A kávé önmagában nem bűnös

Az eddigi legnagyobb kutatás szerint a kávé meghosszabbíthatja az életet, de csak azoknál, akik egészségesen élnek. Az sem mindegy, hogyan főzzük, az sem mindegy, mit eszünk mellé, koffein viszont nem feltétlenül kell bele, hogy érvényesüljenek a jótékony hatásai.

Az elmúlt évtizedekben több kutatás jutott arra az eredményre, hogy a kávé káros az egészségre, és növeli a halálozás kockázatát. Amikor az eddigi legnagyobb létszámú, több mint 400 ezer ember bevonásával készült kutatásnak csupán az életkori adatait vették figyelembe, megerősítette ezt az állítást: azaz adott korcsoporton belül a kávéfogyasztók halálozási kockázata nagyobb volt, mint a nem kávézóké.

Ha azonban az életmódfaktorokat is figyelembe vették, a kávé egészen más színben tűnt fel. A dohányzással, az alkoholfogyasztási szokásokkal, a mozgásmennyiséggel, a testtömegindexszel és más faktorokkal korrigált adatok alapján ugyanis az a trend bontakozott ki, hogy a kávéfogyasztók tovább élnek, mint a nem kávézók. Az eredmények szerint tehát aki egészségesen él, és csak a kávé a szenvedélye, az tovább él, mint az ugyanolyan egészséges, de kávét nem fogyasztó társai. Ráadásul egy bizonyos pontig minél több kávét ittak az egészséges életmódot folytató kávézók, annál tovább éltek.

A vizsgálat szerint a napi kettő vagy több csésze kávét fogyasztó, egészséges életmódot folytató férfiak halálozási kockázata 10, az egy pohárral fogyasztóké pedig 6 százalékkal volt alacsonyabb a nem kávézó, de egészséges emberekéhez viszonyítva. A nőknél még nagyobb volt a nyereség: 15 százalékkal alacsonyabb volt a halálozási kockázatuk a naponta legalább két kávét fogyasztóknak.

Egészséges életmód mellett négy kávé az optimális

A kutatásról a The New England Journal of Medicine, a világ vezető orvosi lapja számolt be. A kutatást az Amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet végezte, kávét termelő, forgalmazó cég nem támogatta. Az 1995 és 2008 decembere között zajlott vizsgálatba közel félmillió (402 260), 50-71 év közötti résztvevőt vontak be, akik a kutatás kezdetekor nem szenvedtek stroke-tól, illetve szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegségektől. A kutatási időszak végére 52 515-en haltak meg.

Az eredmények szerint minél több kávét ivott egy egészséges életmódot folytató résztvevő, annál inkább csökkent a halálozási kockázata. Még ha valaki napi hat csészével is elfogyasztott a tipikus amerikai hosszú kávéból, akkor is alacsonyabb volt a halálozási kockázata, mint a nem kávézó, egészséges életmódot folytatóké. A tanulmány eredményei szerint napi 4-5 kávéig csökken a halálozási kockázat ezekben a csoportokban, a napi hat hosszú kávét fogyasztók halálozási kockázata viszont már magasabb, mint a 4-5 kávét ivóké. (Négy presszókávé elfogyasztása körülbelül 300 mg koffeinbevitelnek felel meg, az egészséges kávéfogyasztásnak itthon ez az ajánlott felső korlátja.)

A kávé összetevői közül már több mint ezer ismert, és ezek közül csak egy a legtöbbet kutatott, serkentő hatású koffein. A koffein mennyisége kávétípusonként változik: egy eszpresszóban átlagosan 70 milligramm (de 50 és 175 mg között változhat), egy amerikai hosszú kávéban 40-80 milligramm, egy főzött 2 decis kávéban (instant kávéból elkészítve, vagy French press módon főzve) akár 100 milligramm is lehet.

A koffeinmentes kávé is meghosszabbítja az élettartamot

A kávé hatása nem kizárólag a koffeinen múlik, amit jól mutat, hogy a koffeinmentes kávét fogyasztók halálozási kockázata szinte ugyanakkora volt, mint a koffeines kávét ivóké. Ez megnyugtató lehet azok számára, akik aggódnak a koffein eltávolítása során felhasznált vegyületek egészségkárosító hatása miatt. A kávé jótékony hatásában egyébként jelentős szerepe van az antioxidánsoknak és a polifenoloknak.

Az elkészítés módjától is függ, mennyire egészséges a kávé. A kávébabban található olajos anyagok (diterpének) növelik a rossz koleszterin (LDL) szintjét, de ezek az olajok csak a szűretlen, forrázott kávéban maradnak benne. Ilyen lehet a török típusú (de más mediterrán országokban is gyakori) kávé, az ún. French press, vagyis a francia dugattyús kávéfőzővel készített kávé, valamint a skandináv országokban szintén elterjedt forrázott, szűretlen kávé. Az instant kávék, valamint a kávéfőző gépekkel őrölt vagy kapszulás kávéból készített kávéknál viszont ezek a koleszterinszintet emelő olajok eltávoznak.

Az új eredmények szerint a rendszeres, mértékletes mennyiségű kávéfogyasztás nem tekinthető vízhajtó hatásúnak, bele lehet számolni a napi folyadékfogyasztásba. Bár a kávé átmenetileg megemeli a vérnyomást, a tanulmány szerint az egyébként egészségesen élő kávéfogyasztók körében alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása. Ugyancsak ritkább körükben a 2-es típusú cukorbetegség, a májcirrózis, a Parkinson-kór, a depresszió, az időskori elbutulás és az Alzheimer-kór. Szintén profitálnak a kávézásból a kimerítő fizikai munkát végzők, de csak a koffeines változatból, a koffein ugyanis segít az izomfáradtság, izomláz legyőzésében.

Hogyan kell értelmezni az eredményeket?

A vizsgálat vezetői azonban óva intenek attól, hogy az eredmények hatására bárki is őrült kávéfogyasztásba kezdjen. Az eredmények ugyanis nem azt igazolják, hogy a káros szenvedélyeket (dohányzás, alkohol, mozgásszegény életmód) a kávé ellensúlyozza. Például a vizsgálati időszakban elhunytak többsége dohányos kávéivó volt, tehát halálozási kockázatuk magasabb volt a soha kávét nem fogyasztókhoz képest. Általánosságban az is megfigyelhető volt, hogy a sok kávét fogyasztók rendszerint egészségtelenebbül éltek: dohányoztak, sok vörös húst fogyasztottak, az ajánlottnál több alkoholt ittak, valamint túlsúlyosak voltak.

A kutatás csupán azt jelzi, hogy egészséges életmód mellett a rendszeres kávéfogyasztás és az élettartam között pozitív összefüggés van, azt viszont nem lehet kijelenteni az eredmények alapján, hogy a kávé hatására általában hosszabbodik az élettartam. A kutatók úgy vélik, hogy bár 12 életmódbeli faktort vizsgáltak, még mindig előfordulhat olyan, amit nem vettek figyelembe, és a kávéfogyasztásnál erősebb korrelációt mutat az élettartammal.

A terhesség alatti kávéfogyasztás továbbra is vitatott kérdés. Ok-okozati összefüggést a kávéfogyasztás és a vetélés között napi 300 milligrammnál kevesebb koffeinfogyasztás esetén nem tudtak kimutatni, más kutatások szerint azonban ha a várandós nő napi 150 milligrammnál több koffeint fogyaszt, az növeli annak kockázatát, hogy a gyermek kis súllyal születik.

Fontos megjegyezni, hogy a koffein egyrészt megtalálható néhány értágító gyógyszerben, másrészt fokozhatja egyes gombásodás elleni szer, antibiotikum, fájdalomcsillapító vagy hormonhatású szer hatását. Skizofrén betegek kezelésénél használt gyógyszerek szedése mellett a koffein toxikus hatású lehet. Végül még egyszer fontos hangsúlyozni, hogy a fenti eredmények egészséges emberekre vonatkoznak. Aki valamilyen (vagy már többféle) betegségben szenved, illetve ezekre gyógyszereket szed, minden esetben orvosával beszélje meg kávéfogyasztási lehetőségeit.