Mégis hasznos a PSA-szűrés a prosztatarák megelőzésében

prosztatarák
A prosztatarák szövettani képe
Vágólapra másolva!
Egy új tanulmány több hibát tárt fel azokban a vizsgálatokban, amelyek megkérdőjelezték a PSA-szűrés hasznosságát a prosztatarák megelőzésében. A szerzők szerint a PSA-szűrés sok férfi életét mentheti meg.
Vágólapra másolva!

A prosztata specifikus antigén (PSA) szűrése valóban segít csökkenteni a végzetes kimenetelű prosztatarák előfordulási gyakoriságát, állítják a szerzők a New England Journal of Medicine folyóiratnak írt levelükben. A két legnevesebb amerikai egészségügyi hálózat, a NewYork-Presbyterian és a Weill Cornell Medicine kutatói hibásnak találtak két korábbi nagy tanulmányt, amelyek alapján az USA-ban újabban nem ajánlják a PSA-szűrést a prosztatarák megelőzésére.

A PSA-szűrés nálunk is rutinszerű

A PSA vizsgálatot Magyarországon is rendszeresen használják a prosztatarák szűrésére. A PSA-teszt méri a vérben lévő azon antigéneket, amelyek kapcsolatban állnak a prosztatarák, valamint a jóindulatú prosztatagyulladás jelenlétével.

A prosztatarák szövettani képe Forrás: Wikimedia Commons

A PSA-szűrés bevezetése, azaz az 1990-es évek eleje óta nagyjából 50 százalékkal csökkent a prosztatarák halálozási aránya az USA-ban. Azonban nem világos, hogy ebben mekkora szerepe volt magának a PSA-szűrésnek.

Az ugyan vitathatatlan, hogy a PSA-teszt miatt több prosztatarákot diagnosztizáltak, de felmerült az az aggály, hogy túldiagnosztizálják, illetve túlkezelik a prosztatarákot (azaz sokszor tévesen diagnosztizálják, illetve akkor is műtéti vagy egyéb kezelést alkalmaznak, amikor ez nem lenne indokolt), és ez a betegeknek sem jó, s a költségeket is feleslegesen növeli.

Nem szabad elvetni

Most megjelent levelükben azonban a kutatók azt írják, nem szabad elvetni ezt az egyszerű szűrési módszert.

„Noha valóban létezik a túldiagnosztizálás és a túlkezelés veszélye a PSA-teszttel kapcsolatban, ennek ellenére fontos szerepet játszhat a prosztatarák okozta halálozás megelőzésében a személyre szabott rákszűrés részeként” – írták a kutatók. „Újra át kell gondolni ezt a kérdést!”

Dr. Jonathan Shoag, a NewYork-Presbyterian és a Weill Cornell Medicine rezidens urológusa és a cikk vezető szerzője május 9-én fogja részletesen kifejteni álláspontját az Amerikai Urológiai Társaság éves gyűlésén, San Diegóban.