Mely élelmiszerekben van a legtöbb arzén?

Nemcsak az ivóvízből, de élelmiszerekből is juthat kimutatható mennyiségű arzén a szervezetünkbe - állapította meg egy amerikai kutatás. Az eredmények szerint a sör, a fehérbor, a kelbimbó és egyes halfélék jelenthetnek kiemelt kockázatot.

Az arzén a természetben előforduló kémiai elem, amely elsősorban az ivóvízzel kerül az ember szervezetébe.

Az arzénos víz fogyasztása hosszú távon növeli a daganatok (elsősorban hólyag-, tüdő- és bőrrák), a 2-es típusú cukorbetegség vagy szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. Magyarországon a legutóbbi szigorítás óta az ivóvíz arzéntartalma nem haladhatja meg a 10 mikrogrammot literenként, ennek ellenére még mindig számos településen folyik a határértéket jócskán meghaladó arzéntartalmú víz a csapokból.

A Nutrition Journal szakfolyóiratban nemrég közzétett tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy bár arzén-szempontból kétségtelenül a víz a legnagyobb rizikófaktor, nem szabad alábecsülni az egyes élelmiszerekben megbúvó arzén veszélyeit sem: hosszú távon ezek is komoly problémát jelentenek. Állításuk alátámasztására a kutatók több mint 850 fő bevonásával 120 élelmiszer arzénszintre gyakorolt hatását tanulmányozták.

A résztvevők szinte kivétel nélkül a megengedett határérték alatti arzénkoncentrációjú ivóvizet fogyasztottak, szervezetük arzénszintjét pedig a lábujjkörömből vett mintákban mérték. A köröm megfelelő jelzője a hosszú távú arzén-kitettségnek, de a kutatók az értékeket pusztán összehasonlítási célra használták, mivel az a mai napig nem egyértelmű, hogy a lábujjkörömben mért arzénszint meddig számít biztonságosnak, és mikortól minősül veszélyesnek.

Sör egy kölni kocsmából Forrás: AFP/Patrik Stollarz

Nem először bukott meg a sör

A vizsgált 120 élelmiszer közül négyről derült ki, hogy jelentősen növelheti a szervezet arzénszintjét: a sörről, a fehérborról (a vörösbornál kevésbé hangsúlyos növekedést tapasztaltak), a kelbimbóról és a sötétebb húsú halakról (ide tartozik például a lazac, a szardínia vagy a tonhal).

A napi rendszerességgel sört vagy fehérbort fogyasztók szervezetében akár 20-30 százalékkal magasabb arzénszintet is mértek mint azoknál, akik nem ittak sört vagy bort. A vizsgálat arra nem tért ki, hogy vajon a rendszeres sör- és fehérbor fogyasztás miért növeli a szervezet arzénszintjét, de erre vonatkozóan léteznek feltételezések. Elképzelhető, hogy a sör és a bor magas arzéntartalmú összetevőket tartalmaz, de az is lehet, hogy az italok szűréséhez használt segédanyagokból jut az arzén a palackokba, dobozokba.

A sötétebb húsú halakat heti rendszerességgel fogyasztók körmének arzénkoncentrációja átlagosan 7 százalékkal volt magasabb, mint az ilyen halat ritkábban fogyasztóké, és ez a megállapítás egybevág a korábbi kutatási eredményekkel.

A kelbimbónak pedig azért magas az arzénkoncentrációja, mert az arzén könnyen kötődik a zöldségben lévő kénvegyületekhez – mondta el a kutatás vezetője. Nem sikerült azonban kapcsolatot kimutatni a rizsfogyasztás és az arzénszint növekedése között, holott a rizsről már többször bebizonyosodott, hogy veszélyes koncentrációban tartalmazhat toxikus fémeket. A mostani eredmények persze nem azt jelentik, hogy teljesen le kell mondani a sörről vagy a borról: ebben az esetben is a mértékletesség a kulcsszó.