Ebbe pusztulunk bele a leggyakrabban nyáron

Pedestrians shield themselves from the scorching sun on a street in Weifang city, east Chinas Shandong province, 29 May 2014. At least two people have died from heatstroke, Chinese mainland media reported, as a streak of hot weather continues to grip the country. The fatalities were reported in Yuanyang county in Yunnan province, where the temperature has for weeks risen above 40 degrees Celsius. The victims, both in their 50s, died in hospital on Tuesday (27 May 2014) after suffering heatstroke, the Kunming-based Metropolitan Times reported. In Beijing, authorities raised the hot weather alert to red, the highest in the four-level scale. Since Monday, temperatures have been climbing across the northern mainland, including in Hebei, Shandong, Henan and Anhui.

Én ezt nem bírom, én ebbe belepusztulok – mondjuk (nem is kicsi) túlzással, amikor elegünk van egy adott szituációból – például a nyári szenvedésből. Merthogy ilyen is van: ez az évszak is jár számos kellemetlenséggel, sőt veszéllyel. 

Na igen, a hőség. Amikor a meleg már terhessé válik, amikor már nincs menekvés, amikor muszáj dolgozni, közlekedni, főzni és élni az életünket közel a 40 °C -hoz.

A krónikus betegeket és az időseket veszélyezteti a leginkább a meleg Forrás: Imaginechina/Zhang Chi

Nos, ez az állapot elsősorban az időseket, a szív- és érrendszeri betegségben szenvedőket, illetve a krónikus betegeket veszélyezteti. A kisgyermekek – a csecsemők kivételével – egész jól viselik, náluk csak az állandó folyadékpótlásról kell gondoskodni. A csecsemőknek azonban még labilis a hőháztartásuk, ráadásul az anyukákat folyton megszólják, hogy legyen a gyerek tetőtől talpig ruhában – szóval rájuk nagyon oda kell figyelni,

a nyűgösködést vagy épp feltűnő elcsendesedést ne vegyük természetesnek.

Hőség idején életbevágóan fontos a nagyon gyakori szoptatás, vagy hiányában az itatás.

A felnőttek persze szólnak, ha bajuk van, de idős szeretteinkre mi is figyeljünk oda fokozottan, tehermentesítsük őket. Aki veszélyeztetett és megteheti, az a kora reggeli vagy késő esti órákban legyen inkább aktív, olyankor menjen az utcára, bevásárolni, piacra, vagy főzzön, a nap többi részében kerülje a fizikai erőnlétet igénylő tevékenységeket.

A gyerekek viszonylag jobban viselik a nagy meleget, náluk csak a folyadékpótlásra kell figyelni Forrás: RIA Novosti/Alexei Danichev

Hőhullámok

Sokan mondják, hogy egyre forróbbak a nyarak, gyerekkorunkban nem voltak ennyire extrém meleg napok. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet által rögzített adatokból az derül ki, hogy

2007-ben szenvedtük el a valaha regisztrált leghosszabb és legmelegebb hőhullámot, mely az egész ország területét érintette.

Ekkor a napi átlaghőmérséklet 30 °C felett volt 5 napig.

A júliusi hőhullám 10 napja idején a teljes időszakra vonatkozó többlethalálozás 38 % volt, jelentős növekedést a hőhullám 3. napjától figyelhetünk meg, a maximumot (95%) a hatodik napon érte el, amikor a legmagasabb volt az éjszakai minimum hőmérséklet – mondta egy májusi konferencián dr. Páldy Anna, az OKI főosztályvezetője.

Hőhullámok esetén gyakori tünet (egészségeseknél is) a hőkimerülés. Ez akkor következik be, ha napokig nem csökken le annyira a levegő hőmérséklete, hogy a szervezet képes legyen kicsit megpihenni.

A hőkimerülés gyakori probléma Forrás: AFP/RIA Novosti/Vitaliy Belousov

Ájulás, napszúrás

Hőség idején gyakoribb az ájulásos rosszullét – ilyenkor hűvös, árnyékos helyen fektessük le a segítségre szorulót, aki ettől rendszerint gyorsan magához tér. Az ájulásra elgyengülés, émelygés, esetleg fülzúgás (a hallás megszűnése) és homályos látás figyelmeztethet – így még gyorsan le tudunk ülni magunktól. Hőség idején egyébként azért ájulhatunk el, mert a szervezet úgy kísérli meg magát hűteni, hogy a perifériás erek kitágulnak – azokon keresztül zajlik a hőleadás. Ezzel egyidejűleg verejtékezéssel is hűti magát a test, és ez

a két folyamat – az arra érzékenyeknél - az agy vérkeringésének átmeneti zavarát okozza.

A napszúrás ennél veszélyesebb lehet. Bár általában fejfájással, szédüléssel, hányingerrel megúszható a dolog, ám súlyos esetben a test hőmérséklete is megemelkedik, akár 39-40°C-ra is, a heves rosszullét és fejfájás mellé tarkókötöttség is kialakulhat, illetve akár eszméletveszítés is bekövetkezhet. Ilyenkor is a hűvös, árnyékos helyre juttatás a legfontosabb, majd el kell kezdeni a vizes borogatást, folyadékpótlást – és az illetőt mindenképp lássa orvos!

A napszúrásból komoly baj lehet Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Hasonló tüneteket okozhat (borús, de meleg időben is) a hőguta: eben az esetben is túlhevül a szervezet, ez a magas kinti hőmérséklet mellett végzett nehéz fizikai munka hatására szokott előfordulni. Előfordulhat, hogy a test hőmérséklete eléri a 41 °C fokot is!

Kiszáradás, vízmérgezés

Szintén fejfájást, majd fáradékonyságot, szédülést, szapora szívverést és akár ájulást is okozhat a kiszáradás, mivel a szervezetben keringő vér mennyisége csökken és összetétele megváltozik.

Ennek ellentettje, a rendkívül ritka vízmérgezés. Ha valaki rövid idő (1 óra alatt) alatt nagy mennyiségű (ilyen rövid idő alatt a 2 liter is soknak számít) vizet iszik meg, akkor r

endkívüli módon felhígul a vér

és lecsökken benne egyes ásványi anyagok – például a nátrium - szintje. A nátrium egyfajta elektrolit, melynek szerepe a sejtek közötti üzenetek szállítása, a vérnyomás szabályozása, illetve a sejtekben (és az azok körüli) folyadékmennyiség szabályozása.

Vízmérgezés esetén a szövetekben lévő folyadékok nátrium szintjét úgy próbálja legalább a működőképesség határára feltornászni a szervezet, hogy hatalmas mennyiségű vizet vesz fel – ami miatt viszont a sejtek és szövetek óriásira duzzadnak. Ha az agy megduzzad, akkor hatalmasra nőhet benne a nyomás (mivel a zárt térben nem tud hova tágulni) – ez kómához, halálhoz vezethet.

A hirtelen túlzott vízfogyasztás legalább olyan veszélyes lehet, mint a kiszáradás Forrás: MTI/Balázs Attila

Ráadásul annyira megváltozik a vérben a szívműködéshez szükséges ionok koncentrációja, hogy az ingerületvezetésben zavar támad, szívritmuszavarok lépnek fel és a keringés összeomolhat. Arra figyeljünk, hogy

óránként 8 decinél több vizet ne igyunk,

és ügyeljünk arra, hogy az innivaló tartalmazzon elegendő ásványi anyagot is! Gyakorlatilag nagy mennyiségű folyadékbevitel esetén fogyasszunk sós élelmiszert is.

Megégek!

2015-ben ötször rendeltek el UV riasztást a nyáron, összesen 54 nap hosszan, magas értékekkel. A tendencia évek óta romlik Magyarországon. Mindez azért fontos, mert az erős napsugárzás azonnali és hosszú távú károsodást okoz a bőrben és szemben.

Míg a leégést azonnal érzékeljük – és ezért igyekszünk is elkerülni – addig a rákkeltő hatás az emberi szervezet számára közvetlenül nem érzékelhető. Az UV sugárzás a bőr öregedését, pigmentfoltokat és rosszindulatú bőrdaganatot is okozhat. Nem csupán Ausztráliában, hanem Magyarországon is emelkedik a melanoma okozta halálozás, ma már ott tartunk, hogy évente több százan halnak bele ebbe.

A bőrrákban egyre többen halnak meg itthon is, ezért érdemes figyelni arra, hogy megfelelő faktorszámú naptejet használjunk napozáskor Forrás: MTI/Balogh Zoltán

Fontos tudni, hogy a szervezetünket – gyerekkorunk óta ért – sugárzás hatásai összeadódnak, ezért ne legyintsünk a problémára, hanem gondoskodjunk fizikai vagy kémiai védelemről, tehát szellős, világos, testet fedő ruházatról és kalapról – vagy magas faktorszámú naptejről.

Csitt, csatt, dirr, durr!

Míg ősszel és télen a csúszós utak és a jég okozhat balesetet, addig nyáron a baleset kiváltója gyakran maga a sofőr. Mert

nagy melegben romlik az autóvezetők koncentrációkészsége, reflexeik tompábbak lesznek,

ezzel együtt meghosszabbodik a reakcióidő, a hőségben fáradékonyabbak, álmosabbak lesznek, míg mások épp agresszívabbakká és türelmetlenebbekké válnak – arról nem is beszélve, hogy a szünidő alatt több a gyalogos, a szeleburdi gyerek, a kerékpáros, kutyasétáltató.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gyerekbalesetek egyharmada nyáron történik, a 2014-es rendőrségi adatok alapján a gyerekeket 1500 közúti baleset érintette ebben az évszakban. A kiemelkedően forró, száraz nyári hónapokban mindig megemelkedik az közúti balesetek száma, és gyakran mondták azt a sofőrök, hogy a melegben úgy elpilledtek, hogy szinte elaludtak a volán mögött.

Nyáron a nagy hőség miatt figyelmetlenebbek a sofőrök, ezért több a baleset (illusztráció) Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

Viharok, villámcsapás, vízi balesetek, fesztiválok

Bár nem számottevő évente a vízi balesetek száma, és a halálos kimenetelűek olyan ritkák, hogy abból mindig sajtóhír lesz, az érintett családnak ez felfoghatatlan tragédia. A nem kijelölt helyen fürdőzés (erős sodrású folyó, bányató), illetve a viharjelzés figyelmen kívül hagyása tragédiához vezethet.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nemrég hívta fel a figyelmet idén is arra, hogy

a viharjelzéseket vegyük komolyan vízen és szárazon is.

Rossz idő közeledtével célszerű rögzíteni a kerti bútorokat, és gondolni a villámcsapás lehetőségére is. Magyarországon évente 20-40 embert ér villámcsapás – érdekes módon legtöbbjüket kocogás vagy biciklizés közben – a bicikli fémváza sajnos vonzza a villámot.

Viharos időben vízben se maradjunk, mert a víz vezeti az elektromos áramot. Bár nem feltétlenül van így, de tapasztalatok szerint a környék legmagasabb pontjába csap bele a villám, épp ezért ne álljunk fa alá se. Ha nyílt helyen ér minket a vihar, akkor az a legjobb, ha leguggolunk.

Kevesen gondolunk rá, de a villámcsapásból is lehet tragédia Forrás: AFP/Nicolas Maeterlinck

Ha túrázni indulunk, akkor sose keveredjünk el a csoporttól ismeretlen terepen, illetve legyen nálunk feltöltött mobiltelefon.

Ha tömegrendezvényen vagyunk, akkor az a legfontosabb, hogy baj, menekülés esetén a biztonsági személyzet utasításait kövessük, és szervezett módon próbáljunk kijutni.

Kánikula idején pedig – untig ismételt módon – csak úgy induljunk útnak autóval, hogy legyen nálunk megfelelő mennyiségű folyadék. Nem lehet elégszer mondani, hogy

kisgyermekeket, alvó embert és háziállatot soha ne hagyjunk a tűző napon bezárt gépjárműben!

Egyéb nyári finomságok

A kánikula fokozza többek között a hipoglikémia kialakulását, ugyanis a nagy melegben könnyebben előfordul, hogy vészesen alacsony szintre csökken a vércukorszint. A hőség hatással van a vérnyomásra is, rosszabbá válik az alvás, romlik a közérzet, míg a tartósan meleg napokon a talajközeli ózon koncentrációjának növekedése miatt az asztmás rohamok előfordulása válik gyakoribbá.

Józan paraszti ésszel azért a nyarat is könnyen túl lehet élni Forrás: Dreamstime

Az allergiásoknak sem túl jó itthon lenni nyáron: a száraz, forró levegőben lévő pollenek miatt súlyosbodhatnak a tüneteik.

Ettől persze még a nyár nagyon jó évszak, csak felelőtlenek ne legyünk: „józan paraszti ésszel” élvezzük a jó időt, legyünk előrelátók, hívjunk segítséget, ha kell, és erre tanítsuk meg a gyermekeinket is.