Betegség-e a gyász?

A gyászt sokan hajlamosak egyfajta lelki betegségként értelmezni, és ennek megfelelően depresszió elleni gyógyszerekkel kezelni, pedig ez legtöbbször nem célravezető.

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság a The Lancet című szakfolyóirat legújabb számának vezércikkében hívja fel a figyelmet arra, hogy a lelki betegségek diagnosztizálásakor a szakemberek sokszor egy kalap alá veszik a gyászból eredő lelki problémákat a depresszió tüneteivel, pedig ez nem helyénvaló.

Amennyiben a szakember nem választja el a szeretett személy elvesztéséből eredő tüneteket (több hete tartó mély szomorúság, álmatlanság, étvágytalanság, fáradtság, koncentrációzavar, stb.) a különféle lelki betegségek tüneteitől, akkor a normális gyászfolyamatot igen könnyen depresszióként diagnosztizálhatja. A gyászolót ezért gyakran gyógyszeres kezelésben részesítik, amely egyrészt a probléma veszélyes leegyszerűsítése, másrészt hibás terápia, mivel egyáltalán nincsenek megalapozott bizonyítékok arra, hogy az antidepresszánsok hatékonyan kezelnék a gyászból eredő tüneteket.

A vezércikkben a pszichiátriai társaság fenntartását fejezi ki azzal kapcsolatban is, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségosztályozási kódrendszerébe fel kívánja venni a tartós, elhúzódó gyászt, mint betegséget. A gyász feldolgozását lelki és testi tünetek egész sora kísérheti, de ez nem betegség, hanem normális lelki reakció. Ráadásul nem szerencsés a gyászt valamilyen időkorláthoz kötni, amelynek letelte után a folyamat betegségnek minősül - áll a cikkben.

Előfordulhat, hogy az elhúzódó gyász valóban depresszió kialakulásához vezet, de a legtöbb embernél a szeretett személy elvesztése gyógyszerek helyett együttérzéssel, törődéssel, empátiával kezelhető a legjobban - a szerzők szerint ezért nem helyes, hogy az orvosok sokszor az egyszerűbbnek tűnő utat, az antidepresszánsok felírását választják.