Azt mindenki megtapasztalhatta már, hogy a természeti környezet nyugtató hatású, de eddig viszonylag kevés tudományos tanulmány látott erről napvilágot.
Az Illinoisi és a Hong Kong-i Egyetem kutatói 158 résztvevőt toboroztak, és különféle stresszhatásoknak tették ki őket a tudomány nevében, olvasható a PsyPost hírportálon. Először nyilvános beszéd tartására kellett felkészülniük, majd kivonási tesztet kellett végrehajtaniuk egy bizottság és videokamera előtt.
Miután a résztvevők stressz-szintje elérte a maximumot, arra kérték őket, hogy nézzenek meg VR-sisakkal tíz darab hatperces 360 fokos városi helyekről készült videóból egyet. Ezek között csak a látható fakorona-borítottság tekintetében (0-70 százalék) voltak eltérések.
A résztvevők mentális stresszét önbevalláson alapuló kérdőívek kitöltésével mérték. Az eredményeket a tanulmány három pontján gyűjtötték: mielőtt stresszelték volna az alanyokat, közvetlenül az utolsó feladat után és egy rövid lazítási idő után a kísérlet legvégén.
Több lombkorona, kisebb stressz
A matematikailag feldolgozott adatokból rajzolt grafikon világosan megmutatta, hogy
egyenes arányosság tapasztalható a videón mutatott faborítottság sűrűsége és a stresszcsökkenés között.
Ahogy nőtt a fakoronák százalékos aránya, úgy csökkent a vizsgálatban résztvevők stresszszintje.
Az Environment and Behavior folyóiratban megjelent tanulmány további megerősítést ad annak az elképzelésnek, hogy a természetes helyszín jótékony hatású a stressz csökkentésében.
„Az eredmények arra utalnak, hogy a fakorona látványa a közösségekben segíti a stresszoldást és arra is rámutat, hogy minden egyes fa számít” – írták a szerzők.