Miért káros a fogkrémben a triklozán?

Egy új kutatás szerint petri-csészében és élő állatokban is nagymértékben gátolja az izomösszehúzódást a triklozán nevű vegyület, amelyet fertőtlenítő hatásának köszönhetően számtalan kozmetikai cikkben és használati tárgyban megtalálható adalékként. Nem ez az első egészségkárosító hatás, ami a negyven éve használt fertőtlenítőszerről kiderül.

A Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban megjelent vizsgálatban a kutatók izolált szívizomsejteken és vázizomrostokon, valamint élő egereken és hallárvákon vizsgálták a triklozán hatását. Azt találták, hogy a triklozán a szív- és a vázizomsejtekben is megzavarja azoknak a membráncsatornáknak a működését, amelyeken beáramlik az izomösszehúzódáshoz szükséges kalcium. A szer élő állatokban akár 25 százalékkal csökkentette a szív- és vázizmok összehúzódó képességét már 20 perccel a beadás után. A kutatók szerint ilyen látványos szívizomgyengítő hatást csak erős szívgyógyszerek szoktak kiváltani. A szerzők kiemelték, hogy a triklozán különösen káros lehet a szívelégtelenségben szenvedők számára.

Mire jó a triklozán?

Az 1972 óta ismert triklozánt eredetileg orvosok használták antibakteriális hatása miatt, emellett vírus- és gombaölő hatása is van. Ezen túl tartósítószerként is használják.

A szert azóta a legkülönbözőbb termékekben alkalmazzák: megtalálható - és itthon is széles körben hozzáférhető - szilárd és folyékony szappanokban, dezodorokban, tus- és habfürdőkben, samponokban, borotvahabban, szájvízben, fogkrémben, ágyneműben, ruhaneműben, szőnyegben, játékokban, konyhai eszközökben, bútorokban és szemeteszsákokban is. A szabályozás nem tiltja gyermekeknek szóló termékekben az alkalmazását.

A statisztikák szerint az európai közös piacon forgalmazott triklozán tartalmú termékek 85 százaléka kozmetikai célú. Tíz százalékot képviselnek az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (például csomagolóanyagok), és 5 százalék a textíliák aránya. Egy 2006-os felmérés szerint az unióban a triklozán felhasználása elérte az évi 450 tonnát.

Hosszú az egészségkárosító hatások listája

A triklozánnak az elmúlt négy évtizedben egyre több egészségkárosító hatására derült fény. Kimutatták, hogy allergiát okozhat, megtámadhatja a bőr természetes savvédőköpenyét, valamint károsíthatja a májat.

Ha egy fogkrém triklozánt tartalmaz, egyrészt elpusztíthatja az egészséges szájflóra részét képező hasznos baktériumokat is, lenyelve és az emésztőrendszerbe kerülve pedig a bélflórában okozhat nemkívánatos pusztítást.

Állatkísérletekben a triklozán befolyásolja a hormonális rendszer működését: úgynevezett endokrin diszruptorként viselkedik. Befolyásolja többek között a pajzsmirigy hormontermelését, és androgén- és ösztrogénhormon-receptorokkal is kölcsönhatásba lép. Továbbá összefüggésbe hozták rákbetegségekkel, fejlődési rendellenességekkel és májkárosodással is.

A triklozán zsírban oldódó vegyület, ezért a szervezeten belül a lipidekben gazdag szövetekben halmozódik fel. Korábbi vizsgálatokban öt emberi anyatejmintából háromban mutattak ki triklozánt. Megtalálták újszülöttek köldökzsinórvérében is, ami azért aggasztó, mert a fejlődő magzat különösen sebezhető lehet a triklozán hatásaival szemben.

Nem is hatékonyabb a hagyományos szappannál?

A triklozánról korábban úgy vélték, hogy mivel a szervezetben vérfehérjékhez kötődve szállítódik, nem tudja kifejteni káros hatását. A szerzők szerint azonban a triklozán kémiailag aktív maradhat szállítófehérjéhez kötődve is, sőt, ez a szállítási mód segítheti, hogy eljusson a különböző szervekhez. Ráadásul az élő állatokon végzett kísérletekben bebizonyosodott, hogy a vérfehérjékhez való kötődés nem jelent biztonságot.

Az újabb kutatások egyébként azt mutatják, hogy a triklozán hétköznapi használata nem csak veszélyes, de felesleges is: az FDA 2005-ös vizsgálata szerint a triklozán tartalmú termékek nem távolítják el hatékonyabban a baktériumokat, mint a hagyományos szappannal való kézmosás.

A környezetet is károsítja

A triklozán a környezetvédő szervezetek feketelistájára is felkerült súlyos környezetkárosító hatása miatt. Mivel a triklozántartalmú termékek többsége végül a szennyvízbe kerül, a természetes vizekben nagy mennyiségű triklozán halmozódik fel. A vegyület toxikus az algák számára (amelyek a vízi táplálékláncok alapját képezik, ezért pusztulásuk különösen nagy kárt okoz a társulásokban), és nagy mennyiségben halmozódik fel halakban és más vízi fajokban.

A triklozán lebomlása során - UV-sugárzás hatására - egy ismert karcinogén, dioxin keletkezik. Az újabb kutatások szerint a csapvízben található triklozán reagálhat a víz fertőtlenítése során használt klórral, és így számos veszélyes klórvegyület keletkezhet, többek között kloroform, amit a humán karcinogének közé sorolnak.

Az unióban most folyik a triklozán felülvizsgálata

Magyarországon, az Európai Unió többi tagállamához hasonlóan, a trikozlán minden típusú kozmetikai készítményhez felhasználható, de a felhasznált mennyiség nem haladhatja meg a 0,3%-ot - tájékoztatta az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztálya az [origo]-t.

A vegyület biztonságosságának kérdése, újraértékelése azonban felkerült a kozmetikumok biztonságosságával foglalkozó Uniós Tudományos Bizottság (SCCS) napirendjére. A tervek szerint a bizottság még idén elkészíti javaslatát a triklozánhasználat újraszabályozásáról.

Addig is azoknak fogyasztóknak, akiknek aggályai vannak a triklozánnal kapcsolatban, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal azt ajánlja, hogy válasszanak olyan kozmetikumokot, amelynek összetevői között nem található meg a vegyület.