Megfejtették az első korty sör titkát

A dopamin nevű vegyület a felelős azért, hogy már egyetlen korty sör elfogyasztását követően kellemes érzés árad szét a szervezetben, pedig az alkohol nem is fejthette ki hatását, a folyadék még alig ért a gyomorba.

A szakemberek előtt régóta ismert, hogy az alkohol által okozott boldogságérzet hátterében az alkohol hatására felszabaduló, idegrendszeri neurotranszmitter (ingerületátvivő) szerepet betöltő dopamin áll. A dopaminnak szerepe van többek között a kábítószerek, az alvás és a szex kiváltotta örömérzet kialakulásában is. A legfrissebb kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy az alkoholfogyasztók egy részének nincs szüksége az alkohol hatására a folyamat beindulásához: a sör ízlelése önmagában perceken belül képes kiváltani a dopamin felszabadítását.

Az Indianai Egyetem munkatársai 49 felnőtt férfi bevonásával végezték el vizsgálatukat, amelynek eredményeit a Neuropsychopharmacology című szaklapban tették közzé. A férfiaknak kis mennyiségű sört adtak, és pozitronemissziós tomográfia (PET) segítségével követték az agyukban bekövetkező kémiai változásokat. A résztvevők kiválasztásánál ügyeltek arra, hogy az alkoholfogyasztók képzeletbeli skálájának teljes terjedelméből válogassanak (a nagyivóktól a szinte teljesen absztinensekig), és mindenki abból a sörből kapjon, amelyet saját bevallása szerint fogyasztani szokott. A vizsgálat során mindössze 15 milliliter sört fecskendeztek 15 perc leforgása alatt a szájukba.

Sörben a boldogság

A hatás a minimális mennyiség ellenére szignifikánsnak bizonyult: a sör ízlelését követően az agy perceken belül sokkal több dopamint szabadított fel, mint amikor kontrollként ugyanezek a résztvevők vizet és energiaitalt kaptak. A felszabaduló dopamin mennyisége ráadásul nem volt véletlenszerű: azoknál, akiknek családjában saját bevallásuk szerint volt kórtörténete az alkoholizmusnak, magasabb dopaminszint-emelkedést mértek, mint a többieknél. Az alkoholista családtagok nélküli nagyivóknál viszont furcsa módon átlagosnak mondható szintemelkedést regisztráltak. A kutatók szerint ez a jelenség magyarázatot adhat arra, miért hajlamosabbak egyesek az alkoholizmusra, és miért nehezebb számukra a leszokás: a dopamin hatására kialakuló gyönyörérzet utáni vágy hátterében genetikai okok is állhatnak. A statisztikák mindenesetre arról árulkodnak, hogy az alkoholizmussal együtt élő családban felnövő gyermekek kétszer nagyobb valószínűséggel lesznek maguk is alkoholistává.

Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy az alkoholproblémákkal küzdők agyában már az italhoz kapcsolódó illatok vagy akár egy italbolt látványának hatására is megindul a dopamin felszabadulása. A jelenlegi kutatás ezt kibővítette azzal, hogy a dopaminszint megugrása azoknál is tapasztalható, akik nem isznak sokat, és egyetlen korty is elegendő a folyamat beindulásához.