Csökkenthető az izzadás erőssége

Normál időjárásban is elpárolog a bőrön keresztül észrevétlenül fél-egy liter folyadék, nagy melegben viszont izzadás formájában ennek a többszöröse. Egyeseknek miért a homlokáról, arcáról, míg másoknak a tenyeréből ömlik a legtöbb verejték? Mikortól kóros az izzadás?

A verejtékezés fő feladata a test belső hőmérsékletének szabályozása: a belső hőnek a verejtékcsatornákon keresztüli bőrfelszínre történő elvezetése megóvja a szerveket a túlhevüléstől. "Normál körülmények között is napi fél-egy liter folyadékot elpárologtatunk a bőrön keresztül, úgy, hogy még nedvességérzetünk sincs közben, nagy melegben viszont ennek többszörösét izzadjuk ki" - mondja dr. Irinyi Beatrix, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Bőrgyógyászati Klinikájának adjunktusa.

Amikor a szervezet belső hőmérséklete emelkedik, akár a külső hőmérséklet növekedése, akár sportolás vagy hormonális változások (például menopauza) miatt, az serkenti a verejtékmirigyek működését. A bőrben található verejtékmirigyek száma 2-5 millió között van, vagyis az, hogy ki mennyire izzad, részben attól is függ, hogy mennyi verejtékmiriggyel rendelkezik. Egyes testtájakon különösen nagy sűrűségben találhatók verejtékmirigyek - többek között a tenyéren, a talpon és az arcon.

Kétféle izzadság létezik

"Kétféle verejtékmiriggyel rendelkezünk. Az egyik típus az úgynevezett ekkrin mirigy, amelyből a legtöbb a tenyéren és a talpon van, de nagyobb számban megtalálhatók az arcon, a hajtöveknél is. Ezek a mirigyek a szimpatikus idegrendszer szabályozása alatt állnak. A váladékuk színtelen, szagtalan, vízszerű, közvetlenül a bőr felszínére ürül. Tulajdonképpen az e mirigyek által termelt váladék 90 százaléka víz, illetve ásványi sók és némi tejsav van még benne, ami savas vegyi hatást kölcsönöz. Ha valaki megnyalja, ez az izzadtság sós ízű" - mondja dr. Irinyi Beatrix. E mirigyek elsősorban stressz, sportolás, illetve a hőség hatására aktiválódnak, hiszen ez utóbbi szintén komoly fizikai megterhelés a szervezet számára, elsősorban a szív fokozott tevékenysége által.

"A másik típusú verejtékmirigy az apokrin mirigy. Ezek a hormonális rendszer szabályozása alatt állnak, és többek között a nemi szervek, az emlő és a hónalj területén találhatók. Ezek működése csak serdülő korban kezdődik el és fokozódik, majd idős korban jelentősen csökken. Cseppszerű váladékot termelnek, amelyeket nem közvetlenül a bőrfelszínre, hanem a szőrtüszők nyílásához vezetnek ki. Ez a lúgos vegyhatású, tejszerű váladék sokszor kellemetlen szagú, ez adja az ember testszagát. Különösen erős szagú lehet a verejték, ha hosszabb ideig a bőrön marad, mert ilyenkor megindul a bőrbaktériumok általi bontása, a keletkező bomlástermékeknek pedig már kellemetlen szaguk lehet" - mondja a bőrgyógyász.

Fokozza az izzadást a dohányzás, az alkohol és a kávé is

A hőség mindkét típusú verejtékmirigy működését serkenti, de az izzadást egyéb tényezők is befolyásolhatják. Az értágító hatás, és emiatt nagyobb felületen való hőleadás következményeként erősíti az izzadást az alkohol, a kávé, a csípős ételek, a koffein és a nikotin is. Ezért ezeket érdemes a nagy melegben kerülni. 

"Egyes betegségek és gyógyszerek szintén fokozhatják az izzadást. Ilyen kórkép többek között a cukorbetegség, a pajzsmirigy-túlműködés, a depresszió, a lázas állapot, de például a non-Hodgkin limfómának és a leukémiának is gyakori első tünete az erős éjszakai izzadás. Fokozzák a verejtékezést például a nem-szteroid gyulladáscsökkentők vagy például az aszpirin is" - mondja a bőrgyógyász.

Mikortól kóros az izzadás?

Ha valaki zavaró mértékben izzad, és azt nem intenzív mozgás vagy a nagy hőség váltja ki, akkor érdemes először megfigyelnie magán, hogy milyen napszakban , mely testrészeken jelentkezik a fokozott verejtékezés. Ha például stressz, szorongás hatására indul be erős izzadás, az a szimpatikus idegrendszer túlzott aktivitását jelzi. Az elhízás hatására fokozódó izzadás viszont már inkább hormonális eredetű, és a hormonrendszer változásaira érzékeny verejtékmirigyek aktiválódnak.

"Egyéni, hogy ki mekkora izzadásmennyiséget tart zavarónak, de általánosságban azt mondhatjuk, hogy ha valakinek kézfogáskor nedves a tenyere, vagy a ruhája hónalján tenyérnyi foltok éktelenkednek normál klímaviszonyok és nem megerőltető fizikai aktivitás mellett az kórosnak nevezhető. Ilyenkor belgyógyász, endokrinológus, bőrgyógyász, esetleg nőgyógyász, onkológus, pszichológus segítségével érdemes utánajárni a kiváltó okoknak" - mondja dr. Irinyi Beatrix.

A kóros izzadás is mérsékelhető

Ha az izzadás hátterében a stressz, a szimpatikus idegrendszer túlműködése áll, akkor segíthetnek a stresszoldó, relaxációs technikák, autogén tréning, illetve ritkán szorongás csökkentő készítmények is alkalmazhatók.

"Segítséget jelenthetnek a helyileg alkalmazható izzadás-gátló oldatok dezodorok, fémsó illetve aldehid tartalmú hintőporok, de rendszeres használatuk sokszor kiszárítja a bőrt, és irritációt okozhat az adott bőrfelszínen. A dezodorok általában csak a kellemetlen szagot közömbösítik, a verejték elválasztásra általában hatástalanok"- mondja a bőrgyógyász

Átmeneti megoldás a víz-iontoforézis alkalmazása, amelyet kizárólag a tenyér és a talp izzadás gátlására használnak, melynek során az izzadó területet vízbe merítve elektromosan töltött részecskékkel blokkolják a verejtékmirigyek aktivitását. A 10-15 kezelés utáni javulást követően már heti 1-2 fenntartó kezelés elegendő lehet.

"Új megoldást jelent kóros izzadás (hyperhidrosis) kezelésében a botolinum toxin (botox) injekció. A fokozott izzadásnak kitett területen alkalmazott injekció a kezelést követő harmadik napon kezd csökkenni és egy hét múlva teljesen megszűnik. Ha a hatás gyengülni kezd, a kezelés megismételhető. Az első injekció után 4-8 hónapig, a második után már akár 10-12 hónapig is jelentősen csökkenhet adott terület verejtékezése" - mondja dr. Irinyi Beatrix.

Végső esetben sor kerülhet műtéti megoldásra is, ez viszont nem teljesen veszélytelen megoldás.  A mellkasi műtét során az izzadásra ható, a hónalj és a tenyér felé futó vegetatív idegeket átvágják, így csökkentik az adott terület verejték elválasztását.  De hasonló megoldást jelent a hónalji verejtékmirigyek teljes kiírtása is. A műtöttek mintegy 80 százaléka azonban azt tapasztalja, hogy az izzadás áttevődik más testrészekre, például a törzsre.