75 éve halt meg "a szike Paganinije"

Vágólapra másolva!
Hetvenöt éve, 1940. január 18-án halt meg Hültl Hümér orvostanár, a gyomor-bélvarrógép feltalálója, akit virtuóz műtétei miatt orvosi körökben a "szike Paganinijének" neveztek.
Vágólapra másolva!

A partiumi Felsőbányán (ma Baia Sprie, Románia) született 1868. július 14-én. Testvére volt Hültl Dezső építész, a pesti piarista székház (évtizedekig az ELTE bölcsészkarának központi épülete) tervezője. Hültl Hümér a Pázmány Péter Tudományegyetem orvostudományi képzésének elvégzése után a Stefánia Gyermekkórházban lett segédorvos, majd műtőorvosi képesítésének megszerzése után 1895-től három éven át a Szent Rókus Kórházban alorvosként dolgozott.

Gazdag szakmai tapasztalat

1898-tól a Szent László kórház sebészorvosa, 1900-tól a Poliklinikai Egyesület kórházának főorvosa lett. 1905-ben a Szent István Kórház I. sz. sebészeti osztályának főorvosává nevezték ki, 1919-től a Szent Rókus Kórház I. sz. sebészeti osztályának főorvosa is lett. Az Pázmány Péter Tudományegyetem Orvoskarán magántanárként oktatott sebgyógyítástant, 1915-től a gyakorlati sebészet rendkívüli tanára volt. Az első világháborúban honvéd törzsorvos, a Pannónia utcai hadikórház parancsnoka volt és több száz ápolónőt képzett ki tanfolyamokon.

Hültl 1934-ben vonult nyugdíjba, rá egy évre a parlament felsőházának tagja lett. Az Országos Orvosszövetség elnökeként megszervezte a keresőképtelen orvosok, az orvosok özvegyeinek és árváinak rendszeres segélyezését. Az ő nevéhez fűződik hazánkban a hagyomány szerint a sebészi maszk és a kesztyű bevezetése, csakúgy, mint a műtéti terület jódtinktúrás lemosása. Szintén ő vezette be azt, hogy műtét előtt a sebészek kirajzolják a metszés irányát a bőr műtéti felületén.

A gyomorvarrógép atyja

A Hültl Hümér által szerkesztett gyomorvarrógépet, amelyet Fischer Győző szerszámkészítő gyártott, 1908-ban szabadalmaztatták. Használata jelentősen csökkentette a műtétek idejét, valamint a sebfertőzés és hashártyagyulladás kockázatát, hiszen a hasüreg nem szennyeződött. Az eredeti gépezet elég nehéz volt, négysoros varratot készített fémkapcsokkal, alkalmazását az is nehézkessé tette, hogy a forró vizes fertőtlenítés után sokáig kellett várni arra, amíg az eszköz lehűlt. Mindezek mellett a műszer igen drága is volt, így érthető, hogy a világon mindössze ötven darabot használtak belőle.

Találmányát Petz Aladár, a budapesti I. sz. Sebészeti Klinika tanársegédje fejlesztette tovább, az általa módosított, kisebb, könnyebb és egyszerűbb gyomorvarrógépet 1920-ban sikerrel próbálták ki a győri Szentháromság Kórházban. Hültl - miután maga is meggyőződött a tökéletes működésről -, gratulált a feltalálónak, s nagyvonalú módon intézkedett saját gépe további gyártásának beszüntetéséről. Hültl Hümér és Petz Aladár neve összeforrott a gyomorvarrógéppel, s találmányuk az egész világon elterjedt.