Hat tévhit az egészségről

2013.09.09. 11:18

A New Scientist összegyűjtötte és tisztázta az egészségmegőrzéssel kapcsolatos legnépszerűbb tévhiteket és féligazságokat.

Tévhit: Az antioxidáns tabletta a hosszú élet titka

Az 1970-es években új őrület söpört végig a világon: hódító útjukra indultak a vitaminkészítmények és antioxidánstartalmú étrend-kiegészítők. Az embert érő káros környezeti hatások és az egészségtelen táplálkozás eredményeként a szervezetben felhalmozódó káros szabadgyökök hosszú távon betegségek kialakulását okozhatják, ám szerencsére bizonyos vegyületek antioxidáns hatásuk révén semlegesíteni tudják ezeket a szabadgyököket. A szakemberek számára egyértelműnek tűnt: ha valaki ilyen készítményekkel "támogatja meg" étrendjét, jó eséllyel csökkenti a betegségek kialakulásának kockázatát is.

Akkoriban elismert szakemberek - köztük Nobel-díjasok - buzdítottak lelkesen minél több vitamin és egyéb étrend-kiegészítő szedésére, így nem csoda, hogy a hosszú élet reményében emberek milliói tömték - és tömik azóta is - magukba marokszám e tablettákat.

Az étrend-kiegészítők kontroll nélküli szedésének hatásait csak az 1990-es években kezdték komolyabban vizsgálni, és egyre több kutatás állapította meg, hogy a legnépszerűbb termékek, így a béta-karotin, az A-, D- és E-vitamin túlzásba vitt szedése gyakran többet árt, mint használ. 2007-ben egy átfogó tanulmány közel 70 korábbi, a témában megjelent kutatás eredményeit alapul véve azt állapította meg, hogy az A- és az E-vitamin, valamint a béta-karotin túlzott pótlása növeli a halálozás kockázatát. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a mesterséges készítmények deaktiválják a szervezet saját antioxidánsaira épülő védekező mechanizmusait, a "készen kapott" védelem pedig jóval gyengébb, mint a természetes.

Tévhit: Túlsúllyal mindig rövidebb az élet

Az nem kérdés, hogy az elhízás egészségtelen: 40-es testtömeg-index (BMI) fölött a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegségek és egyes daganattípusok kialakulásának, valamint a halálozásnak a kockázata is jóval magasabb. Az azonban nem igaz, hogy túlsúlyosan ne lehetne hosszú ideig élni.

Egy nemrég közzétett, nagy mintaszámon elvégzett kutatás szerint a túlsúly (25 és 29 közötti BMI-érték) védelmező hatással is bírhat: ebben a csoportban 6 százalékkal alacsonyabb halálozási kockázatot mértek a normál testsúlyú (18,5-25 közötti BMI-érték) emberekhez képest. Azt a szakemberek sem tudják, hogy ez miért lehet így: elképzelhető, hogy a néhány plusz kiló nyújtotta tartalék segíti a szervezetet a fertőzések és betegségek elleni harcban, de az is lehet, hogy a túlsúlyos emberek alaposabb orvosi kivizsgálásban részesülnek, így korábban fény derül a kezdődő betegségeikre.

Csing Teng-szun korábbi ázsiai testépítőbajnok mutatja bicepszét unokájának SzingapúrbanForrás: AFP/Roslan Rahman

Tévhit: Táplálkozzunk úgy, mint az ősember

Két amerikai szakember, egy orvos és egy antropológus 1985-ben írt először az úgynevezett paleolit táplálkozásról és életmódról, amely azóta világszerte óriási népszerűségnek örvend. Az elmélet szerint az emberi gének 50 ezer éve változatlanok, és nem tudtak igazodni a modern mezőgazdaság megjelenésével átalakult táplálkozási szokásokhoz, valamint a mozgásszegény, ülő életmódhoz. A két szakember ezt az "evolúciós disszonanciát" teszi felelőssé számos betegség, többek között a cukorbetegség és a daganatos megbetegedések térnyeréséért, és a megoldást az ősemberek étrendjéhez és mozgási szokásaihoz minél inkább közelítő életmódban látják.

Bár a főként vadhúsok, halak, magvak, zöldségek és gyümölcsök fogyasztásán alapuló, a gabonaféléket, finomított cukrokat, tejtermékeket, olajat és sót kizáró paleoétrend bizonyos elemei egybevágnak a dietetikusok által elfogadott ajánlásokkal, a tejtermékek, teljes kiőrlésű gabonák és hüvelyesek mellőzése a szakma szerint nem elfogadható.

Az ősemberelméletet az evolúcióbiológusok több ponton is kifogásolják. Például nem igaz, hogy az ember emésztése ne alkalmazkodott volna a mezőgazdasági termeléshez: erre bizonyíték, hogy a legtöbb ember szervezetében extra génmásolatok találhatók a gabonafélékben lévő keményítő megemésztésére, és a felnőttek tehéntejfogyasztását lehetővé tevő laktóztolerancia is függetlenül fejlődött a populációkban.

Emellett nincsenek bizonyítékok arra, hogy őseink a modern emberhez képest az életmódjuk hatására sokkal egészségesebbek lettek volna, továbbá nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az őskorban fogyasztott növények és állatok, valamint a mai tenyésztett állatok és nemesített növények között többnyire csekély a hasonlóság. A kritikák hatására a paleolit diéta kidolgozói az elméletet nemrég felülvizsgálták, és a javasolt élelmiszerek közé bekerültek a zsírszegény tejtermékek és a teljes kiőrlésű gabonafélék is.

Előző
  • 1
  • 2
Következő