Mit ér a karúszó és az úszógumi?

Vágólapra másolva!
Számos kisgyerek fullad vízbe Magyarországon is, a vízparti nyaralásoknál pedig a megérkezés utáni napon következik be a balesetek többsége. Mire kell figyelniük a szülőknek?
Vágólapra másolva!

Évente még mindig közel 25 gyerek szenved halálos vízi balesetet itthon, már idén is riasztották a mentőket vízbe fulladt gyerekhez. "A közlekedési balesetek után a fulladásos halál a második leggyakoribb véletlen baleset gyermek- és ifjúkorban" - mondja dr. Páll Gabriella, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet balesetmegelőzéssel foglalkozó orvosa.

A balesetek többsége természetes vizekhez, elsősorban folyókhoz, bányatavakhoz köthető, de Nyugat- és Észak-Európához hasonlóan nálunk is markánsan növekszik az otthoni kerti medencékben, felfújható medencékben, kerti tavakban bekövetkező balesetek száma. A gyerekek között a vízbefúlás leggyakoribb halálos áldozatai az 5 év alattiak, és a túlélők is súlyos agykárosodást szenvedhetnek.

A kicsikre az is veszélyt jelent, ha néhány centis vízbe esnek arccal előre

Az otthoni balesetek elsősorban a kisbabákat érintik, akik akár néhány centis vízben is elmerülhetnek. "Egy lavór, egy vödör is elég a tragédiához egy olyan kicsi esetében, aki épp csak fel tud kapaszkodni. Elég, ha megcsúszik, arccal előre esik, vizet nyel, és nem tud felemelkedni. Ezért a kicsiket ne hagyjuk kartávolságnál nagyobb távolságban, és ez igaz a fürdőkádra is" - mondja dr. Páll Gabriella. "Nagyobb gyerek esetében már el lehet kicsit távolodni, de szemmel továbbra is folyamatosan kövessük, ha a medencében tartózkodik."

Nagyobb gyerekek, serdülők esetében a balesetek hátterében már sokszor áll az alkohol, illetve egyéb tudatmódosító szerek. A serdülő és fiatal felnőtt fiúkat kockázatvállalóbb magatartás jellemzi, így a vízi balesetet elszenvedők között négyszer több a fiú.

Már 1-3 éves kor között ajánlott az úszásoktatás

"Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia ajánlása szerint már az 1-3 éves kor közötti úszásoktatás igazoltan csökkenti a vízbefúlás kockázatát, a gyermek vízbiztonságát ugyanis számottevően növeli. A csecsemőúszásról viszont ugyanez nem bizonyított" - mondja dr. Páll Gabriella.

Az amerikai gyermekgyógyászok nem ajánlják a felfújható karúszó használatát sem, mert hamis biztonságérzetet nyújt mind a szülőnek, mind a gyereknek. "A szülő tévesen azt gondolja, hogy a karúszó védelmet nyújt, kevésbé figyel úszni nem tudó gyermekére, pedig ez nem vízi biztonságot adó eszköz. A nagyobbak pedig sokszor játéknak tekintik, lábukra húzzák. A vízbemerülést csak a mentőmellény képes megakadályozni, melynek viselése csónakon, vitorláson vagy kis hajókon feltétlenül ajánlott. Fontos, hogy mérete megfelelő legyen" - teszi hozzá az OGYEI orvosa.

A szakember szerint az úszógumi szintén nem nyújt biztonságot. Nagyon jó arra, hogy a szülőnek ne kelljen a gyereket a vízben a karjában tartania, de egyedül hagyni az úszógumit viselő gyermeket nem szabad.

Fontos az is, hogy egy idegen vizet mindig a szülő térképezzen fel először, ő győződjön meg először a vízmélységről, illetve hogy milyen ütemben mélyül a víz. "A vízparti nyaralások alkalmával bekövetkező fulladásos gyermekbalesetek döntő többsége a megérkezés után egy napon belül következik be, mivel a szülők a kipakolással vannak elfoglalva, a gyermekek pedig magukban, felnőtt irányítás nélkül mennek a vízbe" - mondja a doktornő.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]
Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A mentés fortélyai

A megelőzés másik módja az elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása, hogy ha a gyermek alámerül, akkor a laikus szülő is el tudja végezni az életmentő feladatokat a mentők kiérkezéséig.

"Ha természetes vízben merül alá a gyerek, fontos, hogy úszni nagyon jól tudó, lehetőleg mentésben jártas felnőtt induljon mentésére. Sokan nincsenek rá felkészülve, hogy a fuldokló nincs a mentőre tekintettel, kapálózásával könnyen őt is a víz alá nyomja. Ezért a mentőnek óvatosan kell a fuldokló alá feküdnie, és miközben mindketten a hátukon fekszenek, kell a part felé közelítenie vele. Ha a víz alá merülő gyerek eszméleténél van, ajánlottabb inkább tárgyat nyújtani felé, amellyel könnyebb a mentőnek őt kifelé húznia, így elkerülhető, hogy egy helyett két áldozata legyen a balesetnek" - mondja dr. Páll Gabriella.

A partra húzás után meg kell vizsgálni az alámerült gyerek életjelenségeit. Ha életben van, stabil oldalfekvésbe kell helyezni, és a mentők kiérkezéséig törölközőbe, meleg plédbe kell csavarni.

Forrás: MTI/H. Szabó Sándor
Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Négy perc van az újraélesztésre

Ha a gyermek nem lélegzik, haladéktalanul meg kell kezdeni az újraélesztést. "Segíteni leginkább az első négy-öt percben lehet, utána megkezdődik az agysejtek tömeges pusztulása. Ennyi idő alatt viszont a mentők jellemzően nem érnek ki. De a 104-et hívva, szakembereink telefonon keresztül is segítenek az újraélesztésben, míg a kollégák a helyszínre nem érnek. Idén is mentettünk már meg telefonos segítséggel kerti medencében alámerült gyereket" - mondja Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.

"Az eszméletét vesztett nagyobb gyerek vagy felnőtt esetében is először is meg kell vizsgálni, hogy lélegzik-e. Ha nem, akkor a mellkasra, a szegycsont alsó részére gyakorolt 30 nyomást követően a gyerek fejét hátra hajtva két befújást kell alkalmazni vagy az orrba, vagy a szájba, miközben értelemszerűen vagy a száját, vagy az orrát be kell zárni. A lényeg, hogy a levegő biztosan a tüdejébe jusson, ne szökjön el útközben. Ezt követheti újabb 30 mellkasnyomás, majd újabb két befújás, egészen addig, amíg a segítség megérkezik. Csecsemők esetében annyi az eltérés, hogy öt befújással kezdődik a mentés, és mivel az ő arcuk még annyira kicsi, a befújás tulajdonképpen egyszerre megy az orrba és a szájba. Majd náluk is mellkasnyomás következik" - mondja Győrfi Pál.

A balesetek egy része abból származik, hogy sok fürdőhelyen az úszók, fürdőzők együtt vannak a szörfözőkkel, vízibiciklizőkkel, motorcsónakázókkal. "A legveszélyesebb, amikor a gyerek pipával úszik, míg felette egy szörf vagy egy jet-ski száguld el. Kicsit olyan ez, mintha télen egy hegyoldalon összeeresztenék a sokkal gyorsabb síelőket és a keresztben szánkózókat" - mondja Győrfi Pál.

A hirtelen szívhalál a gyerekekre nem igazán jellemző, de ettől még rájuk is igaz, hogy felhevült testtel nem ajánlott vízbe ugrani. A hirtelen hideg víz gyors vérnyomás-emelkedést okoz, extrém reakciókat válthat ki, amely szív- és érrendszeri betegeknél hirtelen szívhalált okozhat. A gyors lehűlés végtaggörcsöket is előidézhet.