Elfeledett betegségek ostromolják Európát

Az európai embereket sem kímélik a szúnyogok és kullancsok által terjesztett betegségek. 1990 és 2010 között a megbetegedések több mint másfél millió lakost érintettek kontinensünkön, és olyan egzotikus és régen eltűntnek hitt betegségek jelentek meg, mint a lázas rohamokat okozó chikungunya-láz, vagy a "csonttörő láznak" is nevezett dengue-láz.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint ezeknek a betegségeknek a terjedésében nagyobb szerepet játszik a bevándorlás és az urbanizáció, és csak kisebb mértékben írható a klímaváltozás számlájára. A legtöbb európai eset jelenleg beteg emberek érkezésével fordul elő. A szakemberek szerint a fő hangsúlyt a célzott megelőzésre és védekezésre kell fektetni. Ennek része, hogy az európai országok 2013 végén egy új, hétéves programot fogadtak el, amelynek célja az invazív vektorok féken tartása, valamint a vérszívókkal kapcsolatos tudatosság megerősítése.

Magyarországon a legveszélyesebb betegségeket a kullancsok terjesztik. A leggyakoribb a Lyme-kór, amely szívizomgyulladást, agyhártyagyulladást, arcidegbénulást, ideg- és ízületi (többnyire térdízületi) gyulladást okozhat. Bár Európában az elmúlt két évtizedben 36 000 esetet jelentettek, hazánkban a betegség előfordulása csökken: 2010-ben 2355 esetet regisztráltak, ez a szám a tavalyi évben 1325-re csökkent. A vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (kullancs-encephalitis) oltással megelőzhető, ugyanakkor hazánkban az átoltottság csupán 30 százalékos. Ez jelentősen elmarad például a szomszédos Ausztria 90 százalékos eredményétől.

Egyre gyakrabban előfordul itthon is a hazai szúnyogfajok által terjesztett nyugat-nílusi láz. Ezt az esetek 80 százalékában tünetmentes betegséget 2004 óta regisztrálják, tavaly 36 esetet rögzítettek. A szúnyogokba a költöző madarak vérével jutnak be a vírusok. A fekélyes sebet, lázat okozó tularémia (nyúlpestis) elsősorban szúrólegyek közvetítésével terjed, évente 130-300 megbetegedést tartanak nyilván. A gyakoriság függ a rágcsálópopuláció nagyságától.

Társadalmi szinten jelentős az aggodalom, hogy a klímaváltozás miatt Magyarországon is elterjedhetnek a maláriához hasonló betegségek. Ezt erősíti, hogy hazánkban több őshonos maláriaszúnyog-faj él. A szakértők szerint azonban az éghajlatváltozáson túl több tényező – többek között kiterjedt vizenyős területek, nagyobb páratartalom – is szükséges a kóros állapotot előidéző parazita egysejtű (plazmódium) megtelepedéséhez, vagyis a maláriától egyelőre nem kell tartanunk.