Ez most Alzheimer-kór?

2016.05.17. 14:00

Nem minden demens ember Alzheimer kóros, ám minden Alzheimer-kórban szenvedő demens. Mi a különbség a kettő kötött? 

A demencia szellemi hanyatlást jelent, és többféle betegség okozhatja. Az, hogy gyakran az Alzheimer-kór szinonimájaként használjuk, abból a szempontból jogos, hogy minden Alzheimer-kóros demens. 

Az Alzheimer és a demencia nem ugyanazt jelentiForrás: Science Photo Library/Pasieka

Demenciát ugyanis többféle betegség is okozhat, némelyik közülük visszafordítható, illetve vannak olyanok, melyeket egészen jól lehet kezelni. Ha a statisztikát nézzük, akkor az esetek hozzávetőlegesen 70 százalékáért felelős az Alzheimer. A maradék egyharmadon osztoznak az alábbi betegségek:

  • vaszkuláris demencia (az elégtelen agyi vérellátás miatt kialakuló szellemi hanyatlás),
  • krónikus, rendszeres alkoholfogyasztás,
  • egyes drogok,
  • Levy-testes demencia,
  • frontotemporális demenciák,
  • pajzsmirigy-alulműködés,
  • B-vitamin hiány.

A vaszkuláris demencia oka gyakran a dohányzás, a kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás, az elhanyagolt cukorbetegség és magas koleszterinszint – ezek kezelése javít a tüneteken is és csökkenti a betegség kialakulásának esélyét.

És még jó pár más ok

És ezen kívül vannak olyan betegségek, melyeknek tünetei hasonlítanak a demenciára, épp ezért, ha valaki magán, vagy hozzátartozóján a szellemi hanyatlás jeleit fedezi fel, menjen orvoshoz, hogy idejében diagnosztizálhassanak minden (esetleg gyógyítható) betegséget. Például a depresszió, egyes mellkasi és húgyúti fertőzések, a súlyos székrekedés, a vitaminhiány, a pajzsmirigy-elégtelenség, és az agydaganat tünetei is hasonlíthatnak a demenciához. Ezen kívül zavartságot okozhat a látás- és hallásromlás; de lehet egyes állapotok vagy gyógyszerek mellékhatása is: például a lelki egyensúly felborulását kiváltó események (költözés vagy a gyász) is kiválthatnak félreértelmezhető tüneteket.

A depresszió tünetei is hasonlítanak az Alzheimer korai tüneteireForrás: Picture-Alliance/AFP/Thomas Eisenhuth

Tehát sose legyintsünk arra, ha valaki kezd feledékennyé válni, jelentősen megváltozik a viselkedése vagy más módon a szellemi leépülés jeleit mutatja, mert könnyen lehet, hogy kezelhető problémája van!

Bár a kognitív képességek csökkenése teljesen természetes, de ha ebben gyors romlás figyelhető meg, vagy változik a személyiség, esetleg ijesztő tünetek jelentkeznek (tévképzetek, apátia), akkor azonnal keressünk orvost.

Ijesztő tünetek

A demenciában szenvedő idős emberek már nem képesek úgy gondolkodni, figyelni, beszélni és emlékezni, ahogyan régebben: képesek egyes jövőbeli eseményeket már megtörténtnek tekinteni, közben pedig régi eseményeket mostaninak gondolni. Összekeverik az embereket, akár azt is, hogy ki él, és ki halott.

Tipikusan Alzheimerre utaló tünet a rövid távú memória zavara, a szótalálási nehézség és az eltévedés, illetve előbb gyakran hangulati eltérések jelentkeznek, a gondolkodásbeli zavar csak később alakul ki.

Ugyanakkor az elégtelen vérellátás okozta demenciák (vaszkuláris demencia) kísérő tünetei gyakran a szédülés vagy egyensúlyzavar, hirtelen kezdődhet, a betegségre a lépcsőszerű rosszabbodás jellemző, ami gyakran társul éjszakai zavartsággal, nyugtalansággal. Ennél a betegségtípusnál a személyiségváltozás nem jellemző tünet.

Nem csak öregeknél!

Önmagában az életkor még nem lehet segítségünkre a diagnózis meghatározásában, bár 30 év alatt azért nem szokott előfordulni ez a betegség, olyankor sokkal nagyobb az esély, hogy a fent említett többi tényező okoz feledékenységet, személyiségváltozást vagy szellemi hanyatlást.

Az Alzheimer 30 év alatt valószínűtlen, felette egyre gyakoribbá válikForrás: AFP

Mindazonáltal az életkor előrehaladtával a demencia és azon belül az Alzheimer-kór kockázata nő. Félelmetes arány, de 60 éves kor felett már minden tízedik ember érintett valamilyen súlyossággal, 90 éves kor felett már több mint az emberek harmada küszködik a szellemi hanyatlással. Valamilyen szintű hanyatlás persze az öregedés része, és csak keveseknek adatik meg, hogy idős éveik ellenére se legyen gondjuk a gondolkodásukkal. Betegségről akkor beszélhetünk, ha ez gyorsan, radikálisan játszódik le.

Középkorú agyban kezdődnek az elváltozások

Alzheimer-kór esetén például sorvadásnak indul az egészséges agyszövet. Ám a folyamat már jóval korábban elkezdődik, mintsem azt észlelnénk!

A neurodegeneratív elváltozások akár 10-30 évvel is megelőzik a klinikai tünetek megjelenését. Épp ezért nagyon fontos, hogy rendszeresen teszteljük kognitív képességeinket. Ezt legkönnyebben az alapellátásban, a háziorvos tudná elvégezni. Azért fontos a korai felismerés, mert így van idő és lehetőség a pszichés, biológiai és szociális beavatkozásokra, az életmód-változtatásra. Mindez hatékonyan késleltetheti az állapotromlást, a beteg és családja pedig felkészülhet az élet megváltozására.

A cikk megjelenését támogatta a Magyar Telekom Nyrt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK