Dédunokáink is betegek lehetnek a mai vegyszerektől

Vágólapra másolva!
Akár három generációval később is éreztethetik hatásukat azok a műanyagipari kemikáliák, amelyek terhesség alatt az anya szervezetét érik: a gyermeket, sőt akár a dédunokákat is megbetegíthetik az anyát érő káros környezeti hatások.
Vágólapra másolva!

Egyes vegyi anyagok, például a katonai repülőgépekhez használt üzemanyagok és a műanyagipari adalékok akár három generáción keresztül is éreztethetik negatív hatásukat - derült ki a Washingtoni Állami Egyetem szakembereinek kutatásából. Állatkísérletek során bebizonyosodott, hogy a műanyagipari kemikáliákkal (például a biszfenol-A-val, valamint a DEHP és DBP nevű ftalát-vegyületekkel) tartósan kapcsolatba kerülő vemhes patkányok utódainál jelentősen emelkedik egyes betegségek és rendellenességek, például az elhízás kialakulásának kockázata.

A Plos ONE folyóiratban közzétett tanulmány szerint amennyiben az anyaállat a vemhesség során hosszabb időn át kerül kapcsolatba műanyagipari adalékanyagokkal, úgy az első és harmadik generációs utódoknál jelentősen megnő a betegségekre való hajlam. Az első generációnál például megugrik a vese- és prosztatabetegségek előfordulása, míg a harmadik generációban a petefészek- és hereproblémák, a pubertáskori rendellenességek és az elhízás aránya nő szignifikánsan.

Ami a sugárhajtómű-üzemanyagok hatását illeti, a vemhes állat szervezetét érő vegyület az első generációs utódoknál fokozhatja a vese-, prosztata- és petefészek-betegségek előfordulását, míg a harmadik generációnál nagyobb számban jelentkezik a PCOS (policisztás petefészek szindróma) és az elhízás - olvasható a Reproductive Toxicology cikkében.

A JP-8 sugárhajtómű-üzemanyaggal kapcsolatban első ízben állapították meg, hogy ha az anyaállat a vemhesség során találkozik vele, az epigenetikai változásokat idéz elő az utódokban, vagyis több generáción át befolyásolja egyes gének kifejeződését. A szakembereknek ezen kívül közel 200 olyan molekuláris markert sikerült azonosítaniuk, amelyek generációkon átörökítve éreztethetik hatásukat.

A tanulmány szerint az eredmények túlmutatnak a genetikailag öröklődő betegségek témakörén, hiszen ebben az esetben az átörökítéskor nem változik a DNS-szekvencia, de a DNS kémiailag módosulhat a környezeti hatások következtében.