Három hónap kell a férfiaknak gyermeknemzés előtt

Újabb kutatás erősítette meg, hogy a fogantatás sikerében, illetve a magzat egészséges fejlődésében nemcsak az anya, hanem az apa étrendje és életmódja is meghatározó szerepet játszik. Hogyan kell a leendő apának felkészülnie a fogantatásra?

Az amerikai McGill Egyetem kutatásában az apai folsavbevitel szerepét vizsgálták. Régóta ismert, hogy a születési rendellenességek és a vetélések megakadályozása miatt az anyának növelnie kell a folsavbevitelt, nemcsak a várandósság alatt, hanem már azt megelőzően, a fogantatásra való felkészülés során is.

A mostani kutatás során az derült ki, hogy a folsavhiányos étrenden tartott egerek utódai között 30%-kal több volt a születési rendellenesség, mint a folsavban gazdag étrenden élő társaik esetében. Korábbi hasonló eredmények alapján az ember esetében is elmondható, hogy az apának ugyancsak figyelnie kell a folsavbevitelre, már a fogantatás előtt: az apai folsavhiány ugyanis szintén növeli a magzat születési rendellenességeinek kockázatát. Folsav természetes formában a leveles zöldségekben, avokádóban, hüvelyesekben és gyümölcsökben található.

A férfiaknak három hónappal korábban kell elkezdeni felkészülni a gyereknemzésre

Nem a folsav az egyetlen dolog, amelyre egy apaságra készülő férfinak figyelnie kell. Mivel a hímivarsejtek termelődése (spermatogenezis) 74 napos ciklus szerint működik, ha valaki a lehető legjobb minőségű spermiumokkal szeretne gyermeket nemzeni – azaz leendő gyermeke születési rendellenességeinek kockázatát a minimálisra akarja csökkenteni –, az kezdjen el felkészülni a fogantatásra legalább három hónappal korábban.

A felkészülés első lépése a gyógyszerszedés minimalizálása: ismert, hogy csökkentik a spermiumok számát és minőségét például az asztmára, bőrproblémákra, ízületi gyulladásra szedett szteroidok vagy a gyomor- és bélproblémákra (például fekélyre) szedett szerek. A konkrét gyógyszerekkel kapcsolatban kérje ki szakorvos tanácsát!

Ajánlott felhagyni a dohányzással is: egy dohányosnak átlagosan 13–17 százalékkal kevesebb, ráadásul rosszabb minőségű hímivarsejtje van, mint egy hasonló korú nem dohányos férfinak.

A túlzásba vitt alkoholfogyasztás szintén csökkenti a spermiumok mennyiségét, de ugyanez a hatása a drogfogyasztásnak is. A marihuána rontja mind a hímivarsejtek mennyiségét, mind a minőségüket.

Akire ráfér, szabaduljon meg a fölösleges kilóktól is: a túlsúly ugyanis csökkenti a tesztoszteron hormon termelését. (A tesztoszteronszint pedig meghatározza a hímivarsejtek mennyiségét.)

A jól megválasztott mozgás viszont fokozza a tesztoszterontermelést. Fontos azonban a mérték is: a túlzásba vitt sportolás, illetve az erős kitartást igénylő sportágak (mint például a maratoni futás) csökkentik a tesztoszterontermelést. A túlzásba vitt biciklizés sem ajánlott az apaságra készülve, átmenetileg ugyanis szintén csökkenti a hímivarsejt-számot.

Forrás: AFP/Ben Stansall

Cink és folsav kell a férfinak

A spermiumokat többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag plazmamembrán védi. A stressz, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és egyéb környezeti ártalmak hatására keletkező szabadgyökök azonban károsíthatják ezt a membránt, és ily módon magukat a hímivarsejteket is. Ezért a fogantatásra való felkészülés fontos része a szabadgyököket megkötő antioxidánsokban (vitaminokban, ásványi anyagokban) gazdag étrend.

A hímivarsejtek mennyisége, minősége és életképessége szempontjából különösen fontosak az A-, C-, E- és B₁₂-vitaminok, az ásványi anyagok közül pedig a folsav mellett a cink kiemelt fontosságú. A vitaminokból a napi ajánlott mennyiséget kell elérni. Egy kutatás szerint a folsav- és cinktartalmú táplálékkiegészítők szedése akár 70 százalékkal is megnövelheti az egészséges spermiumok számát.

A szelén szintén védi a hímivarsejteket a szabadgyököktől, és egyes kutatások szerint a spermiumok mozgékonyságát is előnyösen befolyásolja. Ajánlott növelni a többszörösen telítetlen zsírsavak (elsősorban az ómega-3-zsírsavak) bevitelét is. Ugyancsak növeli a spermiumszámot a paradicsomban, paradicsomszószban, répában, görögdinnyében található likopin is.

A korral romlik a spermiumok minősége, de életmóddal ez is ellensúlyozható

A kutatások szerint a korral elsősorban nem a spermiumok mennyisége csökken, hanem a minőségük romlik. A genetikailag károsodott hímivarsejtek számának növekedése miatt pedig egyes betegségek kockázata is nagyobb az idősebb (50 év feletti) apák gyermekeinél. Ilyen rendellenesség többek között az autizmus spektrumzavar, a skizofrénia, a törpenövéssel járó achondroplasia, a bipoláris rendellenességek, valamint a Down-kór.

A hímivarsejtek minőségének romlása azonban a vizsgálatok szerint a korábban felsorolt vitaminok, ásványi anyagok megfelelő bevitelével ellensúlyozható. „A megfelelő E- és C-vitamin-bevitel, valamint folsav- és cinkbevitel az idősebb férfiaknak is segít visszafordítani az időt. Ha egy idősebb férfi legalább a napi ajánlásoknak megfelelő mennyiséget fogyaszt a felsorolt tápanyagokból, DNS-hibás hímivarsejtjeinek aránya nem nagyobb, mint a fiatal férfiak esetében” – állapították meg az amerikai Berkeley Egyetem kutatói egy korábbi vizsgálatban. (Ebben a kutatásban 20 és 80 év közötti férfiakat vizsgáltak, átlagéletkoruk 44 év volt.)

Az orvosi irodalom szerint a legidősebb apa az 1840-ben született George Isaac Hughes volt, aki 94 évesen egy fiúgyermek, 96 évesen pedig egy lány apja lett. Sokáig azonban nem élvezhette gyermekei társaságát, 97 éves korában ugyanis elhunyt.

Drasztikusan csökkenő spermiumszám

A statisztikák szerint ma már a meddőségi problémák közel harmadának hátterében a férfiak állnak, a fő probléma a spermiumok alacsony száma, illetve csökkent mozgásképességük. Míg 1940-ben az átlagos spermiumszám még meghaladta a milliliterenkénti 113 milliót, 1990-re ez a szám már 70 millió alatt volt. Mára ez a szám továbbcsökkent: bár népességi statisztikák nincsenek, de a hazai meddőségi szakemberek, ha a hozzájuk forduló pároknál olyan férfival találkoznak, akinél a spermiumok száma meghaladja a 30 milliót egy milliliter ondóban, már nagyon elégedettek.

A kedvezőtlen trend oka többek között az étrend, az életmód megváltozása az elmúlt 70 évben, valamint a környezeti ártalmak, az egyre több, hosszú távon bizonytalan hatású vegyi anyag, nehézfém alkalmazása. Szembeszökő változás például, hogy a második világháború előtt az emberek még főleg helyi és szezonális árukat ettek, magasabb volt a zöldségek, gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma, és hiányoztak az boltok polcairól az előre feldolgozott, finomított ételek is.