Az óraátállítás alvászavart és szívinfarktust is okozhat

2015.03.28. 15:28

Gazdasági szempontból is egyre többen vitatják az óraátállítás létjogosultságát. De jelentős egészségügyi érvek is szólnak az óraátállítás ellen. Egyre több tanulmány lát napvilágot arról, hogy a tavaszi és az őszi átállítás nemcsak átmeneti élettani kellemetlenségeket, hanem jelentős egészségi problémákat okozhat.

Az óraátállítás befolyásolja a bioritmust és a hormonháztartást

Az óraátállítás okozta időeltolódás átmenetileg felborítja a szervezetünk bioritmusát, beleértve a kortizol és a melatonin hormon termelését. Előbbi a szervezetet érő stresszhatás kivédésében játszik fontos szerepet, ezért antistresszhormon néven is emlegetik. A melatonin pedig az alvási ciklust irányítja, így termelődésének megváltozása komoly alvásproblémákhoz vezethet.

Az átállítás kortizolszintre gyakorolt hatását a közelmúltban igazolták az ausztrál II. Erzsébet királynő Orvosi Központ kutatói. A szakemberek különböző évszakokban, tizenhárom év folyamán levett 27 569 vérminta kortizolszintjét vizsgálták meg. Tanulmányozták a kortizolszintek és az évszakok közti összefüggést, valamint azt, hogy nyári vagy téli időszámítás idején vették a vérmintákat.

Az óraátállítás a gyerekeket kevésbé viseli megForrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Felix Kästle

A kutatók megállapították, hogy a kortizolszint valóban változik az évszakokkal. 3 százalékkal növekszik a nyári napfordulókor, és 4,5 százalékkal ősszel. A növekedés maximumát – majdnem 9 százalékot – a téli napforduló idején éri el. A kutatók kiemelték, hogy a napkelte időpontjának későbbre tolódásával a kortizolszint növekszik.

A kutatók azt is leírták tanulmányukban, hogy a tavaszi óraátállítás önmagában is egy órával eltolja a reggeli kortizolcsúcs megjelenését. Ez igazolja, hogy a szervezet belső órája nem alkalmazkodik hatékonyan az időeltolódáshoz.

Az óraátállítás rontja az alvás minőségét

Noha a szervezet kortizolszintjének kismértékű változása és a csúcsszintek egy órával való késése az átállítás miatt nem tűnik kritikus fontosságúnak, a nyári időszámítás mégis jelentősen befolyásolja az alvási ritmusunkat, és növeli az alvászavarok előfordulási gyakoriságát.

Ráadásul számos tanulmány kimutatta, hogy az alvászavarok összefüggésben állnak az időskori elbutulással, a szívbetegségekkel, a munkahelyi és az autóbalesetekkel és életünk sok más aspektusával.

Az óraátállítás alvászavarokat okozhatForrás: PhotoAlto/John Dowland

Növekszik a szívinfarktusok száma

A michigani William Beaumont kórház kutatói egyik tanulmányukban a szívinfarktus előfordulását vizsgálták 2006 és 2012 között. A tanulmányozott populációban 935 ember kapott infarktust (az érintettek nagyjából 60 százaléka volt férfi).

A kutatók egy nagy kiugrást vettek észre a tavaszi óraátállítást követő napon. Ősszel, az óra visszaállításakor elhanyagolható növekedést észleltek.

A nyári időszámításra való átállást követő napon 71 százalékkal nőtt az infarktusok előfordulásának száma az átlagértékhez képest. Az átállást követő első héten azután fokozatosan csökkent ez az érték, egészen 17 százalékra.

A nyári időszámításra való áttérés infarktust is kiválthatForrás: Origo

A tavaszi átállás nehezebb, mint az őszi

Ezt sokan maguk is tapasztalták, de egy német tanulmány tudományosan is igazolta, hogy a szervezetnek sokkal nehezebb a tavaszi óraátállításhoz alkalmazkodnia, mint az őszihez.

A Ludwig-Maximilian Egyetem kutatói a nyári időszámításra átállás alvásra gyakorolt hatását vizsgálták. Kérdőívet küldtek ki 55 000 embernek, az alvásukkal kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk.

A kutatók azt tapasztalták, hogy az emberek többsége viszonylag könnyen alkalmazkodik az őszi visszaállításhoz, a tavaszi előreállításnál jelentős alvásproblémákat élnek meg. Ez rossz minőségű, felületes, nem pihentető alvásban és egyéb alvászavarokban nyilvánult meg.

A kutatók egy másik tanulmányt is lefolytattak, ahol 50 önkéntest követtek nyolc héten át a nyári időszámítás bevezetése, illetve az őszi visszaállítás körüli időszakban. A kutatók vizsgálták a résztvevők alvásminőségét, és mérték az alváshosszat a két óraátállítási időszakban.

A második tanulmányban is azt tapasztalták a kutatók, hogy a résztvevők rosszul alkalmazkodtak a nyári időszámításra való átálláshoz, az őszi visszaállás könnyebben ment.

Ez természetesen várható volt, hiszen a tavaszi óraátállításkor egy órával előbbre kell állítani az órát, emiatt „elvész” egy óra, egy órával később kel fel és nyugszik le a nap. Ez mind negatív módon borítja fel a belső ritmusunkat. Ősszel visszanyerjük az elveszett órát, és az egy órával korábbi napkelte kedvezően befolyásolja szervezetünk kortizolszintjét.

Karbantartók a Big Ben órájánForrás: AFP/Ben Stansall

Más tanulmányok is igazolják az alvászavarokat

A finn Nemzeti Egészségügyi Intézet több tanulmánya is megerősíti, hogy a nyári időszámításra való átállás megzavarja az alvást. Az egyik tanulmányban tíz egészséges felnőttet kértek meg arra, hogy viseljen speciális, csuklóra szerelhető aktivitásmérőt (akcelerométert). Ez lehetővé tette a kutatók számára, hogy nyomon kövessék a vizsgálati alanyok pihenés-aktivitás ciklusait tíz napon át a tavaszi óraátállítás átmeneti ideje alatt.

A tanulmányt két egymást követő évben végezték, ugyanazokon a személyeken, hogy megerősíthessék az eredményeket.

A kutatók azt tapasztalták, hogy az átlagos alvásidő 1 óra 14 perccel csökkent, és az alvás hatékonysága átlagosan 10 százalékkal romlott, azaz ennyivel nyugtalanabb volt az alvás.