„A légszennyezés drámai egészségügyi következményeit először 1930-ban írták le Belgiumban, a Meuse-völgyi köd nyomán” – mondta dr. Jean-Francois Argacha, a brüsszeli egyetemi kórház (UZ Brussel-Vrije Universiteit Brussel) kardiológusa. „A légszennyezettséget napjainkban a WHO a mortalitás egyik leginkább kerülendő okának tekinti.”
A légszennyezés tüdőbetegséget okozó és rákkeltő hatásai mellett a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát is megnöveli.”
„A hosszú távú következmények mellett a legújabb kutatások arra utalnak, hogy a légszennyezettségnek való rövid idejű kitettség is kiválthat bizonyos kardiovaszkuláris eseményeket,
például stroke-ot, szívelégtelenséget vagy szívizominfarktust”
– folytatta dr. Argacha.
A mostani tanulmány a rövid távú légszennyezettség úgynevezett ST-szegmens emelkedéssel (az EKG görbén megjelenő abnormális jel) járó szívinfarktusra (STEMI) gyakorolt hatását vizsgálta. Ennek a szívizominfarktusnak (a szívkoszorúér érrög miatti elzáródása okozta szívizom-károsodás) a legrosszabb a prognózisa.
A környező légszennyezést a lebegő részecskék és a gáznemű szennyezők, például a kén-dioxid (SO2), a nitrogén-dioxid (NO2) és az ózon (O3) okozzák.
A finom részecskeszennyeződés (PM2,5) képes lejutni az alsó légutakba, és nagymennyiségű mérgező vegyületet visz be a szervezetbe.
Ez és a nitrogén-dioxid elsősorban a fosszilis üzemanyagok elégetésekor (erőművekben vagy gépjárművekben) kerül a levegőbe.
A belga kutatók kimutatták, hogy a környező PM2,5 koncentrációjának 10 μg/m3 emelkedése
2,8%-kal, míg ugyanekkora nitrogén-dioxid-szint növekedés 5,1%-kal emeli a STEMI előfordulási gyakoriságát. Ezt az összefüggést kizárólag férfiaknál figyelték meg.
„A STEMI és a légszennyezettség közti összefüggést egynapos kitettségen belül figyeltük meg”- mondta dr. Argacha.
Az emelkedés annak ellenére kimutatható, hogy a légszennyező anyagok koncentrációja az európai légminőségi egészségügyi határértékeken belül maradt.
Az, hogy csak férfiaknál figyeltünk meg ilyen összefüggést, a tanulmányban résztvevő nők kis számának is köszönhető.”
(A légszennyezettség megengedett határértéke az EU-ban 35 μg/m3/24 óra PM2,5 és 200 μg/m3/1 óra nitrogén-dioxid.)
„Ez az első tanulmány, amely légszennyezettség hatását vizsgálta nemzeti szinten a STEMI előfordulási gyakoriságára. A nitrogén-dioxidnak még a lebegő finom részecskékét is felülmúló káros hatása új népegészségügyi megfontolásokat tesz szükségessé” – összegezte az eredményeket dr. Argacha.