Gyógyítható lehet a sugárbetegség

Püspökszilágy, 2004. április 2. Rottenhoffer Sándor dozimetriai mérést végez a Radioaktív Hulladákokat Kezelő Közhasznú Társaság püspökszilágyi telephelyén. A hulladékkezelő 1977-ben átadott több mint ötezer köbméteres betonmedencéiben helyezik el az iparban és az orvosi kutatásban használt olyan hulladékokat, amelyek radioaktív anyagokkal szennyeződtek. Az újabb hulladékok elhelyezésére a telepen a közelmúltban alakítottak ki több föld alatti tárolótermet, ahová még tizenöt- húsz évig elhelyezhetők, és magas biztonsági körülmények között tárolhatók újabb hulladékok. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Tigyi Gábor kutatóorvos és csoportja olyan hatóanyagot fejlesztett ki, amely napokkal a sugárhatás után is képes hatékonyan kezelni a sugárbetegséget. Ha embereknél is beválik a szer, fellélegezhetnek az atombalesetek áldozatai.

A szer biztonságosabbá teheti az atomenergia felhasználását és a rák gyógyítását célzó sugárterápiát, sőt a jövő űrhajósait is megvédheti a hosszú bolygóközi utazásokon. A Tennessee-i Egyetem Egészségtudományi Centrum (UTHSC) Élettudományi Intézete kutatócsoportjának tanulmánya a rangos Chemistry & Biology című szaklap aktuális számában jelent meg.

A kozmikus háttérsugárzás és a naptevékenység következtében keletkező nagyenergiájú részecskék szüntelenül bombázzák a földfelszínt, a kőzetekből és a falakból is ér bennünket radioaktív sugárzás. Ezek olyan alacsony háttérdózisok, amelyekkel az emberi szervezet hatékonyan meg tud küzdeni.

Gombaszedők Csernobil közelében, az ukrán–fehérorosz határ túlsó oldalán Forrás: AFP/Viktor Drachev

Atombalesetek és gyilkosság

A sugárterhelés azonban hirtelen annyira megnőhet, hogy az ember természetes védekező mechanizmusa képtelen lépést tartani vele. Ez történt Csernobilban, Fukusimában vagy a nukleáris terrorizmusnak új lendületet adó, máig vitatott Alekszandr Litvinyenko-gyilkosság esetében.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség tizennyolc olyan esetet tart számon, amelyben atombomba készítéséhez felhasználható anyag, plutónium vagy dúsított urán tűnt el, de a radioaktív anyagok nem szabályszerű kezelésére majdnem 2500 példa volt az elmúlt húsz évben.

Túlélték az erős sugárzást is

Tigyi Gábor kutatóorvos, az MTA külső tagja és UTHSC-beli kutatócsoportja olyan új hatóanyagot fejlesztett ki, amely képes jó hatásfokkal kivédeni az ionizáló sugárzás káros hatásait, még abban az esetben is, ha a gyógyszeres kezelésre csak a sugárzás után kerül sor – közölte a Magyar Tudományos Akadémia.

A csernobili atomerőmű látképe 1987-ben Forrás: RIA Novosti/Igor Kostin

Az általuk kifejlesztett DBIBB nevű anyag remekül vizsgázott egerekben és majmokban. A szer nélkül 20 százalékos, használatával 93 százalékos volt az állatok túlélési esélye nagy radioaktív dózis mellett.

A sugárbetegség káros következményeinek csökkentésére ugyan volt már korábban példa, de ezek a gyógyszerek csak a megelőzésben voltak hatékonyak, egy váratlan radioaktív esemény előfordulásakor nem. A DBIBB a baleset után, akár három nappal később beadva is hatásos – írták a kutatók tanulmányukban.

A véralvadás jelensége volt a kiindulópont

Az új hatóanyaghoz vezető tízéves kutatás elején Tigyi és kollégái a véralvadáskor is keletkező lizofoszfatidsav (LPA) tanulmányozásából indultak ki. Kiderítették, hogy az LPA-nak fontos szerepe van a sugárzást elszenvedett sejtek regenerációjában.

Tigyi szerint az LPA képes „sürgősségi ellátásban” részesíteni az erős ionizáló sugárzásnak kitett, károsodott sejteket. A programozott sejthalálhoz vezető folyamatok gátlásával nemcsak életben tartja őket, de a károsodott DNS-szakaszok javítását is serkenti.

A kutatók modellezték az LPA-t kötő, úgynevezett LPA2 receptort, majd szuperszámítógépek segítségével 400 ezer különböző vegyületet teszteltek rajta. Így találták meg azt a szintetikus vegyületcsoportot, amely még az LPA-nál is hatékonyabban aktiválja a receptort, és amely a sugárbetegség elleni új hatóanyag alapjául szolgál.

Így hat a radioaktív sugárzás a testünkre

A sugárbetegség több különböző módon roncsolhatja a szervezetet. Kisebb sugárdózis először a vérképzést, a csontvelőt támadja meg, nagyobb dózis pedig a gyomor-bélrendszert. Ez utóbbi akár halálos kimenetelű is lehet, hiszen elpusztulhatnak a bél sugárérzékeny őssejtjei, ezzel megszűnik a bélműködés.

A gyógyszer nemcsak nukleáris terrorizmus esetén, hanem a váratlan atomerőmű-baleseteknél is bevethető lesz, elvileg csökkentve az atomenergia kockázatát a kutatócsoport értékelése szerint. Megkönnyítheti az asztronauták és a Marsra készülő űrhajósok dolgát is, akiket nem véd a kozmikus sugárzástól a Föld mágneses védőpajzsa.

Célzott támadás

A hatóanyag az egész szervezetre hat, ami egyedül a sugárterápia esetén nem előnyös. Ekkor ugyanis megvédi a rákos sejteket a radioaktív sugárzástól, amelynek feladata éppen a túlburjánzott sejtek elpusztítása lenne. A kutatócsoport ezért igyekszik olyan módszert kifejleszteni, amely a rákos sejteket védtelenül hagyja, a szervezet többi részét viszont megóvja a sugárzás káros hatásától. Ezzel mérsékelni lehetne a sugárterápia mellékhatásait.