Még csak vért keresnek itthon a neten

Míg az USA-ban egyre többen keresnek átültetésre a Facebookon alkalmas új szervet - jellemzően vesét -, itthon a közösségi oldalakon való szervkeresés egyelőre nem jellemző. A ritka vértípusú donorok e-mailben való keresése viszont gyakori, de felesleges: eddig egyetlen problémát sem oldottak meg itthon ily módon.

Növekszik a Facebookon új szervet keresők száma - ezt felismerve a közösségi site néhány hete már azt is felkínálja, hogy a regisztráltak oldalukon jelezzék, amennyiben szívesen szervdonorrá, véradóvá válnának.

Hogy a közösségi site mennyire sikeres a szervre várók és a potenciális élő donorok összekapcsolásában, a vese példáján keresztül vizsgálta az amerikai Loyola Egyetemi Orvosi Központ. A kutatást az inspirálta, hogy a szerv-várólisták folyamatosan nőnek, és a donorok egyre nagyobb arányban kerülnek ki ismeretlenek közül, míg korábban az élődonorok szinte kizárólag családtagok és ismerősök voltak.

A potenciális veszélyekről általában hallgatnak az oldalak

A kutatás keretében 91, 2 és 69 év közötti beteg számára vesét kereső oldalt tekintettek át. A vizsgált oldalak 12 százaléka segítségével került sor sikeres transzplantációra, 30 százalék esetében pedig megkezdődött a potenciális donorok alkalmasságának vizsgálata - számolt be  a kutatócsoport az amerikai Nemzeti Vese Alapítvány találkozóján. Az egyik felhívásra, amelyben egy gyerek számára kerestek vesét, 600 potenciális donor jelentkezett. A kutatás arra hívja fel a transzplantációs szakma figyelmét, hogy azt átültetésre várók egyre aktívabban használják a közösségi oldalakat, és erre a potenciális donorokat fogadó intézményeknek is fel kell készülniük - írja a Scientific American amerikai ismeretterjesztő magazin.

A kutatás arra is rámutatott, hogy az egyes felhívások nagyban eltértek a feltüntetett információ mennyiségét illetően: néhány Facebook-oldal egyszerűen csak arra kérte az embereket, hogy legyenek donorok, mások részletes információkat közöltek a betegről, a betegség lefolyásáról, a dialízissel járó nehézségekről, hogy érzelmileg mekkora terhet jelent a betegség, valamint az esetleges finanszírozási problémákról. Csupán az oldalak 5 százaléka tett azonban arról említést, hogy a vesetranszplantációnak vannak kockázatai (pl. belső vérzés, a műtét miatti fertőzés). A felmerülő költségekről (jellemzően egy vese kioperálása után két hét pihenés javasolt) is csak tízből egy oldal számolt csak be.

Az oldalak 3 százaléka kapott szervfelajánlást a harmadik világból, megfelelő összegért fejében, ami jellemzően 30-40 ezer dollárt jelentett. A szervkereskedelem azonban a legtöbb országhoz hasonlóan az USA-ban is tiltott.

Itthon automatikus donor lehet, aki életében nem tiltakozott ellene

"A magyar szabályozás az EU-ban elterjedt feltételezett beleegyezés elvének felel meg, amely szerint ha valaki életében nem tiltakozott írásban ellene, akkor automatikusan szervdonor lehet agyhalál esetén. Elhunyt kiskorú esetén pedig a törvényes képviselő írásos hozzájárulása kötelező előfeltétel. Élődonor esetében a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy egyrészt a testvérek és egyeneságbeli rokonok ajánlhatnak fel szervet, másrészt olyanok, akik érzelmileg szorosan kötődnek a beteghez. Ezzel igyekszik a törvény elejét venni még a gyanúnak is, hogy valaki ellenszolgáltatás fejében ajánlja fel veséjét. A donor motivációja csak érzelmi lehet" - mondja dr. Szabó Zoltán, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) általános főigazgató-helyettese.

"A jogalkotó retteg, hogy az önkéntességen kívül más motiváció is megjelenjen. A díjazás ugyanis kontraszelekciót eredményezhet: a donorok a szegényebbek közül kerülhetnek ki, vagy ha valakinek nagyon kell a pénz, akkor elhallgathat egészségi állapotával kapcsolatos fontos információkat" - mondja a szakember.

Itthon a közösségi oldalakon való szervkeresés nem jellemző, ellentétben a ritka vértípusú donorokat kereső e-mailekkel. Ezek a felhívások a szakember szerint eddig egyetlen problémát sem oldottak meg, ellenben az illetékes intézmények erőforrásait nagyban megterheli, amikor még hónapokkal később is egy-egy ilyen e-mail buzdítására jelentkezik valaki vért adni. "Ezek a felhívások a hógolyó-effektus tipikus példái - ha elgurítjuk őket, nem tudjuk, hol állnak meg, mekkorára nőnek, és egy idő után teljesen kontrollálhatatlanná válnak. Ritka vértípus esetén, ha a tartalékok kifogyóban vannak, egyrészt hiánypótló véradást rendelünk el, amelyben az ismert, megfelelő donorokhoz fordulunk. Másrészt sürgős, igazán különleges esetekben egy hollandiai, ritka vércsoportú készítményeket őrző központhoz fordulunk" - mondja dr. Szabó Zoltán.

Mindenki adhat magának is vért előre

Kevésbé ismert, hogy önmagunknak is adhatunk vért. "Egy előre tervezett műtét esetén, amelyhez várhatóan szükség lesz vérkészítményre, egy hónappal a beavatkozás előtt előre adhatunk magunknak vért. Ezzel a kockázatok minimálisra csökkenthetők, hiszen az antigén- mintázat biztosan meg fog egyezni" - mondja az OVSZ főigazgató-helyettese. (A vörösvértestek egy hónapig használhatók fel, ezért ajánlott a műtét előtt egy hónapon belülre időzíteni a véradást.)

Ugyancsak kevésbé ismert az irányított véradás, amikor dedikáltan valakinek ajánljuk fel a vérünket, jellemzően egy családtagnak, kollégának. "Ezeket a készítményeket nyilvántartjuk, és amennyiben a szakmai szabályok azt lehetővé teszik, az irányított vérkészítményeket a beteg kezelőorvosának javaslata alapján a recipiensként megjelölt beteg kaphatja meg. Nagyon összetartó szakmáknál, mint a rendőrök, tűzoltók esetében, ha elterjed a hír, előfordul, hogy még vidékről is feljönnek kollégák vért adni bajba jutott társuknak. Pedig erre általában nincs szükség" - mondja Szabó.