Egyre több a MACI-fertőzés az intenzív osztályokon

Világszerte nő az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumfertőzések gyakorisága. A hazai intenzív osztályok és koraszülött-részlegek egyik leggyakoribb kórokozója a Kútvölgyi Klinikán nemrég járványt okozó baktérium.

A multirezisztens Acinetobacter baumannii baktérium, amely miatt a múlt héten le kellett zárni a Kútvölgyi Klinikai Tömb intenzív osztályát, más magyar kórházakban sem ismeretlen. Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint a szakmai körökben MACI-nak (multirezisztens acinetobacter) rövidített baktériummal 2007-ben 78 kórházban 84 beteg fertőződött meg, 2010-ben pedig már 90 intézményből 352 fertőzést jelentettek.

Az Acinetobacter baumannii baktérium Angliában, Olaszországban, Spanyolországban, Hollandiában már az 1980-as években okozott kórházi járványokat, az elmúlt évtizedekben azonban már nemcsak Európában, hanem világszerte megfigyelhető trend, hogy nő a több antibiotikummal szemben rezisztenssé (multirezisztenssé) vált baktériumok gyakorisága. "Intenzív osztályokon, krónikus részlegeken, illetve koraszülött-osztályokon jelenleg ez az egyik leggyakoribb multirezisztens baktérium" - mondja dr. Prinz Gyula, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház osztályvezető főorvosa. A baktérium tehát a leginkább sebezhető, leglegyengültebb szervezetű betegcsoportok körében fertőz.

Hogyan kerül multirezisztens baktérium az intenzívre?

A baktérium három forrásból kerülhet a beteg szervezetébe. Egyrészt elképzelhető, hogy külső forrásból származik - az intenzív osztályra kerülő beteg sokszor egyéb kísérőbetegségei miatt már eleve sokkal esendőbb a kórokozókkal szemben. A Kútvölgyi Klinikán kitört járvánnyal kapcsolatban például a Semmelweis Egyetem sajtóközleménye hangsúlyozza, hogy bizonyítottan a klinikán kívüli forrásból hurcolták be az Acinetobakter baktériumot az intézménybe. Azt, hogy a kórokozó a kórházon kívülről származik, a betegfelvételekor vett minták igazolhatják.

"A fertőzések másik forrása az intenzív osztályon használt eszközök: a lélegeztető készülékek, a különféle kanülök, húgyúti katéterek, amelyeken könnyen megtelepszenek a kórokozók. Harmadrészt pedig azt, hogy milyen típusú baktériumok bukkannak fel egy intenzív osztályon, nagyban meghatározzák az ott alkalmazott antibiotikum-típusok. Ezt nevezi a szakirodalom antibiotikum-nyomásnak, angolul antibiotic pressure-nek. Az adott osztály által gyakran használt antibiotikumok ugyanis elősegítik az azokkal szemben ellenállóvá vált baktériumok megtelepedését, azaz a kórházi antibiotikum-használat elősegíti a baktériumok típusos kiszelektálódását" - mondja Prinz Gyula.

Jelenleg az intenzív osztályokon a leggyakrabban használt antibiotikumok az ún. carbapenemek. "Ezek fontos antibiotikumok, a jelenleg rendelkezésre álló antibiotikumok közül a legszélesebb spektrumúak. Hatékonyak többek között súlyos hasi, alsó légúti, húgyúti vagy nőgyógyászati fertőzésekben" - mondta el Prinz. A MACI mellett a carbapenemekkel szemben rezisztenssé váltak már többek között Klebsiella pneumoniae, Escherichia coli, illetve Staphylococcus aureus (MRSA) baktériumok is.

A fertőző beteget el kell különíteni

A fertőzés észlelése után a kórháznak a fertőzötteket el kell különítenie, illetve fertőtleníteni kell a helyiségeket, cserélni kell az ágyneműket, valamint meg kell semmisíteni a már felbontott, egyszer használatos eszközöket tartalmazó dobozokat.

"A beteg elkülönítése egyben azt is jelenti, hogy az ápolóknak gumikesztyűt, szájmaszkot, sapkát kell húzniuk a beteg ellátásakor, hogy más betegekre ne vigyék át a fertőzést. Sajnos, ennek megvan az a hátránya, hogy a betegre kevesebbszer fognak ránézni, hiszen a beöltözés plusz időt vesz igénybe" - mondja az infektológus.

A Kútvölgyi Klinikán a fertőzést behurcoló négy beteg mellett további hét esetben is észleltek tüneteket. Az intézmény sajtóközleménye szerint nincs tudomásuk arról, hogy a fertőzés idején ápolt betegek közül bárki az Acinetobacter baumannii-nek tulajdonítható fertőzés következtében halt volna meg.

Világszerte egyre több a multirezisztens baktérium okozta haláleset

Az antibiotikumrezisztens baktériumok világszerte egyre több halálesetet okoznak. Egy 2005-ös adat szerint az USA-ban 95 ezer multirezisztens baktérium okozta fertőzés történt, és 19 ezer halálos kimenetelű esetben a fertőzés egyértelműen kórházi kezeléshez volt köthető.

Becslések szerint az Európai Unióban évente több mint 25 000 ember halálát okozzák az antibiotikumrezisztens baktériumok által okozott fertőzések, melyek többsége szintén a kórházakban alakul ki. Magyarországon 2010-ben körülbelül 2500 multirezisztens kórokozó által okozott fertőzést jelentettek, melynek következtében 700-an haltak meg.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a helyzet kritikussá vált, nemzetközi összefogásra van szükség a szuperbaktériumok elleni küzdelemben. Ennek első lépése az antibiotikumok felelősségteljesebb használata mind az orvosok, mind a betegek körében.

Abban nem igazán lehet reménykedni, hogy a most piacon lévő, a rezisztencia miatt fokozatosan elértéktelenített antibiotikumok helyébe a közeljövőben újak lépnek. A nagy gyógyszergyártók ugyanis majdhogynem letettek az antibiotikumok fejlesztéséről - részben a rendkívül nehezen megugorható engedélyezési követelmények miatt, részben mert forrásaikat a profitábilisabb, nagyobb betegcsoportnak eladható szerek, például a koleszterinszint- vagy vérnyomáscsökkentők fejlesztése felé csoportosították át.