Középkorú? Ne egyen sok húst és sajtot!

Bizományosi felvétel NE HASZNÁLD!

Közel duplájára növeli az általános, és négyszeresére a daganatos betegségre visszavezethető halálozás kockázatát, ha valaki középkorú, és túl sok állati fehérjét fogyaszt – figyelmeztetnek amerikai szakemberek. Legújabb kutatásukból az is kiderült, hogy 65 éves kor felett viszont érdemes fehérjét fogyasztani, mert a hormonális változások miatt ebben a korban a fehérjemegvonás többet árt, mint használ.

Az utóbbi évtizedekben divatba jöttek a fehérjében gazdag étrendek (gondoljunk csak az Atkins-diétára vagy a paleolit táplálkozás mozgalmára), ám míg emberek millió követik világszerte ezeket az étkezési mintákat, a szakma továbbra is megosztott a túlzott fehérjebevitel egészségi kockázatait illetően. A Cell Metabolism szakfolyóirat a napokban tett közzé egy érdekes tanulmányt, amely az állati fehérjében gazdag étrend veszélyeire hívja fel a figyelmet.

A közel két évtizeden át tartó, átfogó mintán alapuló kutatás arra a megállapításra jutott, hogy aki 50 és 65 éves kora között állati fehérjében gazdag étrendet fogyaszt, annál négyszeresére nő a daganatos betegségekre visszavezethető halálozás kockázata. De nemcsak a daganatos betegségekre visszavezethető mortalitást, hanem a korai halálozás általános kockázatát is 74 százalékkal növelte a túlzásba vitt fehérjebevitel, emellett sokszorosára nőtt a cukorbetegség következtében történő elhalálozás valószínűsége is. Más szóval a középkorú felnőttekre nézve a sok hús és tejtermék fogyasztása majdnem olyan ártalmas, mint a dohányzás – szemléltették a szakemberek.

Életkoronként változó hatás

A mostani kutatás az első, amely ténylegesen rávilágít a fehérjebevitel és a halálozási kockázat közötti összefüggésekre, ráadásul mindezt nem a teljes élettartamra általánosítva teszi, hanem figyelembe veszi az öregedéssel járó biológiai folyamatokat is. Utóbbira azért volt különösen szükség, mert a fehérje szabályozza az izomnövekedést és -regenerálódást segítő 1-es inzulinszerű növekedési faktort (IGF-1), amelynek szintje 65 éves kor fölött hirtelen lecsökken, így megnő az izomvesztés és a sérülések kockázata.

Az IGF-1 magas szintjét azonban korábban a daganatok kialakulásával is kapcsolatba hozták, és a mostani eredmények ezt megerősítették: középkorúaknál az állati fehérjében gazdag étrenden élőknél az IGF-1 szintjének minden 10 ng/ml-enkénti növekedése a daganatok kialakulásának valószínűségét 9 százalékkal emelte. 65 éves kor fölött azonban jelentősen lecsökken az IGF-1 szintje, a vizsgálatból pedig kiderült, hogy ennek következtében fehérjedús étrend mellett is csökken a daganatképződés kockázata. Ami tehát 50 és 65 között ártalmas, az 65 fölött már inkább pozitív hatású.

Mennyi fehérje javasolt?

A tanulmányból kiderül, hogy a vizsgálat eredményeit nem befolyásolta a résztvevők zsír- és szénhidrátfogyasztása, valamint a növényi eredetű fehérjéknek (pl. babféléknek) sem volt komoly hatásuk a halálozási kockázatra. Úgy tűnik tehát, hogy a probléma kulcsát az állati eredetű fehérjék fogyasztása jelenti – mondta el a kutatás vezetője.

Javaslata szerint középkorúak naponta maximum 0,8 gramm fehérjét fogyasszanak testsúly-kilogrammonként (azaz egy 60 kilós ember max. 48 grammot, ami körülbelül napi 20 dekagramm csirkehúst jelent), és ezek zöme lehetőleg növényi eredetű legyen. Fehérjében gazdag étrendnek az tekinthető, amikor a napi energiabevitel legalább 20 százalékát fehérje (növényi és állati eredetű együttesen) alkotja, míg 10-19 százalék között közepesnek, 10 százalék alatt pedig fehérjeszegénynek tekinthető az étrend.