Meddig fertőzzük a kollégákat, ha betegen dolgozunk?

A legtöbben betegen is bejárnak dolgozni, de helytelenítik, ha mások is így tesznek.

Javában tombol a nátha- és influenzaszezon, és a tömegközlekedési eszközökön, az üzletekben és a munkahelyeken, irodákban is felváltva tüsszögnek és krákognak az emberek. Az utóbbi években ugyanis egyre erősödő tendencia lett, hogy egy kis megfázással nem maradnak otthon a dolgozók, ennek azonban komoly következményei lehetnek nemcsak saját magukra, de a kollégáikra nézve is.

Egy egészséges ember immunrendszere 3-4 nap alatt képes megküzdeni egy vírussal, ehhez viszont pihenésre, otthoni, zárt, stresszmentes környezetre van szükség. Az utazás a munkahelyre vagy az ottani teljesítménykényszer azonban nehezíti a gyógyulást. "Ha az immunrendszer legyengül, akkor megnő a bakteriális felülfertőződés veszélye, amiből például könnyen tüdőgyulladás vagy olyan betegség lehet, ami aztán rámegy a szívre vagy a vesékre" – mondta az Origónak egy irodai és gyári dolgozókat is ellátó üzemorvos. Egy ilyen bakteriális fertőzés pedig akár 2-3 hétre is ágynak döntheti az embert. Elsősorban tehát saját magunknak ártunk, ha úgy döntünk, hogy betegen is bemegyünk dolgozni.

A lvovi városi tanács munkatársai maszkot viselnek egy ismeretlen eredetű tüdőgyulladás-járvány továbbterjedésének elkerülésére Forrás: AFP/Yuriy Dyachyshyn

Ugyanakkor ilyenkor a kollégáinkra sem vagyunk tekintettel, hiszen potenciálisan veszélybe sodorjuk őket azzal, hogy teleszórjuk vírussal a munkahelyünket. A betegség első napjaiban, amíg lázasak vagyunk, és intenzíven köhögünk, tüsszögünk, folyamatosan ürítjük a kórokozókat a környezetünkbe. Alapszabály ilyenkor, hogy zsebkendőbe köhögjünk, tüsszentsünk, és utána rögtön dobjuk egy zárt szemetesbe. A gyakori kézmosás, a közös használatú billentyűzet, telefon, kilincsek fertőtlenítése még szintén segíthet megakadályozni a vírus terjedését, de azért valljuk be, ezek nem olyan egyszerűen kivitelezhetők. Legyen szó akár egy kisebb irodáról vagy egy nagy, légfűtéses gyárcsarnokról, ha a beteg éppen nem tudja a kezét az orra vagy szája elé emelni, akkor könnyedén beszórhatja kórokozókkal az egész termet.

A szervezetnek tehát 3-4 nap kell ahhoz, hogy leküzdjön egy vírust, nagyjából ennyi ideig üríti a kórokozókat a beteg. "Ezt követően már lehet menni közösségbe, kivéve, ha valaki lázas" - mondta az üzemorvos. A makacs köhögés azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a beteg fertőz. "A köhögés mindig elhúzódik, mert a légutakat borító csillószőrök ingerlékenyebbek lesznek, és már a párás körülmények megváltozása köhögést válhat ki" - tette hozzá.

A szellemi munkát végzők körében ilyenkor köztes megoldásnak tűnhet a távmunka, ám az orvos szerint ez nem feltétlenül jó megoldás. "Mindent meg kell adni a testnek, ami megjár, és a gyógyuláshoz az immunrendszernek szüksége van az energiára. A stressz elhúzódóvá teheti a gyógyulást, ráadásul valószínűleg a munka sem olyan hatékony betegen."

Az otthoni munka sem feltétlenül jó ilyenkor Forrás: AFP/SCANPIX/Erika Stenlund

Az üzemorvos tapasztalatai alapján az utóbbi években egyértelműen megfigyelhető trend, hogy egyre többen mennek be betegen dolgozni. Ennek több oka is lehet, például a félelem, hogy elveszíti az állását, vagy egyszerűen azért nem akar táppénzre menni, mert akkor kevesebb fizetést kap. De akár az is előfordulhat, hogy a dolgozó egy határidős munka miatt érzi úgy, hogy nem dőlhet ágynak.

A jelenséget angolul "presenteeism"-nek hívják, és csak a közelmúltban kezdték el alaposabban tanulmányozni. A fogalom meghatározása nem egészen egyértelmű, ugyanis sokan csak a betegség alatti munkát értik alatta, de más definíció szerint idetartozik az is, amikor valaki még akkor is a munkahelyén tartózkodik, amikor amúgy már végzett a munkájával. A szakirodalomban gyakran hozzák összefüggésbe az "absenteeism"-mel, amikor valaki nem jelenik meg a munkában.

A vizsgálatok alapján a betegség alatti munka közel sem olyan hatékony, különböző tanulmányok szerint például az Egyesült Államokban évente 150-250 milliárd dollár közé tehető az ebből fakadó veszteség. A kutatók szerint a megoldást a fizetett betegszabadság, valamint a vezetők példamutatása jelenthetné.