Depresszió ellen szedjünk bélbaktériumot?

2016.04.10. 16:41

Szervezetünkben számos olyan folyamat zajlik, amelyet még nem teljesen ért a tudomány. Ezek egyike a bélrendszerben élő baktériumok hatása. Tudta ön, hogy a bélflóráján múlhat, hogy visszamegy megnézni, kihúzta-e a vasalót?

Az emberiség évezredeken át rettegett a szabad szemmel láthatatlan kórokozóktól, ám az utóbbi évtizedekben egyre több baktériumról derül ki, hogy egészségünk szempontjából kulcsfontosságúak.

 A bélflóránkat alkotó baktériumok kiemelkedő teljesítményre képesek:

nem csupán az emésztőrendszerünk, s így egész szervezetünk egészségének fenntartásában, illetve a tápanyagok megfelelő felszívódásában játszanak közre, hanem – a feltevések szerint – elménk működésének befolyásolására is képesek.  

Salmonella baktérium mikroszkóp alattForrás: Origo

A közelmúlt tudományos kutatásai nyomán egyre többen állítják, hogy bélflóránk "gondozása" vezethet lelki egyensúlyunk visszanyeréséhez is. Az eredményekből a Science News tudományos folyóirat készített összeállítást.

Tényleg az vagy, amit megeszel

Laboratóriumi tesztek során sikerült már szorongó egeret merésszé, visszahúzódó egeret kalandkeresővé tenni, pusztán a bélrendszerükben élő baktériumok arányának megváltoztatásával. Sőt: amikor depressziós emberekből származó baktériumokat juttattak patkányokba, a rágcsálók maguk is a depressziósak lettek.

Érdekes összefüggést fedeztek fel a bélflóra, és a depresszió közöttForrás: AFP

Humánkísérletekből az szűrhető le, hogy

bizonyos baktériumok fogyasztása után módosul az agyi aktivitás mértéke és enyhül a szorongás.

Mivel a bélflóra ugyanazon kémiai anyagok révén kommunikál, mint agyunk, a fenti kísérleteknek logikus alapjuk van, olvasható az összeállításban.

Jó bélbaktériumok, laktobacilusokForrás: Flickr/Shoko Muraguchi

A tudományos beszámolók szerint az optimális összetételű bélflóra nemcsak a kedély javítására képes, hanem az olyan mentális zavarok kezelésére, mint a szorongás vagy a depresszió.

A nem megfelelő baktériumok viszont ronthatják a szellemi állapotot.

Mai racionális világunk ódzkodik egy ilyen állítás elfogadásától. Pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a baktériumok régebb óta velünk (bennünk) élnek, mint ahogy emberré váltunk volna.

bélbaktérium, baktériumtenyészet egy német laboratóriumbanForrás: AFP/Klaus Rose

A humán és a bakteriális sejtek egymással kölcsönhatásban fejlődtek és alkalmazkodtak az évmilliók során.  S mindenki tapasztalta már, milyen hangulatingadozásokat okoz egy antibiotikumkúra, bakteriális fertőzés, vagy a megszokott étrend módosítása (például a fogyókúra) is.

A bélflóra kommunikál az aggyal

A szervezetünkben tenyésző baktériumok összességét a vírusokkal és gombákkal együtt mikrobiomnak nevezzük. A mikrobiom elválaszthatatlan tőlünk - mondta az összeállításban Kirsten Tillisch, a Kalifornia Egyetem gasztroenterológusa. "Könnyű volna azt képzelni, hogy a baktériumok kontrollálnak bennünket, vagy fordítva, mi ellenőrizzük őket. Valójában inkább egyfajta párbeszédről van szó, amely testünk és a benne élő mikrobiom között zajlik."

A bélflóra "kommunikál" az aggyalForrás: Wikipedia

Nem lesz könnyű kideríteni, mi "hangzik el" ebben a párbeszédben, és miként lehetne a folyamát úgy befolyásolni, hogy az kedvezően hasson mentális állapotunkra. Hiszen még azt sem tudjuk, mi a pontos összetétele egy egészséges mikrobiális közösségnek, ráadásul az egyes baktériumok (és vírusok, gombák) mennyisége vélhetően minden ember esetében eltérő.

A baktériumok, velük és bennünk élnek. Kevesen gondolnak arra, hogy például minden egyes vendég óránként nagyjából 38 millió baktériumot  juttat a lakás légterébeForrás: Wikimedia Commons

Azt sem szabad számításon kívül hagyni, hogy a baktériumok élőlények: hiába juttatjuk be őket a bélrendszerbe,

egyáltalán nem biztos, hogy ott meg is akarnak telepedni,

vagy az elvárásoknak megfelelően fognak működni.

Pro- és pre- után jön a pszichobiotikum

2000 nyarán a kanadai Walkertonban tragikus üzemzavar következett be: a heves esőzések következtében a közeli szarvasmarhatelep szennyvizével bekerült a városi ivóvízhálózatba két veszélyes baktériumtörzs, az Escherichia coli és a Campylobacter, megfertőzve több mint 2300 lakost (a helyi népesség felét), akik közül heten életüket vesztették. Ted Dinan, az írországi Cork Egyetem neurobiológusa munkatársaival részt vett a walkertoni fertőzés és következményeinek kiértékelésében.

Bélbaktérium (Escherichia coli)Forrás: AFP/SPL

Évekkel később végzett vizsgálataik ugyanis arról adtak számot, hogy a walkertoniak körében megugrott a depressziósok aránya.

A kutatók okkal feltételezték, hogy ennek okozója a 2000-ben lezajlott E. coli baktériumfertőzés lehet. 

Nem arról van szó, hogy valaki átmenetileg rosszkedvűvé vagy lehangolttá válik a betegség miatt.

A Walkertonban tapasztalt megugrott depressziós esetek száma, és az E. coli fertőzések között összefüggést találtak. A kép illusztrációForrás: Photononstop/Eric Audras

A neurobiológus azt feltételezi, hogy a korábbi egyensúlyi állapotából kizökkentett mikrobiom károsan hat az elmére. A depresszió kialakulásában egyébként más baktériumok is közrejátszhatnak a tudományos vizsgálatok szerint, így a szifilisz vagy a szarvasmarhákat megbetegítő brucellózis kórokozói is.

Neisseria gonorrhoeae baktériumForrás: Wikimedia Commons

A fentiek nyomán alkotta meg Dinan a pszichobiotikum szakifejezést. Tehát a már ismert prebiotikumok olyan élelmiszerösszetevők, amelyek táplálják a bélrendszerben élő, kedvező hatású baktériumokat.

A probiotikumoknak nevezett baktériumkészítményekkel megnöveljük a jótékony baktériumok arányát

a betegségek megelőzéséhez. A pszichobiotikumokkal pedig bélflóránk, azaz egyedi "baktériumkoktélunk" összetételét és ezáltal működését a kedélyjavítás érdekében fogjuk befolyásolni.

Ennek függvényében létezik-e szabad akarat?

A mentális állapot bakteriális befolyásolása az emberek tekintetében számos komoly kérdést vet föl. Már csak azért is, mert az állatkísérletek teszteredményei egyértelműek.  Több kísérletből is az derült ki, hogy a steril környezetben szaporított, bélflóra nélküli egerek antiszociális viselkedést mutatnak, hajlamosak az agresszív magatartásra, gyenge az emlékezetük és a mozgásfejlődésük is eltér az átlagostól. 

A steril környezetben nevelt kísérleti egerek aszociális viselkedést mutattakForrás: AFP

Az egérkísérletek indították Dinan egyetemi kollégáját, Andrew Allen pszichiáter-táplálkozáskutatót arra, hogy 2015-ben egy kis csoport egészséges, átlag 25,5 éves férfival kísérletbe kezdjen: a 22 alanynak négy hétig napi egy adag, a Bifidobacterium longum 1714 törzshöz tartozó, élő baktériumokat tartalmazó probiotikumot kellett bevenniük, további négy hétig pedig hatóanyag nélküli placebót.

A gyógyszerteszteknél alkalmazták először a placebo vizsgálatotForrás: Origo

Mindkét időszak előtt és után megmérték a stresszhormon (kortizol) szintjüket, tesztelték az emlékezőképességüket és az agyi aktivitásukat. A probiotikumos hónap után az alanyok stressztűrő képessége nőtt, jobb eredményeket értek el a vizuális memóriateszteken, és nagyobb volt az EEG-vizsgálat során mért, a szellemi teljesítményre utaló theta-hullám értékük, mint a placebós hónap után. 

Fertőző is lehet a depresszió

Ha pusztán kémiai szempontból tekintjük, a bélrendszer baktériumai és az agyi idegsejtek egy nyelvet beszélnek: ugyanazon vegyületek révén kommunikálnak egymással. A mikrobiom szabályozza a hangulatunkat befolyásoló agyi ingerületátvivő (neurotranszmitter) anyagok, köztük a szerotonin, a noradrenalin és a dopamin termelését, hasznosulását.

A fenti kémiai hírvivő anyagok pozitív érzelmekkel és tevékenységekkel, köztük a szexuális aktivitással, étvággyal, alvásminőséggel kapcsolatosak.Forrás: Journal of Psychiatric Reasearch/Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A bélrendszert az aggyal a bolygóideg köti össze. A kutatóknak sikerült bizonyítaniuk, hogy valóban történik információáramlás: egy 2011-es kutatás során kísérleti egerekben ezt az idegpályát átvágták (vagotómia), ezt követően nem lehetett érzékelni a baktériumok hatását.

A vagotómiát 1970-95 között gyakran alkalmazták gyomorfekély kezelésére.

A dániai Aarhus Egyetem kutatói 2015-ben 15 ezer, vagotómián átesett személy utóéletét térképezték föl, s kiderült: akiknél teljesen átvágták a bolygóideget, azok körében az átlagnál kisebb mértékben diagnosztizálták a Parkinson-kórnak (reszkető bénulásnak) nevezett degeneratív idegrendszeri betegséget, míg részleges átvágás esetében nem volt csökkenés az esetszámban.

Egy világhírű Parkinson-kóros: Muhammad Ali profi nehézsúlyú bokszoló (a képen jobbra) Ronald Reagan amerikai elnökkelForrás: Origo

A dán kutatók szerint ez bizonyítja, hogy van kapcsolat a bélrendszer és az agy között.  Az egyik ember mikrobiomjából vett mintát más szervezetbe át is lehet ültetni, és akkor módosítani fogja az új környezet működését. Ted Dinan egy 2013-as kísérletben depressziós betegektől – saját megfogalmazása szerint – "melankolikus mikrobákat" tartalmazó székletmintát vett, és azt patkányok bélrendszerébe ültette be.

A korábban élénk viselkedésű rágcsálók kedélyállapota hanyatlásnak indult,

az állatok depresszió és szorongás jeleit kezdték mutatni. A nem depressziós emberektől vett székletminta nem okozott eltérést a kontrollcsoport patkányaiban. (A kezelésről írtunk korábban itt.

A kísérletek szerint a depresszió bizonyos esetekben fertőző lehetForrás: AFP/Photononstop/Xavier Richer

A fenti kísérlet azt veti fel, hogy a depresszió – és esetleg más mentális zavar – bizonyos értelemben fertőző lehet. Ennek kiderítése azért is fontos, mert a széklettranszpantáció ígéretes gyógymódja lehet egyes súlyos bélrendszeri megbetegedéseknek. Ám ezek alapján a mintaadókat szűrni kellene mentális betegségekre, figyelmeztet az ír neurobiológus.

A kommunikáció szerencsére nem egyirányú

Csak mert a bélflóránk képes hatni az agyműködésünkre, még nem jelenti, hogy a baktériumok tehetetlen áldozatai volnánk. "Sokan nem törekednek a változtatásra. Azt hiszik, hogy a születésükkor az édesanyjuktól kapott baktériumok, illetve a gyerekorvos által felírt antibiotikumok egy életre meghatározzák a mikrobiomjukat" - mondta Kirsten Tillisch gasztroenterológus. De mi is képesek vagyunk a baktériumok ténykedését befolyásolni, legegyszerűbben a táplálkozásunk révén.

Sokan úgy gondolják, hogy a születésükkro megkapott baktériumok egy éltre át meghatározzák a mikrobiomjukatForrás: Image Source

Természetes probiotikumok, mint a joghurt vagy a kefír rendszeres fogyasztásával, illetve sok-sok prebiotikumot (élelmi rostot, fokhagymát, tejet, banánt, borsót, babot, búzát stb.) tartalmazó étrend kialakításával.

A stressz kezelésének elsajátítása mikrobiális közösségünk alakításának másik módja,

tanácsolta a szakember. Egérkísérletek azt bizonyítják, hogy a stressz különösen a korai életszakaszban okoz változásokat a mikrobiomban, és nem a kedvező irányba.

Az egérkísérletek azt bizonyítják, hogy főleg a fiatalkori depresszió okozhat változást a mikrobiombanForrás: Science Photo Library/National Cancer Institute

Tillisch egy még nem publikált kutatása a meditáció hatását vizsgálja bélrendszeri fájdalom és diszkomfortérzés esetén. Az amerikai gasztroenterológus szerint gyakorlott személyek képesek lehetnek elméjük erejével befolyásolni a mikrobiomjukat.

Én nincs, hanem csak mi vagyunk

Ha az előbbi vizsgálat beigazolódik, akkor nem érdemes azon aggódni, hogy ki az úr, mondta Seth Bordenstein, a Vanderbilt Egyetem evolúciós biológusa egy 2015-ben megjelent tanulmányában.  

Eszerint túl kell lépnünk az "én" fogalmán, és inkább "mi"-ről kellene beszélnünk

– személyünk tehát a szervezetünk és a hozzá kötődő mikrobaközösségek együttese, egy új fogalommal: a holobionta. 

MikrobaközösségForrás: Wikimedia Commons

Így érvényesül a hologenom-szemléletű evolúciós felfogás, amelynek alaptézise, hogy a gazda genetikai állománya (genomja) társulhat a vele (rajta és benne) szimbiózisban élő mikroorganizmusok genomjával, együtt holo- azaz teljes genomot alkotva.

A természetes kiválasztódás alanya pedig immár nem az egyedi szervezet, hanem a holobionta. De ez hasznosabb is lehet, mondják az elmélet szószólói, mert a hologenom gyorsabb változásra képes, mint önmagában a gazda genomja,

így fokozza az alkalmazkodási képességet. 

Persze a klasszikus evolúcióelmélet feltételeinek csak akkor fog megfelelni a 2007 óta terjedő elképzelés, ha sikerül bizonyítani, hogy a hologenom generációról generációra örökíthető. Az viszont már túlmutat az jelenlegi kutatásokon.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK