A menekültként átélt traumák maradandó lelki sérülést okoznak

A young man carries blankets as he crosses the Greek-Macedonian border near the town of Gevgelija on February 25, 2016. European interior ministers tried on February 25 to resolve deep divisions over the migrant crisis, with Greece lashing out at its partners for creating a humanitarian crisis and officials warning the EU's unity was at stake. Athens is seething over a series of border restrictions by Austria, Macedonia and Serbia along the migrant trail to northern Europe that has caused a bottleneck in Greece, the main entry point to Europe. / AFP / Robert ATANASOVSKI

A szkizofrénia és más pszichózisok háromszor gyakrabban fordulnak elő a menekültek körében, mint a helyben született lakosok között – mutatta ki egy Svédországban végzett felmérés.

A stockholmi Karolinska Intézet és a University College London (UCL) kutatói Svédországban élő bevándorlókon, illetve svéd szülőktől született állampolgárokon – összesen 1.3 millió személyen – végzett felmérése megállapította, hogy a menekültek körében évente 1000-ből több mint 1 embert diagnosztizálnak évente szkizofréniával és egyéb pszichózisokkal,

ami háromszorosa a helyi lakosság átlagának.

Míg a Svédországban született lakosok között 10 000 emberre csupán 4 új diagnózis jut évente, a nem menekült bevándorlók között évi 8, a menekültek között évi 12 új esetet regisztrálnak.

Menekültek a görög–macedón határnál Forrás: AFP/Robert Atanasovski

A British Medical Journalben publikált eredmények azt a nézetet erősítik, hogy a szkizofréniára és más pszichózisokra való hajlamot az élet során szerzett negatív élmények erősen befolyásolják. Ezt támasztja alá a szerzők azon megfigyelése is, miszerint a menekültstátuszúak között 66 százalékkal magasabb volt az említett mentális problémák előfordulási aránya, mint az azonos régióból érkező, de eredeti hazájukat nem menekültként elhagyó bevándorlók között.

A menekült és nem menekült bevándorlók között egyedül a szubszaharai Afrikából érkezettek esetében nem volt lényeges különbség: az innen bevándoroltak pszichóziskockázata menekültstátusztól függetlenül jóval magasabb volt a svéd átlagnál. A szerzők ezt azzal magyarázzák, hogy

feltehetőleg a nem menekültek is súlyos pszichoszociális károsodást szenvedhettek, mielőtt útnak indultak.

A trauma szerepe

Az utóbbi években a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Közép-Ázsiában kipattant konfliktusok olyan elhúzódó humanitárius válsághelyzeteket hoztak létre, amelyek a második világháború óta nem látott mértékű migrációs hullámot indítottak el.

Régóta ismeretes, hogy az otthonukból elűzött, gyakran embertelen körülmények között hányódó menekültek körében gyakoribbak a poszttraumás stressz szindrómához köthető és egyéb közönséges mentális problémák, mint azon bevándorlók között, akik nem a létüket fenyegető krízis elől kerekednek fel új hazát keresni.

Törökországból a görög Leszbosz szigetére tartó, migránsokat szállító gumicsónakból emelnek egy gyereket a görög parti őrség hajójára Forrás: AFP/Str

Arról azonban mindeddig kevés adat állt rendelkezésre, hogy a pszichózis körébe sorolható – megváltozott valóságérzékeléssel, tévképzetekkel, hallucinációkkal járó – pszichiátriai kórképekre mennyiben hajlamosítanak a menekültek által átvészelt viszontagságok. A Karolinska és a UCL kutatása megerősítette, hogy a menekültek traumatikus tapasztalatai – az üldöztetés, háborús konfliktus, vagy akár egy természeti katasztrófa – nagyban hozzájárulnak a pszichotikus rendellenességek kialakulásához.

Nyilvánvaló, hogy a menekültek fokozottan veszélyeztetett csoportot alkotnak,

akik életük során számos társadalmi, gazdasági és mentális kihívással szembesülnek” – értékeli az eredményt Dr. James Kirkbride, a UCL pszichiátriai szakértője. „Tanulmányunk azzal, hogy kimutatja a szkizofrénia fokozott veszélyét ebben a népességben, ráirányítja a figyelmet a szakszerű gondozás és támogatás fontosságára.

Fel kell ismerni a problémát

A menekültek a legtöbb országban átmennek ugyan egy általános egészségügyi vizsgálaton, ám ennek során a pszichiátriai problémáik rejtve maradhatnak. Pedig a menekültek mentális zavarait – csakúgy, mint bármilyen másik emberét – a legjobb lenne minél korábbi stádiumban kezelni.”

Sátortábor a görög–macedón határnál Forrás: AFP/Sakis Mitrolidis

A tanulmányban szereplő menekültek mind 2011 decembere előtt érkeztek Svédországba. A magas jövedelmű országok közül itt a legmagasabb az egy főre jutó befogadott menekültek aránya, és 2011-ben a skandináv államba érkező bevándorlók 12 százalékát tették ki a menekültek. Noha a frissen érkezett migránsok még nem szerepelnek az adatok között, semmi ok nincs azt feltételezni, hogy a most zajló konfliktusok hatására útnak indulók kevésbé volnának sebezhetők, mint akiknek Svédország korábban biztosította a menekültstátuszt.