Itthon nincs nyugat-nílusi vírusjárvány

Vágólapra másolva!
Idén 2600 fölé emelkedett a nyugat-nílusi vírus által fertőzöttek száma az USA-ban. A szúnyogok által terjesztett kórokozónak eddig 118 halálos áldozata volt, de év végéig ez a szám az előrejelzések szerint megközelíti a 300-at. A fertőzés itthon sem ismeretlen: idén is voltak már megbetegedések, de járványról nincs szó.
Vágólapra másolva!

A kórokozó 1999-es megjelenése óta soha annyian nem fertőződtek még meg a nyugat-nílusi vírussal az Egyesült Államokban, mint idén. A fertőzöttek száma folyamatosan növekszik, a múlt héten a megelőző héthez képest 35 százalékkal több fertőzést jelentettek. Az előrejelzések szerint idén a vírus miatti halálesetek száma meg fogja haladni a 2002. évi csúcsot, amikor 284-en haltak bele a kórba. A járvány leginkább Texas államot sújtja, az eddigi 118 halottból 50-et onnan jelentettek, és az eddigi 2636 megbetegedés 44 százalékát - összesen 1150 esetet - is ott észlelték. A fertőzések kétharmadát Texas, Louisiana, Dél-Dakota, Mississippi, Michigan és Oklahoma államokból jelentették.

Forrás: AFP/Getty/Justin Sullivan
Forrás: AFP/Getty/Justin Sullivan

Nyugat-nílusi vírussal fertőzött szúnyogokat írtanak egy kaliforniai városban

A madarakról viszik át az emberre a vírust a szúnyogok

A nyugat-nílusi vírust a Culex nembe tartozó szúnyogok terjesztik, amelyek madarakról viszik át a vírust az emberre szúnyogcsípéssel. A betegség szezonalitása ily módon megegyezik a szúnyogok életciklusával. A nyugat-nílusi láz emberről emberre nem terjed.

A betegséget okozó vírust először 1937-ben Ugandában mutatták ki, 1950-ben Egyiptomban okozta az első nagyobb járványt. A betegség nagy távolságokra a költöző madarakkal (például a fehér gólyával) jut el. Ma már a kórokozó nagy területen elterjedt Európa déli részein, a Közép-Keleten, Indiában és az USA-ban is. De Közép-Európában sem ismeretlen: idén már Szerbiában is voltak halálos áldozottak, a többi országban pedig több fertőzéses esetet jelentettek.

Embernél a fertőzés az esetek 80-85 százalékában tünetmentesen zajlik, 15-20 százalékban viszont enyhébb tünetek (hányinger, láz, fényérzékenység, izomfájdalom, arcpirulás, kötőhártya gyulladás, bőrkiütések, nyirokcsomó-duzzanatok) jelentkeznek. Mivel a tünetek nem jellegzetesek, a klinikai kép alapján nehezen különíthető el más vírusbetegségektől (például az ugyancsak szúnyogok által terjesztett Dengue láztól vagy a sárgaláz enyhe formájától). Az esetek nagy részében ezeket az enyhe tüneteket gyors javulás váltja fel, a fertőzöttek legfeljebb egy százalékánál azonban a betegség második periódusában a vírus megtámadja az idegrendszert is, és agyhártya-agyvelőgyulladás alakulhat ki.

Forrás: AFP/Getty/Justin Sullivan
Forrás: AFP/Getty/Justin Sullivan

Nyugat-nílusi vírussal fertőzött szúnyoglárvák egy elhagyott kaliforniai medence vízéből

Itthon eddig két esetet jelentettek 2012-ben

Az Országos Epidemiológiai Központ tájékoztatása szerint Magyarországon a betegség rendszeresen előfordul, évente általában 4-5, laboratóriumi vizsgálattal igazolt megbetegedést diagnosztizálnak, főként az Alföld területén.

Kivételes volt a nagyon csapadékos 2008-as és 2010-es év: az előbbiben 19, az utóbbiban 20 esetet regisztráltak. Tavaly 4 fertőzést jelentettek, idén eddig Csongrád, illetve Hajdú-Bihar megyében igazolták a betegség előfordulását. Mindkét esetet augusztus második felében jelentették. Itthon egyébként a betegség szezonja augusztustól-októberig tart.

A betegség ellen védőoltás nem létezik, szúnyogriasztó szerekkel lehet megelőzni a szúnyogcsípést.