A vakbélgyulladás antibiotikummal is kezelhető

Antibiotikumos kezelést javasolnak az egyik leggyakrabban végzett operáció, a vakbélműtét helyett angol kutatók a vakbélgyulladás szövődménymentes változatának klinikai ellátására.

A vakbélgyulladás elnevezés megtévesztő, mert valójában nem a vakbél, hanem a vakbélhez kapcsolódó féregnyúlvány gyulladását értjük alatta. Az egyik legsúlyosabb szövődmény a gyulladt bélterület átfúródása. Ennek hátterében az áll, hogy a gyulladás miatt a bélfal nyálkahártyája kifekélyesedik.

A milliók életét megmentő operáció alapvető technikáját Charles McBurney amerikai sebész dolgozta ki 1884-ben. Újabban a korábbi hasmetszés hegének elkerülésére a hasfal átfúrásával is végzik az operációt.

Dileep N. Lobo a Nottinghami Egyetem sebészprofesszora munkatársaival az egyik legolvasottabb orvosi szakfolyóirat, a British Medical Journal (BMJ) legújabb számában közölte vizsgálatának eredményeit.

A kutatók négy megfigyelés adatait egyesítették és összesítve értékelték. Kilencszáz felnőtt beteg került a statisztikai elemzésbe, akiket szövődménymentes vakbélgyulladás miatt vettek fel kórházba. Véletlenszerű választás során 470 antibiotikus kezelésben részesült, míg 430-nak késlekedés nélkül, műtéti úton eltávolították a vakbelét.

Az antibiotikumot először intravénás injekció formájában adták, aztán a kezelést tabletta szedésével folytatták. Az angol orvosok azért javasolják az antibiotikumok adását, mert tapasztalatok szerint a vakbélgyulladás gyanúja miatt felvett betegeknek csak egy ötöde igényel tényleges operációt.

Az antibiotikus kezelés egy év során 63 százalékban sikeres volt és 31 százalékban észleltek szövődményeket. A sebészethez képest 39 százalékban ritkábban fordultak elő szövődmények. A kritikusok szerint viszont a baktériumok kiszámíthatatlanul rezisztensek a gyógyszerekre.

A kétféle kezelés egyformán egy-három napos kórházi ellátást igényelt, de műtét után nem kell a folyamat kiújulásától tartani. A szakorvosok szerint további vizsgálatokra van szükség.