Kezet mosni sem érdemes metanollal

2012.09.19. 15:55

Amennyire egyszerű, annyira veszélyes alkoholfajta a metanol. Hogyan kerül a pancsolt italokba, mik a hatásai, és miért itatnak alkoholt az alkoholmérgezésre? Megnéztük azt is, mennyi metanol lehet a pálinkában.

Vegyük először a metánt. Erre tényleg mindenkinek emlékeznie kell a kémiaórákról: 1 szénatomhoz 4 hidrogén kapcsolódik, összegképlete így CH4.

Most cseréljük ki az egyik hidrogént egy úgynevezett hidroxilcsoportra (OH), és máris kész az egyik legegyszerűbb alkoholmolekula, a metanol (metil-alkohol), amely tehát így néz ki:

Forrás: Wikipedia

Amennyire egyszerű, annyira veszélyes a metanol. A szervezetben sejtméregként működik, máj- és idegkárosító hatása van. 50-75 gramm már halált okoz, kisebb mennyiségben vaksághoz vezethet (még kisebb mennyiségben, de folyamatosan fogyasztva pedig tönkreteszi a májat). Metanollal kevert italok okozták a Csehországban már 22 halálos áldozatot szedő alkoholmérgezést (de már Lengyelországban is négy halálesetet írnak a cseh eredetű metanol számlájára). Az áldozatok közül többen megvakultak.

A denaturált szesszel pancsolnak

De miért került a metanol az italokba? A metanol nagyon hasonlít az alkohol fogyasztható formájára, az etanolra (C2H5-OH):

Forrás: Wikipedia

Az etanol tehát könnyen "helyettesíthető" metanollal, a pancsolt, illegális égetett szeszek alkoholtartalmának növelésére. A mostani ügyben például egy, az illegális piacon tájékozott magánnyomozó azt állítja, hogy az elkövetők eddig is használták a metanolt erre a célra, de nem olyan mértékben, hogy az problémákat okozzon.

Az általános módszer az, hogy a "pancsoláshoz" úgynevezett denaturált szeszt használnak. A denaturál szesz olyan alkohol, amelybe az etanol mellé már eleve metanolt kevernek (átlagosan 10%-ban), így emberi fogyasztásra már nem alkalmas. Viszont sokkal olcsóbb, mivel a tiszta etanolt a legtöbb országban keményen megadóztatják. Denaturált szeszt használnak például kerti sütőkben, oldószerként és sok helyen az iparban. Az emberi fogyasztás elkerülése érdekében sok országban kötelező megszínezni a denaturált szeszt, vagy például hánytatót keverni hozzá.

Kutyaharapást szőrével

A mostani esettel kapcsolatban érdekes hír volt, hogy két ember életét az mentette meg, hogy a pancsolt, magas metanoltartalmú rum fogyasztása után jó minőségű égetett szeszt ittak. Ennek az a magyarázata, hogy mindkét alkoholmolekulát - tehát a metanolt és az etanolt is - ugyanaz az enzim bontja le az emberi szervezetben (alkohol-dehidrogenáz). A metanol lebontása során azonban erősen mérgező hatású molekulák (formaldehid, majd hangyasav) keletkeznek. Ha metanolmérgezés után normális alkoholt iszik valaki, akkor az így bevitt etanolmolekulák részben lefoglalják a lebontást végző enzimrendszert, így kevesebb káros bomlástermék keletkezik.

A metanolt faszesznek is nevezik (mert korábban száraz fa lepárlásával állították elő). Érdekesség, hogy az ókori egyiptomiak halottaik bebalzsamozására fenyőfélék száraz desztillációjával kapott metanolos kátrányoldatot is használtak.

A metanol gyúlékony, és akár akár bőrön át is felszívódhat, ezért kéztisztításra sem alkalmas. A mérgezési tünetek megjelenéséig 12-48 óra is eltelhet. Az első néhány óra az illuminált állapothoz hasonlít, majd fáradtságérzés, hátfájás, hasi fájdalom, látási zavarok, légzésbénulás, keringési zavarok jelentkeznek.

Mi legyen a házipálinkával?

Hogyan tudjuk elkerülni a metanolméregzést? Csak megbízható forrásból származó alkoholt igyunk, legyen ez piaci termék vagy az anyósunk házi szilvapálinkája. Ami a pálinkát illeti: természetes módon ebben is lehet némi metanol, amely a cefre erjedése során a gyümölcs pektintartalmából keletkezik. A fogyasztásra alkalmas szeszesitalok megengedett metanoltartalmát a rendeletek határozzák meg: a gyümölcscefréből főzött pálinka megengedett metanoltartalma tisztaszesz-tartalomra számítva kisebb, mint literenként 10 gramm. Ez 40 fokos pálinkánál literenként 4 gramm metanolt jelent - írja például a Pálinkavizsgálatok.hu.

Mivel a metanol a pálinka ízét nem befolyásolja, ízleléssel nem lehet eldönteni, hogy a párlat mennyi metanolt tartalmaz. Aki nem biztos a házipálinkájában, az bevizsgáltathatja, és ha magas a metanoltartalma, újból át kell főzni.

Forrás: MTI/Földi Imre

Végül érdemes megemlíteni a magyar Pálinka Nemzeti Tanács aktuális közleményét, mely szerint a csehországi metanolmérgezésben érintett szeszesital termék nem pálinka (a hírekben ugyanis szerepel pancsolt borókapálinka is). A "pálinka", "törkölypálinka" fogalmát ugyanis az Európai Unió eredetvédelmi rendelete határozza meg; eszerint a pálinka olyan gyümölcspárlat, amelyet Magyarországon termett nemes és vadgyümölcsből, szőlő törkölyből, illetve aszú szőlő törkölyből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték.  A pálinka 2004-ben kapta meg a név kizárólagos - magyar - használatát, azaz közösségi földrajzi árujelző oltalomban részesült. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unióban csak a Magyarország területén - a fent említett alapanyagokból és módon - készített párlatot lehet pálinkának nevezni. A Pálinka Nemzeti Tanács szerint a Magyarországon előállított, illetve forgalomba hozott pálinkák szigorú élelmiszer-biztonsági előírások alapján, ellenőrzött körülmények között kerülnek előállításra, fogyasztásuk biztonságos.