A nevetés gyógyíthat egy magyar kutatás szerint

2012.03.09. 13:18

A nevetés a beteg gyerekek immunrendszerében változást idéz elő - derült ki egy fiatal magyar orvos, dr. Béres András és kollégái nemzetközileg is úttörő kutatásából.

A pszicho-neuro-immunológia világszerte gyerekcipőben járó tudományág. Azt vizsgálja, hogy a lelki történésekkel együtt járó idegrendszeri válaszok hogyan hatnak az immunrendszerre. Ilyen kérdés például, hogy a kórházakba vitt pozitív élmény milyen immunválaszt vált ki beteg gyerekekben?

Bár számos nemzetközi tanulmány foglalkozott már azzal, hogy a stressz, a kedvetlenség, a levertség hogyan gyengíti az immunrendszert, a vidámság és a nevetés immunrendszert serkentő hatását eddig alig néhány kutatás vizsgálta. "Ráadásul ezek a vizsgálatok is általában felnőtteken, személytelen eszközökkel, humoros videók vetítésével történtek" - mondta dr. Béres András, a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórház infektológusjelöltje a Semmelweis Egyetem Genomika Hálózatának előadásán.

A fiatal orvos és kollégái kutatása több szempontból is újszerű: egyrészt gyerekeken vizsgálták a nevetés hatását, másrészt a Mosolygó Kórház Alapítvány művészei személyesen látogatták meg a gyerekeket a kaposvári Kaposi Mór Oktató Kórházban.

Változást idézett elő a mosoly az immunrendszerben

A Mosolygó Kórház Alapítvány zenét, bűvészetet, bábokat és kézművességet visz közvetlenül a beteg gyermekek betegágyaihoz. Fiatal színészek, színészhallgatók mondanak mesét, pszichológusok és tanítványaik báboznak, gyógypedagógus-hallgatók tartanak kézműves-foglalkozásokat.

A vizsgálatba a kaposvári kórház infektológiai osztályán fekvő 24 gyereket vontak be, akiknek jellemzően vírus vagy baktérium okozta hasmenése volt, és bennfekvésük alatt tüneti terápiában részesültek. A kontrollcsoportot 9 egészséges gyermek alkotta. A gyerekekkel az alapítvány munkatársai átlagosan fél órát foglalkoztak.

Hogy a nevetés hogyan hat az immunrendszerre, vérvizsgálattal állapították meg, dr. Béres András azonban hangsúlyozta, hogy a vérvétel fájdalommentesen, a kezelés miatt már korábban bekötött branülön keresztül történt. A vérvételekre 30 perccel a művészek látogatása előtt és egy órával a távozásuk után került sor. Végül a művészek értékelték saját teljesítményüket, illetve hogy szerintük mennyire gyakoroltak hatást a gyerekre.

A kutatók ezt követően meghatározták a vérmintákban található fehérvérsejtek (limfociták) számát. A limfociták a véráramban és a nyirokrendszerben keringenek, és a szervezetet folyamatos ellenőrzés alatt tartják. Számuk stressz és különféle betegségek (pl. AIDS, egyes autoimmun betegségek) hatására csökkenhet. A súlyos limfocitahiány akár az életet is veszélyeztető fertőzések kialakulásához vezethet, melyek kiváltói baktériumok, vírusok, gombák, paraziták egyaránt lehetnek. Vannak azonban limfocitaszám-emelkedéssel járó kórképek is: például vírusfertőzések és egyes bakteriális fertőzések esetén is megugorhat a számuk.

A kutatók azt tapasztalták, hogy a meglátogatott 24 gyermek közül 16-nál változott a limfocitaszám (13-nál nőtt, 3-nál csökkent), 8-nál viszont nem változott számottevően. A művészek szubjektív értékelése összhangban állt a gyerekek limfocitaszám-változásával: ahol a művész úgy érezte, hogy erőteljesebben hatott a gyerekre, ott nagyobb volt a változás. A kutatók ezen kívül mérték a sejtszintű immunválaszért felelős molekulák számának változását is.

Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Minden beteg ember meglátogatása számít

A kutatók az eredmények értékelésével kapcsolatban óvatosak. "Az immunrendszer komplexebb annál, mint hogy eredményeinket egyértelműen akár pozitívnak, akár negatívnak minősítsük. Eredményeink alapján annyit azonban állíthatunk, hogy a beteg gyerekek meglátogatása számít, azaz az immunrendszer működésében vélhetően változást idéz elő. A jövőben ezekre a változásokra nem elég puszta lélektani történésként tekintenünk, vélhetően az immunválasz módosulásával is számolhatunk" - áll a kutatócsoportnak az Orvosi Hetilapban megjelent, "A mosoly is gyógyít?" című tanulmányában.

A kutató azt is kiemeli, hogy az összetett klinikai környezet miatt fontos az a megközelítés, hogy a lelki és testi eseményeket ne ok-okozati láncban próbáljuk meg mindenképpen értelmezni, hanem tekintsük rájuk ugyanannak a valóságnak két különböző szemszögből való leírásaként. "Eredményeink értelmezését megkönnyítheti az a megközelítés, amely szerint ha valaki meglátogat egy beteg embert, az az életét változtatja meg. Ha pedig megváltozik az élete, más lesz a teste és a lelke is".

A mesék mozgósítják a gyermek megküzdési stratégiáit

"Nem mászom fel az égig érő fára, mert olyan magas." "Dehogy megyek el az Üveghegyen túlra, túlságosan messze van." "A sárkány nagyon veszélyes állat, inkább itthon maradok." "Királylány? Macerás. Nem megyek sehova" - Ilyen a mesékben nem fordulhat elő. Ezért a mesék alkalmasak arra, hogy mozgósítsák a beteg gyermek megküzdési stratégiáit.

Ezt felismerve néhány civilszervezet (többek között a Mosoly Alapítvány, a Déméter Alapítvány, a Mosolygó Kórház Alapítvány vagy a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány) munkatársai rendszeresen járnak be a fővárosi és vidéki gyerekkórházakba felvidítani a beteg gyerekeket. Sőt a bohócdoktorok már idősotthonokat is látogatnak.



KAPCSOLÓDÓ CIKK