A menekültként átélt traumák maradandó lelki sérülést okoznak

2016.03.16. 17:17

A szkizofrénia és más pszichózisok háromszor gyakrabban fordulnak elő a menekültek körében, mint a helyben született lakosok között – mutatta ki egy Svédországban végzett felmérés.

A stockholmi Karolinska Intézet és a University College London (UCL) kutatói Svédországban élő bevándorlókon, illetve svéd szülőktől született állampolgárokon – összesen 1.3 millió személyen – végzett felmérése megállapította, hogy a menekültek körében évente 1000-ből több mint 1 embert diagnosztizálnak évente szkizofréniával és egyéb pszichózisokkal, ami háromszorosa a helyi lakosság átlagának.

Míg a Svédországban született lakosok között 10 000 emberre csupán 4 új diagnózis jut évente, a nem menekült bevándorlók között évi 8, a menekültek között évi 12 új esetet regisztrálnak. 

Menekültek a görög–macedón határnál

Forrás: AFP/Robert Atanasovski

A British Medical Journalben publikált eredmények azt a nézetet erősítik, hogy a szkizofréniára és más pszichózisokra való hajlamot az élet során szerzett negatív élmények erősen befolyásolják. Ezt támasztja alá a szerzők azon megfigyelése is, miszerint a menekültstátuszúak között 66 százalékkal magasabb volt az említett mentális problémák előfordulási aránya, mint az azonos régióból érkező, de eredeti hazájukat nem menekültként elhagyó bevándorlók között.

A menekült és nem menekült bevándorlók között egyedül a szubszaharai Afrikából érkezettek esetében nem volt lényeges különbség: az innen bevándoroltak pszichóziskockázata menekültstátusztól függetlenül jóval magasabb volt a svéd átlagnál. A szerzők ezt azzal magyarázzák, hogy feltehetőleg a nem menekültek is súlyos pszichoszociális károsodást szenvedhettek, mielőtt útnak indultak.

A trauma szerepe

Az utóbbi években a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Közép-Ázsiában kipattant konfliktusok olyan elhúzódó humanitárius válsághelyzeteket hoztak létre, amelyek a második világháború óta nem látott mértékű migrációs hullámot indítottak el.

Régóta ismeretes, hogy az otthonukból elűzött, gyakran embertelen körülmények között hányódó menekültek körében gyakoribbak a poszttraumás stressz szindrómához köthető és egyéb közönséges mentális problémák, mint azon bevándorlók között, akik nem a létüket fenyegető krízis elől kerekednek fel új hazát keresni.

Törökországból a görög Leszbosz szigetére tartó, migránsokat szállító gumicsónakból emelnek egy gyereket a görög parti őrség hajójára

Forrás: AFP/Str

Arról azonban mindeddig kevés adat állt rendelkezésre, hogy a pszichózis körébe sorolható – megváltozott valóságérzékeléssel, tévképzetekkel, hallucinációkkal járó – pszichiátriai kórképekre mennyiben hajlamosítanak a menekültek által átvészelt viszontagságok. A Karolinska és a UCL kutatása megerősítette, hogy a menekültek traumatikus tapasztalatai – az üldöztetés, háborús konfliktus, vagy akár egy természeti katasztrófa – nagyban hozzájárulnak a pszichotikus rendellenességek kialakulásához.

Nyilvánvaló, hogy a menekültek fokozottan veszélyeztetett csoportot alkotnak, akik életük során számos társadalmi, gazdasági és mentális kihívással szembesülnek” – értékeli az eredményt Dr. James Kirkbride, a UCL pszichiátriai szakértője. „Tanulmányunk azzal, hogy kimutatja a szkizofrénia fokozott veszélyét ebben a népességben, ráirányítja a figyelmet a szakszerű gondozás és támogatás fontosságára.

Fel kell ismerni a problémát

 A menekültek a legtöbb országban átmennek ugyan egy általános egészségügyi vizsgálaton, ám ennek során a pszichiátriai problémáik rejtve maradhatnak. Pedig a menekültek mentális zavarait – csakúgy, mint bármilyen másik emberét – a legjobb lenne minél korábbi stádiumban kezelni.”

Sátortábor a görög–macedón határnál

Forrás: AFP/Sakis Mitrolidis

A tanulmányban szereplő menekültek mind 2011 decembere előtt érkeztek Svédországba. A magas jövedelmű országok közül itt a legmagasabb az egy főre jutó befogadott menekültek aránya, és 2011-ben a skandináv államba érkező bevándorlók 12 százalékát tették ki a menekültek. Noha a frissen érkezett migránsok még nem szerepelnek az adatok között, semmi ok nincs azt feltételezni, hogy a most zajló konfliktusok hatására útnak indulók kevésbé volnának sebezhetők, mint akiknek Svédország korábban biztosította a menekültstátuszt.

KAPCSOLÓDÓ CIKK