Sokkal több a bőrrákos beteg, mint 10 éve

2016.05.18. 11:17

Másfélszeresére emelkedett az elmúlt tíz évben a melanómás betegek száma Magyarországon. Az összes daganatos megbetegedések közül  a bőrrák előfordulása növekszik a legnagyobb mértékben. Holló Pétert, a Semmelweis Egyetem bőrgyógyászát, egyetemi docensét arról kérdeztük, hogy mi ennek az oka, és hogyan készítsük fel a bőrünket – már ha egyáltalán fel lehet készíteni – a nyári napsütésre és forróságra. 

Holló Péter bőrgyógyászForrás: Origo

Egyre több az extrém UV sugárzásos napok száma nyáron Magyarországon. Hogyan látja: az emberek tudják, hogy ez mennyire veszélyes? Felkészítik a bőrüket a nyárra?

Télen kifehéredik a bőrünk, hiszen nem érik a nap sugarai, és ki is szárad a fűtéstől és a hidegtől. Nyáron egészen más hatások – napfény és meleg – érik a bőrt. Bőrünk ezekhez a külső hatásokhoz próbál alkalmazkodni. Lényeges változások lépnek működésébe, úgy mint az izzadás és a faggyútermelés fokozódása, ezek pedig mind befolyásolják a bőr állapotát. Emellett a legfontosabb, amiről beszélni kell, az a napfény okozta betegségek, és ezek közül is a bőr daganatos megbetegedései. Ezek jelentik ugyanis a legnagyobb gondot. A bőrdaganatok többsége a káros UV sugárzás, a leégés miatt alakul ki. A bőrrák előfordulása nagyon nagymértékben emelkedik Magyarországon.  A legsúlyosabb bőrdaganat, a melanóma gyakorisága 10 év alatt közel másfélszeresére emelkedett. Ez az összes daganatos megbetegedésen belül a legnagyobb emelkedés. Az elmúlt években átlagosan 2300 új beteget regisztrálnak. De nemcsak a melanóma, hanem a többi bőrdaganat is egyre gyakrabban fordul elő. Ezek kevésbé veszélyesek, viszont gyakoriságuk lényegesen magasabb. Ilyen például a basalioma vagy a laphámrák. Időben felismerve kevésbé okoznak olyan súlyos gondot, mint a melanóma, de ha nem mennek orvoshoz a betegek, a laphámrák áttéteket is képezhet. 

Mi az oka annak, hogy ilyen nagymértékben emelkedett a bőrrákos esetek száma?

A megváltozott életmódnak nagy szerepe van a betegség kialakulásában. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy azoknál az embereknél, akik sokat napoznak vagy szoláriumoznak, esetleg többször leégtek már a napon, gyakoribb a bőrrák. Emellett az örökletes tényezőknek van még jelentős szerepük. Nagyon sokszor találunk olyan helyeken kialakult melanómát, ahol egyáltalán nem érte nap a bőrt. 

Rengetegféle bőrtípus van – igaz az, hogy a barnább bőrűek nyugodtan napozhatnak, a fehér bőrűek pedig – ha tehetik – inkább soha ne feküdjenek ki a napra? 

Az biztos, hogy a melanóma szempontjából leginkább a világos bőrűek, világos szemszínűek veszélyeztetettek, főleg, ha sok az anyajegyük, de a barna bőrűek között is találunk melanómás beteget – nyilván ritkábban. A barnaság, a barnulás egyébként a bőr védekezése a káros UV sugarak ellen. Mindenkinek arra kell vigyáznia, hogy ne égjen le a bőre a napon. Emellett az élet során összeadódó napfénymennyiségnek is jelentős szerepe van. Azt szoktuk mondani, hogy a bőrünk emlékezik a napfény által elszenvedett károsodásokra, így a károsodások nyomán akár évek, évtizedek múlva alakulhat ki a súlyos betegség. A basalioma és a laphámrák esetében elsősorban az összeadódó napfény hatásának van szerepe a kialakuló betegségben. 

Forrás: Origo

Mennyire védenek a naptejek? Valóban a magas faktorszámú jobb, vagy elég az alacsonyabb is?

Fontos, hogy azokban az időszakokban, amikor magas az UV sugárzás, tehát a déli órákban, vagy amikor UV-riadó van. kerüljük a napsütést. Az UV-riasztásokat már a tévékben, rádiókban is bemondják, de az interneten is folyamatosan tájékoztatják az embereket. A teljes védelmet a ruházattal lehet elérni – és ez igaz a hétköznapokra is, nem csak a nyaralásokra. Azokat a testfelületeinket, amelyeket nem tudunk ruhával védeni – az arcunkat, kezünket például –, mindenképpen magas faktorszámú krémmel kell bekenni, naponta többször is. 

Napozhatnak-e a gyerekek?

Gyerekek esetében fokozottan be kell tartani az óvintézkedéseket, hiszen tudjuk, hogy a gyerekkorban elszenvedett UV sugárzás még nagyobb rizikót jelent. A gyerekeket is a teljes ruházattal lehet a legjobban védeni, és persze magas faktorszámú naptejekkel. Ha kivisszük őket játszani nyáron, lehetőleg reggel vagy késő délután tegyük ezt, és ha lehet, árnyékban.

Az árnyék teljes védelmet ad? Mondjuk a strandon, ha fa alá fekszünk?

Szórt fény természetesen oda is jut, de lényegesen kisebb az aránya, mint a direkt napfénynek. Persze ez attól is függ, hogy hol vagyunk. Vízparton például a szórt fény aránya nagyobb, havas hegyen pedig még ennél is magasabb. 

Forrás: Origo

Sokan azt mondják, hogy a nyári nap előtt elmennek szoláriumba egyszer-kétszer, és ezzel felkészítik a bőrüket a napsugárzásra. Ez tényleg így van? 

Nem, ez tévedés. Nem javasoljuk a szoláriumot. Olyannyira nem, hogy a 18 évesnél fiatalabbak sok uniós országban és Magyarországon sem szoláriumozhatnak. Tévhit, hogy a szoláriummal fel lehet készíteni a bőrt a nyári napozásra. Ugyanúgy károsítja a bőrt, sőt, fokozottan, ha nem megfelelő szoláriumba megy az ember. 

A barna bőr viszont divat. Az emberek egy része valahogy mégis szeretne barna lenni nyáron. A napozás ugye kizárt, a szolárium is, akkor marad a barnítókrém. Jó megoldás?

Barnító krémeket nyugodtan lehet használni, jelenleg nem tudunk arról, hogy káros hatásuk lehet. Arra kell figyelni, hogy a krémek összetevőire ne legyen allergiás az ember. Kémiai úton előállított szerekről van szó, amelyben festékanyag, tartósítószer és mindenféle más összetevő található. Ezektől kialakulhatnak allergiás reakciók, de ez nagyon ritka. 

A nyári naptól más bőrgondok is jelentkezhetnek, amelyek télen nincsenek. Kiütések, foltok jelenhetnek meg, amelyeket „napallergiának” hívnak az emberek, és többnyire nem is mennek orvoshoz. Mik ezek pontosan? 

Mi, bőrgyógyászok azt szoktuk mondani, hogy napallergia nem létezik. Vannak viszont olyan bőrbetegségek vagy bőrtünetek, amelyek a napfény hatására jelentkeznek. Ezek között valóban vannak allergiás, és lényegesen gyakrabban nem allergiás tünetek. Számos belgyógyászati betegség – például máj- és anyagcsere-betegségek járhatnak fokozott fényérzékenységgel, de idetartoznak például különböző autoimmun betegségek is. De például a viszonylag gyakran előforduló rosacea nevű bőrbetegségen is a napfény ront. Sokszor a páciens által szedett gyógyszerek okoznak fényérzékenységet. Az emberek ilyen-olyan betegségükre szednek mindenféle gyógyszereket, és télen semmi gond nincs, de nyáron különböző bőrtünetek jelentkezhetnek. És sokszor nem is gondolja az ember, hogy azt a gyógyszer okozza. Megkülönböztetünk valódi allergiás mechanizmussal kialakuló kórképeket. Ezek közül is azok a leggyakoribbak, amelyek valamilyen külsőleg alkalmazott krém és a napfény együttes hatására váltanak ki tüneteket. 

És itt vannak még a pigmentfoltok is. Ezek kialakulását meg lehet valahogy előzni, vagy a napfény hatására mindenképpen előjönnek? 

A pigmenteltérések nagyon gyakoriak, főleg a nőknél, leginkább az arcon. Ezek a foltok télen is ott vannak, csak nem látszanak. Nyáron viszont a részek jobban lebarnulnak, így nagyon kifejezett, barna foltokként jelentkeznek. A pigmenteltérés lehet pigmenthiány is. Erre még jobban kell vigyázni, ugyanis a pigmenthiányos bőrben nincsenek meg azok a védekező mechanizmusok, amelyek a napfény ellen, az UV-sugárzás ellen védenek. Ahogy már korábban mondtam, a barnulás a bőr védekezése a káros sugarak ellen. Akiknek a bőre pigmenthiányos, nem képes védekezni. Hamar leég, és komoly a veszély, hogy később kialakulhat a bőrrák.

Forrás: Origo

Fel lehet-e egyáltalán készíteni a bőrünket a napozáshoz?

Igen. Fokozatosan kell hozzászoktatni a bőrt a napfényhez. Nagyon fontos a magas faktorszámú fényvédő krém alkalmazása. Az első szabadban tartózkodáskor nagyon rövid ideig legyünk csak a napon, aztán időről időre egyre több időt lehet maradni. Fontos, hogy akinek van valamilyen betegsége, és gyógyszert szed, fokozottan figyelje a bőrén a tüneteket. De nemcsak a krónikus betegségekre régóta szedett gyógyszerek okozhatnak fényérzékenységet, hanem például számos antibiotikum is. 

A napozáson kívül nyáron még sok bőrgondot okoznak a csípések. Melyek a legveszélyesebbek? 

A legveszélyesebb a darázscsípés, ha allergiás rá az ember. Perceken múlhat az élete. Sürgős, életveszélyes állapot. Ha a darázscsípés-allergia gyanúja merül fel, azonnal sürgősségi ügyeletre kell vinni az embert, de mentőt hívni is indokolt. De számos más rovar is megjelenik tavasszal-nyáron, amelyek csípése lehet nagyon kellemetlen. Minden csípésnek van egy normál reakciója, ami azonnal kialakul a csípés helyén, ezek kisebb-nagyobb piros pöttyök, csípésnyomok, és jó esetben hamar el is múlnak. De vannak olyan csípések is, amelyek helyén órák vagy napok múlva jelennek meg a bőrreakciók. Néha nagyon hevesek is lehetnek ezek – nagy duzzanattal, gyulladással, sőt, lázzal is járhat. Akár antibiotikumos kezelésre is szükség lehet ilyen esetekben. Ha ilyen típusú bőrreakciót látunk, azonnal orvoshoz kell menni.

Mikor gondoljanak arra, hogy rovarcsípés-allergia áll fenn?

Akkor mindenképpen, ha a csípést követően fáj, rohamosan, akár percek alatt megduzzad, vagy a csípéstől távolabb is kialakulnak piros foltok, csalánkiütések, vagy akár az arc, az ajkak is duzzadnak. Ilyen esetben azonnal orvoshoz kell fordulni segítségért. 

Most
Top 12 óra