hirdetés

Normális családi életet élt Auschwitz parancsnoka

2013.09.23. 14:31

Mitől függ, hogy valaki elfordítja a fejét, ha hajléktalanokat lát, vagy együttérzően adakozik nekik? Empátia nélküli pszichopaták voltak a náci vezetők, vagy hétköznapi személyiséggel rendelkeztek? Hol lakik az agyban az empátia?

Egyedülálló esetről, egy műtét után "hiperegyüttérzővé" vált nőről számolt be a Neurocase című, idegrendszeri rendellenességekkel foglalkozó orvosi szaklap. A francia nő súlyos epilepsziában szenvedett, naponta több száz görcsrohammal küzdött, és ezt megszüntetendő, az orvosok agyműtétet hajtottak végre. Ennek során az egyik agyféltekén eltávolították a halántéklebeny egy részét, beleértve az érzelmek feldolgozásában és eltárolásában fontos szerepet játszó amygdalát. A műtét után az orvosok azt feltételezték, hogy a nő empátiás képessége csökkeni fog, nehezebben fogja mások érzéseit felismerni, valamint a sajátjait kifejezni. Ám éppen ennek az ellenkezője történt.

A műtétet követően a nő egyfajta érzelmi felébredésen ment keresztül, és az állapot immár 13 éve tart a nőt kezelő franciaországi Saint-Étienne Egyetemi Kórház orvosainak beszámolója szerint. A nő rendkivül pontosan és kifinomultan érzékeli mások érzéseit és mentális állapotukat, legyen szó személyes találkozásról, filmélményről vagy egy könyvről. Sőt, nem csak felismeri az érzéseket, azonnal érzékeli őket a testében, például a dühöt a gyomrában, a félelmet az alhasban, vagy a másik izgatottságát a saját nyelőcsövében.

Forrás: Wikipedia

Volt-e empátiájuk a náci vezéreknek?

Empátiavizsgálatokkal foglalkozó kutatók számára legalább ennyire izgalmas téma a másik véglet is: a különös kegyetlenséggel gyilkoló pszichopaták. Vajon belőlük hiányzik az empátia? A II. világháború után a nürnbergi perek során néhány pszichiáternek megadatott a lehetőség, hogy személyesen is találkozzon a náci vezetőkkel, és választ próbáljon találni arra kérdésre, hogy ezek az emberek pszichésen betegek voltak, vagy tulajdonképpen hétköznapi szinten egészségesek, sőt, esetleg még átlag feletti intelligenciával is rendelkeztek.

Többen is vizsgálták például Rudolf Hösst, Auschwitz parancsnokát. Az interjúk szerint Höss úgy vélte, hogy ártatlan, csak parancsot teljesített, személyesen egy embert sem gyilkolt meg. Vallomása szerint nem voltak rémálmai, munkája mellett normális családi életet élt. A nácivadász, aki Hösst elkapta, később úgy nyilatkozott, hogy meglepte, hogy mennyire normális embernek tűnt, olyan volt, mint egy hétköznapi boltos. Lánya, aki hatvan év után két hete az USA-ban felfedte személyazonosságát, és 7-11 éves volt, mikor apja Auschwitzot irányította, úgy nyilatkozott, hogy apja nagyon kedves ember volt, amikor hazament a táborból sokat bújócskázott velük, és számára a világ legjobb apja volt. A pszichiáteri vélemények azonban egybehangzóan arra jutottak, hogy Höss ugyan intelligens ember volt, de mentálisan beteg: pszichopata, akinek hiányzott az empátiája.

Nem különálló szigetek vagyunk

Az empátia azonban nemcsak a fájdalmas érzések felismeréséről szól, a hétköznapi empátiának az is része, hogy ásítunk, ha a mellettünk lévő ásít, vagy hogy automatikusan rámosolygunk arra, aki ránk mosolyog.

A kutatások szerint az, hogy valakivel szemben mennyire vagyunk együttérzőek, függ attól, hogy milyen kapcsolatban vagyunk vele. Például az anya-gyerek kapcsolat erősíti az együttérzést: az anyák fájdalomért felelős agyterülete sokkal erősebb aktíválódik, ha a saját gyermekük sír, mintha egy idegen gyermek sírását hallják.

De erősíti az empátiát a közösséghez tartozás is: egy focimeccsen a saját csapat játékosának sérülése sokkal erősebben aktiválja az agyat, mint az ellenfélé.

Az előítéletek is befolyásolják az empátiát: aki előítéletes egy kisebbséggel szemben (például hajléktalanok, más bőrszínhez tartozók, fogyatékosok), annál az adott csoporthoz tartozók fájdalma sokkal gyengébb testi reakciót vált ki. Ismert továbbá, hogy a nők együttérzése erősebb: egy konfliktusban a nők akár a nem fair játékosokkal szemben is empatizálnak, a férfiak viszont csak a tiszteségesekkel szemben.

Együttérzésre már a csecsemők is képesek, mások negatív érzéseit például már a születés után átveszik: ha egy baba sírni hall egy másik babát, ő maga is sírni kezd.

A kutatók szerint az empátiának egyértelműen vannak evolúciós előnyei. Egyrészt ez biztosítja, hogy ne különálló, magányos szigetekként létezzünk a világban. Másrészt mások cselekedeteinek, érzéseinek átélése a tanulás egyik útja.

A tükörneuronok lennének az empátia idegi alapjai?

Ennek a komplex érzésnek az agyi alapjairól azonban még mindig keveset tudunk. A pszichológusok kétfajta empátiát különböztetnek meg: érzelmi és kognitív empátiát. Az érzelmi empátia mások érzéseinek az átélését jelenti, míg a kognitív empátia az a képesség, hogy mások helyzetében anélkül tudunk belehelyezkedni, hogy különösebben felvennénk az érzéseit. Előfordul, hogy valakinek az egyik típusú empátiája jóval erősebb, mint a másik.

Mivel rendkivüli komplex érzelemről van szó, nagy valószínűséggel nem csak egy agyterülethez - az érzelmi agynak is nevezett amygdalához - kapcsolódik – mint ahogy azt a hiperempátiával rendelkező nő esete is alátámasztja. Az idegtudomány viszonylag új területének számít az úgynevezett tükörneuronok felfedezése az agykéreg számos területén.

A tükörneuronok olyan idegsejtek, amelyek nem csak akkor aktívak, amikor végrehajtunk egy mozgást (pl. ásítás, más arckifejezésének, testtartásának ösztönös leutánzása), vagy mi magunk átélünk egy érzést, hanem akkor is, amikor látjuk, hogy valaki mással történik ugyanez. A mozgás utánzását segítő tükörneuronok biztosítják például, hogy az embergyerek nagyon gyorsan tanul: egy csimpánznak, amelynek ugyancsak vannak tükörneuronjai, ám kevesebb, mint az embernek, átlagosan három évre van szüksége, hogy megtanuljon egy kővel feltörni egy diót, egy gyerek viszont a mozdulatok megfigyelésével néhány óra alatt elsajátítja a mozdulatot. De ugyancsak a tükörneuronok felelősek azért, hogy a mozifilmen, amikor meghal a főhős szerelme, pont úgy bőgünk, mintha velünk történne.

Azaz a tükörneuronok az egymásrahangolódás biológiai alapjai, ezért magyarázatot adnak arra is, hogy miért terjednek a jó és rossz szokások villámgyorsan. A kutatások szerint az empatikusabb emberek agyában aktívabb a tükörneuronok tevékenysége. Igazolták azt is, hogy a nőknél – akik általánosságban empatikusabbak – a tükörneuronok intenzívebben működnek, mint a férfiaknál.

A tükörneuronok azonban új kutatási területnek számítanak, és így sok még a nyitott kérdés. Például vannak kutatók, akik azt sejtik, hogy autizmus hátterében a tükörneuronok rendszerének zavara áll – ám ezt a feltételezést nem sikerült egyelőre igazolni. Pszichopatákkal kapcsolatban felmerült az is, hogy empátiahiányuk oka, hogy a tükörneuronjaikat kedvükre tudják ki- illetve bekapcsolni, ám bizonyíték erre sincs egyelőre. Továbbá nagy kérdés az is, hogy tanulás útján mennyire fejleszthető az empátia.

Most
Top 12 óra
Ajánlat
Ajánlat
Ajánlat