Már a kullancsok is felébredtek

Vágólapra másolva!
A természet ébredésével aktivizálódtak a kullancsok is. A Lyme-kórt okozó baktériummal a vérszívók 10-30 százaléka, a vírusos agyhártyagyulladás kórokozójával 0,05 százalékuk fertőzött. Ha a természetben túrázunk, az esti kullancsellenőrzés elengedhetetlen.
Vágólapra másolva!

Amikor az átlaghőmérséklet eléri a 4-5 Celsius-fokot, a kullancsok is aktivizálódni kezdenek, tömeges megjelenésük azonban csak március végétől, április első felétől várható. Mivel a közönséges kullancs kifejezetten mérsékelt övi állat, azaz alkalmazkodott a Kárpát-medence időjárásához, az állományt a téli kemény fagyok várhatóan nem tizedelték meg.

A célzott vizsgálatok azonban továbbra is hiányoznak: nem tudni, hogy mekkora az állomány, az ország mely erdeiben él a legtöbb kullancs, és fertőzöttségükről is csak néhány gyűjtési pontra, nem pedig országosan rendelkezünk adatokkal. "Amit tudunk, hogy az ország lombhullató erdőiben mindenképpen számítani kell rájuk, és ott nagyobb sűrűségben fordulnak elő, mint az Alföldön" - mondta el az [origo] - nak Zöldi Viktor, az Országos Epidemiológiai Központ biológus főtanácsosa.

Nem árt azonban az elővigyázatosság a városi parkokban, kutyasétáltató helyeken, és akár a saját kertben sem. Szinte minden városban van olyan park, liget, ahol előfordulhatnak kullancsok.

"Célzott országos vizsgálat a kullancsencefalitisz fertőzöttségére hazánkban legutoljára a hetvenes években történt. Ezek szerint az agyhártya- agyvelőgyulladás kórokozójával, a kullancsencefalitisz vírussal a kullancsállomány 0,05 százaléka fertőzött. A Lyme-kórt okozó baktérium elterjedtsége viszont sokkal gyakoribb: tájegységtől, kullancsfajtól, kullancsstádiumtól függően az irodalmi adatok szerint a kullancsok 10-30 százaléka lehet fertőzött a baktériummal.

Az Országos Epidemiológiai Központ előzetes adatai szerint 2011-ben 38 kullancs okozta agyhártyagyulladásos esetet jelentettek (2009-ben ez a szám 70, 2010-ben 50 volt). Ugyancsak előzetes adatok alapján tavaly 1682 volt a bejelentett Lyme-kóros megbetegedések száma (2009-ben 1738, 2010-ben 2355 volt az esetszám).

Lehet gyorsított eljárásban is oltást kérni

Fontos tudni, hogy a kullancs elleni oltás csak az agyhártyagyulladástól véd, a Lyme-kórtól nem. Itthon kétféle oltás létezik, az egyik 3, a másik 4 vakcinából álló sorozat. Az első esetben a védettség a második oltást követően két héttel alakul ki, a másodiknál viszont csak a harmadik oltás után. Az első oltás optimális időpontja a tél vége, amikor még nem fenyeget fertőzés-veszély. Ha valaki ezt elmulasztotta, és várhatóan már mostantól sokat tartózkodik kullancsfertőzött területen, érdemes háziorvosával konzultálva gyorsított eljárásban kérni az oltás beadását. Az oltás egyéves kor felett ajánlott.

"Lyme-kór ellen viszont oltásos, gyógyszeres megelőzési lehetőség nincs. Nem is hiszem, hogy a közeljövőben lenne, mert a Lyme-kórt előidéző kórokozó nagyon változékony, többféle genotípusa is létezik, és területenként is változhat az uralkodó genotípus - ami jelentősen megnehezíti az oltásgyártók dolgát" - mondja Zöldi Viktor.

Így a Lyme-kór megelőzésére maradnak a bőrre juttatható kullancsriasztó szerek, amelyekkel esetenként a ruházta, a zokni is kezelhető. "Hallani ultrahangos kullancsriasztókról is, én azonban olyan tudományos vizsgálatot nem ismerek, amely ezek hatásosságát bizonyította volna" - mondja a szakértő.

Forrás: Wikipedia/Richard Bartz
Forrás: Wikipedia/Richard Bartz

A vérszívó ellen érdemes olyan trükköket is bevetni, mint például a világos túraöltözet. "A kullancs ugyanis viszonylag hosszasan keresgéli a számára megfelelő helyet a testen, így a világos ruházaton van rá esély, hogy még idő előtt észrevesszük a sötét színű parazitát" - tanácsolja a biológus.

Ugyancsak fontos az esti kullancsvizit. A kullancs csípések esetében ugyanis létezik egy ablak periódus: a vérszívó a csípést követő órákban ritkán kezd el táplálkozni, ezért törekedni kell még ezen belül, minél hamarabb eltávolítani.

Az eltávolításhoz legalkalmasabb egy vékony hegyű csipesz, amellyel a kullancsot a bőrhöz minél közelebb foghatjuk meg, anélkül, hogy az utótestét összenyomnánk. Ezzel elkerülhető, hogy a kórokozókat a kullancs kiszedésekor magunk injektáljuk a sebbe. A megragadott kullancsot határozott mozdulattal húzzuk ki a rögzülési pontból. Előfordul, hogy a kullancs kiemelésekor a bőrben marad a sebben apró, visszahajló horgocskákkal rögzült szájszerv. Azonban ez már a kórokozó-átvitel szempontjából veszélytelen; ha nem tudjuk kivenni, akkor apró "szálkaként" viselkedik, így idővel magától kilökődik a bőrből. Célszerű a befúródott kullancs helyét és eltávolításának idejét a naptárba feljegyezni, hogy az esetleges betegségtünetek megjelenésekor az orvost tájékoztathassuk a kullancscsípés időpontjáról.