Mi mindent nevezünk megfázásnak?

megfázás
A megfázás olyan gyűjtőfogalom amelyet több ferőzéses betegség megjelölésére szokás alkalmazni
Vágólapra másolva!
Ha az a kérdés, hogy egy laikus mit nevez megfázásnak, akkor a válasz: mindent, ami az alábbi tünetek közül valamelyikkel együtt jár: köhögés, tüsszögés, orrfolyás, torokfájás, rekedtség, mellé esetleg láz és fájdalom. A szakma – ha egyáltalán használja ezt a kifejezést – a náthát nevezi megfázásnak, ami légutak vírusos fertőzése.
Vágólapra másolva!

A meghűlésnek nincs is pontos tudományos és orvosi definíciója, tulajdonképpen mindazon betegségek gyűjtőfogalma, amelyeket a felső légutakban vírusok okoznak. Bagatell betegségnek számít, felnőtteknél és gyermekeknél a leggyakoribb, és bár pár nap alatt kezelés nélkül is elmúlik, emiatt hiányzunk a legtöbbet munkából, iskolából. És mivel egyrészt fertőzünk, másrészt vacakul vagyunk, ez indokolt is.

A megfázás leggyakoribb kórokozója az úgynevezett rhinovírus, de ha pontosak akarunk lenni, akkor öt víruscsalád hét nemzetségének nagyjából kétszáz fajtája tartozik a légúti fertőzéseket okozó vírusok közé. Szóval ne csodálkozzunk rajta, ha egyik megfázásból a másikba esünk.

A megfázás olyan gyűjtőfogalom amelyet több ferőzéses betegség megjelölésére szokás alkalmazni Forrás: Thinkstock

Amíg nem tudták azonosítani, sőt még látni sem a kórokozókat, a hideg évszak, a nem megfelelő öltözködés számlájára írták a betegséget, és csupán az ötvenes évek elejétől tudják, konkrétan mely kórokozók felelősek a szenvedéseinkért.

Az akár kétszázezerszeres nagyítást is lehetővé tévő elekronmikroszkóp használatával azonosították

a mákszemnél minimum kétezerszer kisebb kórokozókat.

Az „igazi" náthavírus a rhinovírus, ezt 1960-ban Tyrrell és munkatársai azonosították.

Rhinovírusok

Jelenleg (és indokolt az időhatározó használata, mert mindig azonosítanak újabbakat) a náthavírusoknak nevezett rhinovírusoknak nagyjából száz, emberre is veszélyes fajtája ismert, és csecsemők, illetve krónikus légzőszervi betegségben (asztma, COPD) szenvedő felnőttek esetében a banálisnak induló felső légúti fertőzés átterjedhet az alsó légutakra is. Ilyenkor alakulhat ki például hörghurut, asztmásoknál pedig fulladásos roham.

Mivel rengeteg fajtája van, így oltást sem lehet készíteni ellene, marad megelőzésként az egészséges életmód és az általános higiénés tanácsok megfogadása. Kísérletekkel bizonyították, hogy a rhinovírusok 40-90 százalékban kézen, megérintett tárgyak felületén, ruházaton „utaznak”, és még az is lehet, hogy egészségesnek tűnő embertársunktól betegszünk meg.

Forrás: Thinkstock

Egy 2012-es tanulmány szerint ugyanis egyetemisták a csoporttársaiknak vagy a környezetükben élőknek úgy adták tovább a vírust, hogy nem is vették észre, hogy ők hordozók, magukon nem tapasztaltak tüneteket, bár a szervezetükben jelen voltak a rhinovírusok.

Egy másik „megfázós” kórokozó

1965-ben még egy víruscsaládot találtak: a coronavírusokat, mely felnőtteknél a téli náthás megbetegedések 10-15 százalékát okozzák, és sajnos az immunrendszer hamar elfelejti, hogy egyszer már volt dolga vele, így sajnos életünk folyamán sokszor megbetegedhetünk ugyanattól a kórokozótól.

Forrás: Thinkstock

Bár nincs különösebb jelentősége annak, hogy melyik vírus okozza az épp aktuális megfázásunkat, hiszen gyógyszer nincs rá, csak a tüneteket enyhíthetjük, azt mégis megfigyelték, hogy

a coronavírus lappangási ideje hosszabb és több váladék képződésével jár.

Az egyik legutálatosabb tünet az orr bedugulása. Ennek az az oka, hogy nátha esetén gyulladás keletkezik, és a nyálkahártya szövetei közé nagyobb mennyiségű folyadék áramlik, a duzzadás miatt pedig alig marad hely a levegő áramlásához.

Amit nem nevezünk a nevén

Legalábbis nem írom le, hogyan nevezzük a köznyelvben az orrváladékot, de erről lesz most szó. Mert – bár nem százszázalékos pontossággal, de – segít tisztázni, hogy mi lehet a bajunk.

Forrás: Thinkstock

Amíg áttetsző, tiszta, addig minden tökéletesen működik.

Ha egészségesek vagyunk, akkor is naponta nagyjából egy liternyit is termelünk ebből a folyadékból.

Ennek azért nem vagyunk a tudatában, mert hátrafelé, a garatba folyik, így nem vesszük észre.

Ha ez a váladék sűrűbb lesz, pláne ha a színe sárgára vagy zöldre változik, akkor valamilyen fertőzést élünk át épp – és ilyenkor már előrefelé is ürül ez a nyákos anyag. A sárgás-zöldes színt a fertőzés ellen küzdő, de előbb-utóbb elpusztuló fehérvérsejtek és más sejtmaradékok adják.

Mely szerveink lehetnek betegek?

Anatómiailag a légutakat alsó és felső légutakra osztjuk.

A felső légutak közé tartozik az orrüreg, az orrmelléküregek (arcüreg, homloküreg), a garat és a gége. Az alsó légutakat a légcső, a főhörgők, a hörgőcskék és a tüdő alkotják. Ezek mind megbetegedhetnek vírusoktól, baktériumoktól. Ilyenkor gyulladás alakul ki, ami fájdalmat, nyálkahártya-duzzanatot, fokozott nyákképződést okoz.

Forrás: Thinkstock

Szóval most, a szezon kezdetén jöhet a nátha, arcüreg- és orrmelléküreg-gyulladás, torokgyulladás, tüszős mandulagyulladás, hangszálgyulladás, légcsőhurut, tüdőgyulladás. Illetve persze ne jöjjön! Egy fontos kórokozót ki is iktattak a sorból: még jó pár évvel ezelőtt is súlyos, gyakran halálos megbetegedést okozott a Haemophilus influensae nevű baktérium.

Súlyos következmények

Ez a gégefő gyulladását, ödémáját okozta, ami miatt súlyos légzési nehezítettség alakulhatott ki. Régebben, amikor még nem oltották a gyermekeket ellene, előfordult, hogy csak úgy lehetett megmenteni az ilyen betegségben szenvedő gyermek életét, hogy gégemetszést hajtottak végre rajta. Ma már szerencsére ritka ez a súlyos betegség, mivel a Haemophilus baktériummal szemben már kötelező a gyermekkori védőoltás.

Forrás: Thinkstock

A köhögés, amit esetleg megfázás esetén tapasztalunk, azt a célt szolgálja, hogy a légútjainkból könnyebben távozzon a váladék. Ám ha ez magas lázzal, légzési nehézséggel, mellkasi fájdalommal jár, akkor irány az orvos! Ezek a tünetek ugyanis tüdőgyulladást is jelezhetnek.