Magyarország világelső kórházi fertőzésekben

2012.06.08. 11:13

A becslések szerint legalább százezer kórházi fertőzés - szaknyelven: nozokomiális fertőzés - fordul elő Magyarországon évente.

A világon 1,4 millió ember kap évente kórházi tartózkodása idején valamilyen fertőzést, és Magyarország e tekintetben világelső.

Kockázatot jelent egyrészt a betegek legyengült immunrendszere, másrészt a kórház jellegzetes mikroflórája, melyben a kórokozók állandóan jelen vannak. Ezen túl a kórházak higiénés körülményei sem mindenütt kielégítők, valamint a különféle kezelések, műtétek, a modern diagnosztikai eszközök egy része is kedvez a különféle fertőzések kialakulásának.

Az MRSA a leggyakoribb kórházi fertőzés

Az utóbbi négy évben háromszorosára növekedett a kórházi járványok száma Európában: évente 25 ezer ember hal meg olyan bakteriális fertőzések következtében, amelyek nem kezelhetők a jelenleg forgalomban lévő antibiotikumokkal, éppen a túlzott antibiotikum-használat miatt alakulnak ki.

- Az MRSA néven ismert bakteriális kórokozó a túlzott antibiotikum-alkalmazás következtében lép fel - mondta el az MTI-nek Nagy Károly, az Orvosi Mikrobiológiai Intézet igazgatója. - Viszont bizonyos esetekben - transzplantáció, műtétek, kemoterápia - elengedhetetlen e szerek használata. A világ legtöbb országában az MRSA okozza leggyakrabban a kórházi fertőzéseket, amelyek hasmenéssel, lázzal, hashártyagyulladással, kiszáradással, vérmérgezéssel és egyéb súlyos következményekkel járhatnak.

Hogyan lehet visszaszorítani?

- A modern infektológia nagy kihívása éppen az egészségügyi fertőzések megelőzése, kezelése, mert legalább 30-50 százalékban megelőzhetőek lennének hatékony "infekciókontroll" alkalmazásával, ami azt jelenti, hogy valamennyi kórházban képzett infektológust kellene alkalmazni - mondta el az MTI-nek dr. Prinz Gyula, a Szent László Kórház infektológusa. - De ez többféle nehézségbe ütközik. Egyrészt a kórházak egy része anyagi megfontolás, rosszul értelmezett takarékoskodás alapján nem alkalmaz ilyen szakembert, másrészt viszont nincs elegendő infektológus, mert a jelen körülmények között egyáltalán nem népszerű ezt a szakterületet hivatásként választani. A kórházak vezetői nem ismerték még fel, hogy nem elsősorban pénzkérdésről van szó, hanem szemléletről. Hiszen a kórházi fertőzések általában hosszas, költségigényes kezelést igényelnek, tehát a befektetés ezek megelőzése céljából mindenképpen jó ügyet szolgál, és meg is térül.

Prinz Gyula rendkívül fontosnak tartja a "kézmosás kultúráját". A fertőzésveszély továbbá csökkenthető azáltal is, ha egy kórház maradéktalanul betartja a higiénés előírásokat és szabályokat, a fertőzések azonban teljesen nem küszöbölhetők ki még így sem - éppen a kórház miliője miatt. A betegek gyakran már eleve hordoznak valamilyen fertőzést, amikor kórházi ápolásra jelentkeznek. Nagy a zsúfoltság a kórtermekben, a személyzet nem kellően képzett és elővigyázatos, a legtöbb helyen a takarításhoz nélkülözhetetlen szerekkel is takarékoskodnak. Pedig a kórház tisztasága elsőrendű szempont. Nem egyszerű takarításról van szó, hanem fertőtlenítő jellegűről, ami nem csak "optikai" tisztaságot jelent, hanem mikrobiológiait is.

KAPCSOLÓDÓ CIKK