Milyen testi betegségre utalnak az alvásproblémák?

telihold Budapest felett, alvás teliholdkor
Vágólapra másolva!
Nyáron a kevesebb stressz miatt javulhatnak egyes alvászavarok. Milyen betegségekre utalhatnak az alvásproblémák, rémálmok, és hova lehet velük fordulni?
Vágólapra másolva!

A nagy melegben általában romlik az alvás minősége, de nyáron a csökkenő terhelés és a kevesebb stressz miatt bizonyos alvászavarok javulhatnak is – mondja dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese. A lakosság harmada küzd élete során legalább egyszer valamilyen alvászavarral, ami hosszabb távon a depresszió és az elhízás kockázatát is növeli.

Jól alszik új helyen?

Fontos jelzés lehet, hogy nyaralás, szabadság alatt javul vagy romlik valakinek az alvásminősége. A szakember szerint normális, ha egy új helyen az első két nap nem alszik jól valaki, de az alkalmazkodás után általában már zavartalan az alvás. Árulkodó azonban, ha idegen helyen azonnal jelentősen javul a helyzet, ilyenkor el kell gondolkodni azon, hogy az otthoni alvás körülményei megfelelőek-e. Amennyiben otthon is és az új helyen is tartósan rossz az alvásminőség, javasolt a háziorvoshoz fordulni – áll a Semmelweis Egyetem legfrissebb hírlevelében.

A normális átlag alvásidő 6,5 – 7,5 óra naponta. Ebbe a folyamatos alvásba dr. Purebl György szerint belefér néhány mikroébredés, azonban egy európai vizsgálat bebizonyította, hogy a túl kevés (5 óra alatti) és a túl sok (10 óra feletti) alvás is káros, sőt növeli a korai halálozás kockázatát.

Nemcsak az alvással töltött órák száma, hanem annak minősége is meghatározó: ha valaki tartósan nem alszik jól, hánykolódik, gyakran felriad, éjszakai légzési nehézségei vannak, vagy bármi más ok miatt romlik az alvásminősége, az okokat fel kell tárni.

Hova lehet fordulni alvásproblémákkal, rémálmokkal?

A szakember azt tanácsolja, hogy ha az alvásprobléma egy hónapnál tovább fennáll, első körben kivizsgálást kell kérni a háziorvostól. Az alvászavarok felének hátterében ugyanis testi betegség állhat (pl. rejtett magas vérnyomás, pajzsmirigy- vagy hormonbetegségek). Egy másik részüket okozhatja stressz vagy más lelki eredetű problémák (pl. szorongás, depresszió). Vannak azonban speciális alvásbetegségek (felső légúti ellenállás szindróma, obstruktív alvási apnoe, nyugtalan láb szindróma stb), melyekkel speciális alvásközpontba küldik a beteget.

Ilyen központ Budapesten több is van, csak a Semmelweis Egyetemen kettő is működik: az I. Sz. Belgyógyászati Klinikán és a Pulmonológiai Klinikán. Az egyetemen belül az alvászavarok összes aspektusát el tudják látni, például egy fül-orr-gégészeti problémával is olyan szakemberhez lehet irányítani a beteget, aki járatos az alvásmedicinában. Vagy ha például a betegnek rémálmai vannak, akkor a Magatartástudományi Intézet szakrendelésére kaphat beutalót.

Ha valaki nem kezelteti magát és évekig rossz az alvásminősége, testi és lelki betegségek alakulhatnak ki nála. A rossz alvás a depresszió és az elhízás (kettes típusú cukorbetegség) kockázatát is növeli.

A depresszió a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenést okozó betegség a szív és érrendszeri megbetegedés után. Az elhízás okozta betegségek következtében pedig már több ember hal meg, mint a dohányzás miatt.

A mai kor alvás- és bioritmus-ellenes

Míg az emberiség nagy része sziesztázik, a nyugat-európai kultúránkban ez luxus – mondja a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettes. Kevesen tudják, hogy a normál bioritmushoz tartozik egy ebéd utáni – kora délutáni, körülbelül másfél órányi alvás (vagyis a szieszta).

A nap többi részében azonban nem tanácsos aludni: vannak úgynevezett tiltott órák is (ebéd és vacsora előtt), ezek ugyanis destabilizálják az éjszakai alvást, ahogy a rendszertelen napközbeni szundikálás is. Mai világunk dr. Purebl György szerint alvás- és bioritmus-ellenes, úgy kezeli az alvást, mint egy olyan dolgot, amelyet nyugodtan alárendelhetünk hétköznapi teendőinknek, mindez pedig nem kedvez sem a testi, sem a lelki egészségnek.

Így javíthatja az alvás minőségét:

  • Az alvást javítja a rendszeres testmozgás, már napi fél óra lendületes gyaloglás is.
  • Azok alvásán (főleg idősebb korban), akiket nagyon megvisel a nagy meleg, a (nem túlzásba vitt) légkondicionálás sokat segíthet.
  • Az alvótárs megfigyelései segíthetik az orvost: mennyire horkol, van-e légzéskimaradása/fulladozik-e éjszaka; mozog-e, kapálózik-e sokat; viselkedik-e (beszél, üvöltve felébred, alvajár)
  • Furcsán, vagy ön szerint egyáltalán alszik-e a hálótársa éjszakánként? Létezik ugyanis egy nem is olyan ritka betegség, az úgynevezett pszeudoinszomnia, amikor a beteg azt hiszi magáról, hogy rosszul (csak perceket) alszik éjszaka, miközben ez nem igaz. Napközben nincs súlyos tünete: dolgozik, nem alszik el munka közben, nem szenved balesetet stb. Az ilyen esetekben a külvilág alvás közbeni érzékelése erősebb az átlagosnál.