A belekben lakik-e a halál, avagy a méregtelenítés blöffje

2016.02.22. 15:55

A halál a belekben lakik – olvashatjuk egyre gyakrabban az ijesztő szlogent a neten feltűnő blogokban, cikkekben, hirdetésekben, amelyek, természetesen jó pénzért, mindjárt megoldást is kínálnak a problémára. De vajon van-e tudományos alapja a méregtelenítő diétának, és szükség van-e rendszeres vastagbéltisztításra ahhoz, hogy valaki megőrizze a bélrendszere egészségét? 

A vastagbéltisztítás nem a mai kor találmánya, egészen az ókori egyiptomiakig és görögökig nyúlik vissza. 

A méregtelenítés hatásossága tudományosan mind a mai napig nem nyert bizonyítást

Forrás: Photononstop/Photononstop/Fabrice Lerouge

Az Egyesült Államokban az 1920–30-as években népszerű volt, ám mivel a kezelés mögött álló elméleteket egyre inkább megkérdőjelezték, fokozatosan kiment a divatból. Az elmúlt évtizedben azonban újra megnőtt a népszerűsége az úgynevezett kolon-hidroterápiának, azaz a vastagbél átmosásának és más „méregtelenítő” módszereknek. Az ilyen eljárások szükségességét azonban – a sok vizsgálat ellenére – a tudomány a mai napig nem igazolta. 

Miért kellene tisztítani a belet?

A méregtelenítés és a béltisztítás mellett kardoskodók a következő érveket szokták felhozni indokul. A normál életben rengeteg olyan anyag kerül a szervezetünkbe, amelyek káros hatással vannak egészségünkre, megterhelik a májat, a vesét, a bélrendszert, és hosszú távon komoly problémákat okozhatnak. 

A nyilvánvaló mérgeken túl, mint az alkohol és a nikotin, ilyenek lehetnek a mesterséges élelmiszer-adalékok, 

ízfokozók, tartósítószerek is, tehát az egyszerű mindennapos táplálkozás során rengeteget veszünk magunkhoz a szervezetet terhelő anyagokból. 

Az élelmiszerekben lévő tartósítószerek eltávolítása a szervezetből a májban történik

Forrás: AFP/Igor Zarembo

Sokan visszahozzák azokat a már az ókorban is hangoztatott érveket, amelyek szerint a belekben rothadó, meg nem emésztett hús- és egyéb ételmaradványok mérgek. E mérgek a vérkeringésbe visszakerülve károsíthatják többek között az agyat és az idegrendszert. 

A nyilvánvaló mérgek a nikotin és az alkohol

Forrás: Thinkstock

Az autotoxikációnak vagy önmérgezésnek elnevezett jelenség tünetei között szerepelt többek között a fáradtság, a fejfájás, az elhízás vagy az enerváltság. Ezek persze általános tünetek, amelyek mögött sokféle ok meghúzódhat, de szinte mindenki megtapasztalja időnként, ezért ezek jó hívószavak lehetnek a sarlatánok számára. 

Lerakódások a bélben?

A legszélsőségesebb állítások szerint a belekben évtizedek alatt lerakódott maradékok szabályosan belekötnek az emésztőrendszerbe, fényes, fekete, áthatolhatatlan és kemény réteget képezve, amely az 5-7 centiméteres vastagságot is elérheti. A lerakódások a bélrendszer elhalt sejtjeiből, az elhalt baktériumok millióiból, az epeváladék sóiból, koleszterinből, orvosságmaradékokból, emészthetetlen ipari élelmiszerek sorából állnak össze. 

Így néz ki a vastagbél (színezett) röntgenfelvétele. Széles körben fellelhető a különféle egészségügyi oldalakon és reklámokban a neten, és valóban üres a beavatkozás előtti hashajtós előkészítéstől. Több oldalon ezt a képet manipulálják úgy, mintha a kolon-hidroterápia előtt mindenféle lerakódásokkal lenne tele, amelyektől aztán a kezelés „megszabadítja”

Forrás: Public domain

Sokan azt is állítják, hogy a szervezet méreganyagainak eltávolításáért felelős májat és vesét is időnként meg kell tisztítani, mert ezek a feladatuk végzése során eltömődnek, hatékonyságuk romlik, sőt szélsőséges esetben fel is mondják a szolgálatot. 

Ezeknek az embereknek vagy hiányoznak a legalapvetőbb biológiai ismereteik, 

vagy szándékosan ferdítik el a tényeket. Úgy állítják be az élő szervek működését, mintha azok olyan passzív, mechanikus szűrők lennének, amelyekben a méreganyagok fennakadnak és felgyülemlenek. 

A májat nem kell tisztítani

A méregtelenítés apostolai azzal érvelnek, hogy ezeket a szerveket időről időre ki kell tisztítani, ahogy egy elkoszolódott törlőrongyot kimosunk, vagy ahogy kicseréljük az autónkban a légszűrőt. Azonban a máj és a vese igazából egyáltalán nem így működik. 

Méregtelenítő kúra ábrázolása a 18. századból

Forrás: Boston Public Library

A máj kémiai reakciók sorozatán keresztül a mérgező anyagokat olyanokká alakítja, amelyek aztán az epével vagy a veséken keresztül békésen távozhatnak a szervezetből. 

A máj tehát öntisztító: semmi szüksége pucolásra, 

mivel – hacsak valaki nem szenved orvosilag igazolt májbetegségben – a méreganyagok nem gyűlnek fel benne, és rendszerint gond nélkül üzemel egész életünkön át. A vese a vizeletbe választja ki a salakanyagokat, amelyek máskülönben a vérben maradnának. 

A léböjtkúrának legfeljebb placebohatása van a tudományos vizsgálatok eredményei szerint

Forrás: BSIP/Alice S. / BSIP/Alice S.

Természetesen léteznek olyan betegségek, amelyek károsítják a bél-, a máj- vagy a veseműködést, de ebben az esetben semmilyen tisztítókúra nem segít, sőt sokszor inkább árt. 

A bélműködés alapjai

„A bél folyamatos mozgásban van, ilyen jellegű lerakódások nem jöhetnek létre, ezek laikus elképzelések” – mondja dr. Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinikájának gasztroenterológusa az Origo egy korábbi cikkében. Sok kérdésre még nem ismert a válasz. Azt viszont biztosan tudjuk, hogy a bélrendszer egészségét legfőképp a bélflóra állapota, azaz a bennünk élő „jó és rossz baktériumok” aránya határozza meg, mondta a szakember. 

A méregtelenítő kúráknak időnként kifejezetten káros hatásuk is lehet

Forrás: Thinkstock

Tudjuk azt is, hogy az immunrendszer működésében alapvető résztvevő a bélflóra, így amikor károsodik, túlsúlyba kerülnek az élettanilag káros (rossz) baktériumok, akkor az immunrendszer is gyengül. 

A bélflóra ezentúl mechanikus védelmet nyújt a bél nyálkahártyájának, segíti annak regenerációját, 

K- és B-vitamint termel, és támogatja a kalcium, vas, magnézium felszívódását. Számos betegség, emésztési panasz kapcsolatba hozható a káros bélbaktériumok elszaporodásával. 

A béltisztítás csak átmeneti javulást hozhat

„Ismert, hogy mindenkiben sokfajta baktérium él, ám hogy milyen baktériumfajok milyen arányban fordulnak elő, az teljesen egyedi. Egy béltisztítás során a vastagbélben lévő jó és rossz baktériumok egy része kimosódik, ezért bizonyos tünetek enyhülhetnek, például emésztési panaszok megszűnhetnek, 

ám tudni kell, hogy a hatás csak átmeneti, 

néhány hét múlva ugyanazok a baktériumfajok szaporodnak el” – mondja dr. Veres Gábor. 

Bélbaktériumok mikroszkópos felvételen

Forrás: AFP/SPL

A bélflóra összetétele azonban tartósan befolyásolható az étrenddel: más baktériumok dominálnak például a vegetáriánusoknál, és mások a húsevőknél (nehéz zsíros ételek hatására csökken egyes jó baktériumok aránya, valamint a fokozott epesavképződés is károsítja a bélflórát). Ugyancsak ismert, hogy más a bélflórája egy normál súlyú és egy elhízott embernek. 

Méregtelenítés helyett kiegyensúlyozott étrend

„A legjobb a kiegyensúlyozott táplálkozás, minél több növényi rost fogyasztásával, a rostok ugyanis prebiotikumként működnek” – mondta dr. Veres Gábor. A prebiotikumok pedig serkentik a vastagbélben a jótékony hatású baktériumok szaporodását. (Míg a probiotikumokkal jó baktériumokat vihetünk a szervezetünkbe, a prebiotikumok olyan természetes élelmiszer-összetevők, amelyek a vastagbélbe jutva elősegítik a hasznos baktériumok szaporodását. 

Kiváló prebiotikumforrások például a gyökérzöldségek, a hagymafélék, a banán, 

az articsóka, a spárga, az olajos magvak és a zabpehely. Probiotikumokat pedig az erjesztett ételek tartalmaznak, például a joghurt vagy a savanyú káposzta.) 

Ökológiai gazdálkodással termesztett élelmiszerek. A legfontosabb a helyes táplálék- és életrend

https://www.flickr.com/photos/greenpeacehu/

Az, hogy az ember egy méregtelenítő diéta után energikusabbnak érzi magát, szintén valószínűleg a megváltozott bélflóra hatása, nem pedig a „mérgek” kiürüléséé. 

A méregtelenítő diéták szükségességét tudományos bizonyítékok nem támasztják alá 

(hiszen a mérgek eltávolítását a máj és a vese elvégzi), tény azonban, hogy a rostban gazdag zöldségek, gyümölcsök fogyasztása és a zsírban, cukorban bővelkedő feldolgozott ételek kerülése a bélflórát jótékonyan befolyásolja. 

Szubjektív, hogy egy méregtelenítő kúra után jobban érezzük-e magunkat

Forrás: Thinkstock

„Szubjektív, hogy valaki egy méregtelenítő diéta után energikusabbnak érzi-e magát. Pszichésen már a tudattól jobban vagyunk, hogy törődtünk az egészségünkkel, és az is ismert, hogy az emberek 30 százalékánál a placebohatás is működik” – mondta dr. Veres Gábor. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK