Ezt ajánlja a szakember, ha fogyni akar

2016.07.27. 08:52

Fehér kenyér, tészta, rizs, krumpli – ezeket nem eheti fél évig az, aki fogyni szeretne, ezt mondja Pados Gyula obezitológus. A szakember – akinél több mint 25 000 ember vett már részt fogyókúrán – azt is mondja, a nőknél szigorúbb fogyókúrát kell alkalmazni. Szerinte a mozgás nagyon fontos, kizárólag azzal azonban nem lehet fogyni.

Rendszeresen találkozik olyanokkal, akik önnél sikeresen lefogytak, majd néhány hónap alatt vissza is hízták?

Az elhízás kezelésének komoly nehézségei vannak, egy sebész mondjuk egy műtéttel gyorsan és végérvényesen meg tud gyógyítani egy betegséget. Az elhízás kezelése egy élethosszig tartó folyamat. Ha az illetőnek erre hajlama van, ha az életmódja olyan, hogy azon nem tud változtatni, akkor hosszú távú elhízásra lehet számítani. Annál is inkább, mert a korral csökken az alapanyagcsere, és hiába eszik ugyanannyit, mint korábban, elhízás következik be. Évi fél kiló testsúlynövekedés jön, és az tíz év alatt öt, húsz év alatt tíz kiló pluszt jelent. De sokszor nem az van, hogy változatlan táplálkozás mellett híznak el az emberek, hanem bizonyos események bekövetkezése után – a házasság is egy ilyen, a nőknél pedig a menstruáció elmaradása, tehát a klimax –, de a mozgás elhagyása is egy olyan tényező, ami elhízáshoz vezet.

dr. Pados Gyula, egyetemi docens, az Anyagcsere Központ szaktanácsadó főorvosaFotó: Polyak Attila - Origo

Mit lehet tenni ez ellen?

Az elsődleges probléma az, hogy sokat eszünk.  A férfiak átlagosan 2800 kalóriát fogyasztanak naponta, a nők pedig 2200-at. E mellett a kalóriabevitel mellett előbb-utóbb elhízás következik be. Legalább 500 kalóriával kevesebbet kellene felvenni. A nőknek 1200, a férfiaknál 1500 kalóriát javasolunk naponta egy hosszú távú fogyókúránál, persze az sem mindegy, hogy ezt miből rakjuk össze. Húsz évig szorgalmazták a zsírszegény diétát. Ennek az a története, hogy a 70-es években az Egyesült Államokban nagy infarktusjárvány tetőzött, és akkor főleg a kardiológusok javaslatára az történt, hogy az országot egy zsírszegény étrendre szólították fel. Az emberek ezután jóval több szénhidrátot kezdtek fogyasztani, és mi lett az eredmény? Hiába volt a zsírszegény diéta, 1970-től 2000-ig az elhízás gyakorisága az USA-ban 14,8 százalékról 30 százalékra emelkedett, tehát megduplázódott.

Mi a helyzet ezen a téren Magyarországon?

Az elhízás vonatkozásában a 80-as évek végén, 90-es évek elején voltak felmérések, 2003-ban, majd most az elmúlt két évben. Ezek a felmérések azt mutatják, hogy sajnos az elhízás gyakorisága mindenkinél, így a gyerekeknél is nőtt. A gyerekek 15-20 százaléka túlsúlyos-elhízott. Az OECD 24 országában is történt egy felmérés. Eszerint az Egyesült Államokban van a legtöbb elhízott ember, 35 százalékkal, utána Új-Zéland és Mexikó következik, ezután viszont Magyarország, ami azt jelenti, hogy Európában első helyen állunk.  Ebben a felmérésben azonban még csak a 28 százalékos elhízási gyakoriság szerepelt. Az újabb felmérések szerint ez a szám tovább nőtt, és akár a 32 százalékot is elérheti.

Említette, hogy a gyerekek között is sok az elhízott. Sokan azt mondják, hogy gyerekeknek nem szabad fogyókúrázniuk. Mit gondol erről?

Ez annyiban elfogadható, hogy az a diéta, amit mi is képviselünk és kialakítottunk – vagyis hogy a gyorsan felszívódó szénhidrátokban szegény ételek kerüljenek előtérbe, és ennek a pótlására több fehérjét fogyasszunk –, csecsemők, kisdedek esetén gyermekgyógyász javaslata szerint módosítandó.

Mi az, amit kifejezetten tilt azoknak, akik fogyókúráznak?

Ezt nem ötletszerűen kell csinálni. Van egy szakmai csoport, az elhízásban illetékes Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság (Momot). Ez a szervezet a következő javaslatokat tette: a már említett kalóriacsökkentés a nőknél 1200, a férfiaknál 1500. Ezen belül konkrétan a tápanyagok: ha valaki fogyni akar, akkor egy fél évre a fehér kenyeret, a rizst, a krumplit és a tésztát ki kell hagyni az étrendjéből, ami kemény dolog, mert maradnak a húsok, a zöldség, a főzelék és a saláta. A másik az, hogy öt éve kiderült, hogy nemcsak az ételekben lévő cukrok, hanem a gyümölcsökben lévő cukor, a fruktóz is hizlal, ugyanúgy átalakul a májban zsírrá, és lerakódik. Így nem javasolt a sárgadinnye, a szőlő, az őszibarack, a banán. Az alma, a körte, a narancs és a grapefruit marad csupán. Babot, borsót, lencsét lehet fogyasztani, ezek jók. És még egy javaslat: éjszaka a zsírok lebontása lelassul, ez azt jelenti, hogy amit este eszünk, abból dupla hasznosul, ezért este csak fele mennyiségű kalóriát lehetne fogyasztani. Aki azonban az előbb felsoroltakat betartja, az éhes lesz. Sajnos öt éve nincsen forgalomban étvágycsökkentő gyógyszer Magyarországon.

Fotó: Polyak Attila - Origo

Azokat a gyógyszereket, amiket használtak, betiltották?

Közel száz évig efedrin-amfetamin származékokat alkalmaztak, amik tulajdonképpen olyanok, mind a speed a diszkóban, tehát ezek doppingszerek. Ha valaki föl van doppingolva, akkor nem nagyon eszik, mert pörög, és nem éhes. Ez a hatás azonban mellékhatásokkal jár. A pulzust, a vérnyomást és az idegrendszert kikészítette. Úgy néz ki, hogy az új, az USA-ban forgalomba került gyógyszerek ilyen mellékhatásokkal nem rendelkeznek, de az Európai Unió még nem hagyta jóvá. Étvágycsökkentő gyógyszer nélkül vagyunk. Ezt pótolandó vannak olyan megoldások, hogy egy maréknyi mogyorót, mandulát, diót el lehet nassolni, azok az étvágyat mérséklik.
Kétszer is említett egy adatot: férfiaknál 1500 kalória. Egy túlsúlyos embernek, aki korábban ennek a sokszorosát vitte be, lehet egyik napról a másikra erre a szintre csökkenteni a napi kalóriaadagot?

Elvileg itt nálunk, a Szent Imre kórházban már 25 000 ember fogyókúrázott, rövid távú, napi 600 kalóriás fogyókúrával.

Ez mit jelent a gyakorlatban?

10 deka húst, kis zöldségkörettel, reggel kefir, este hasonló. De jól bírják, aceton jelenik meg a leheletben, elrontja az ízérzést. Ez a kúra hétfőtől hétfőig tart. Tovább ezt nem jó, és nem is ajánlott tartani, mert veszélyes lehet. Ez alatt az egy hét alatt fogy 3-4 kilót az illető, és ez egy sikerélményt ad.  Az emberek egy része amúgy is úgy jön ide, hogy: „én megpróbáltam mindent, de semmi sem segített”. Egy hét alatt kivizsgáljuk őket, és kiképezzük a diétára, és egy mozgásterápiás programban is részt vesznek. A nőket egyébként szigorúbban kell diétáztatni, mint a férfiakat. Ennek az az oka, hogy a nőknek kevesebb az izomzatuk. Az energialeadás az izomzaton keresztül történik, és a nők izomzata ehhez nem elég.

Ha valaki fogyni szeretne, akkor megteheti kizárólag mozgással, vagy ahhoz mindenképpen kell, hogy párosuljon fogyókúra is?

A diéta a legfontosabb. A mozgás nagyon hasznos és pozitív attitűd, amit nem tiltani, hanem szorgalmazni kell, az javítja az általános állapotot, de önmagában nem elég.  Egy órát kell futni ahhoz, hogy 600 kalóriát leadjunk. Ha megeszünk egy szelet tortát három perc alatt, az egész elszállt. Nem annyira gazdaságos ez. Ezzel nem azt mondom, hogy nem kell mozogni. Csakhogy ha valaki eléri a száz kilót, annak az egy óra futás már nem is fog menni, egészségügyi vagy mozgásszervi okokból.  De azért önmagában mozgással is lehet bizonyos mennyiséget fogyni, de nem annyit, mint diétával. A legoptimálisabb egészen biztosan a kettő együtt, vagyis a diéta és a mozgás.

Fotó: Polyak Attila - Origo

Nagyon sokan beszélnek fogyókúráról, felteszem, sokszor találkozik azzal, hogy rossz tanácsokat is adnak a fogyni vágyóknak?

Rengeteg tévhit van – főleg az interneten – a fogyókúrával kapcsolatban. Ezért is fontos, hogy az Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság összeállított egy programot, amelyben 53 szakorvost képeztünk és vizsgáztattunk le obezitológusnak, ami azt jelenti, hogy elhízással foglalkozó képesítést kaptak. Ők korábban is szakorvosok voltak, de kaptak egy plusz ráképzést. Ez korábban nem volt. A társaság elnöke, Bedros J. Róbert professzor úr kialakított egy Országos Obezitológiai Központot a Szent Imre Kórházban. Itt az 53 vizsgázóból 15 dolgozik, jó részük az Anyagcsereközpontban, tehát van a dolognak egy centrum jellege. Hozzájuk nem is annyira a betegek, hanem háziorvosok, orvosok fordulhatnak. Az elhízás kezelése nagyon időigényes dolog. 25 000 beteggel szerzett tapasztalatunk után azt mondom: szénhidrát-korlátozás nélkül nem lehet fogyni.

Mi az egészséges, mennyit szabad hosszú távon fogyni hetente?

Fél kilót, ami ugye három hónap alatt hat kilót jelent. Reális célkitűzés fél év alatt tíz kiló. Ezt fölgyorsítani nem nagyon lehet, mert akkor visszaüt. Lelassul az anyagcsere, és hiába eszik kevesebbet, több hasznosul. Ezt a fokozatosságot be kell tartani.

Hány kiló volt a legkövérebb ember, aki önhöz fordult, illetve mekkora volt a legnagyobb fogyás?

A legkövérebbek már nem nagyon voltak mérhetők. A legnagyobb fogyást már inkább tudnám mondani, egy fogorvosnő egy év alatt 101 kilót fogyott.  Kiderült ugyan, hogy az elhízása egyik oka pajzsmirigy-elégtelenség volt – erre vigyázni kell, ezt mindig vizsgálni kell, a betegeink 20 százalékának rejtett pajzsmirigy-elégtelensége volt. Mindenesetre a hölgy közel 200 kiló volt, és száz kiló alá ment. 40-60 kilót fogyó betegünk pedig elég sok volt.

Fotó: Polyak Attila - Origo

Mit gondol a zsírleszívásról?

Ez néhány kilós súlycsökkenést okozhat, de ahol százkilós fogyásra vagy annál többre van szükség, az nem sokat jelent. Ennek inkább plasztikai jelentősége van – igaz, az sem elhanyagolható –, alakformálás szempontjából sokat segíthet a betegnek.

A gyorsétterem szitokszó?

A gyorsétteremmel az a legnagyobb probléma, hogy például a hamburgernél úgynevezett vivőanyagot fogyasztanak, zsömlét és még esetleg krumplit is.  Ezek részben gyorsan felszívódó szénhidrátok, amik átalakulnak zsírrá.

Mik az elhízás veszélyei?

Hogy valakinek mekkora a testtömegindexe, a következőképpen lehet kiszámolni: testsúly (kg) osztva a testmagasság négyzetével (méterben). Ez az érték 20 és 25 között normális, 25-30 között túlsúly, 30 fölött beszélünk orvosi értelemben vett elhízásról. 27-es érték fölött három másik eltérés is kialakul az elhízással: magas vérnyomás, magas vérzsír és magas vércukor, tehát diabétesz. Ezek azok, amik közvetlenül az elhízás veszélyei, csak idő kérdése, hogy mikor lépnek fel. Különösen veszélyes ebből a magas vércukor. Ezek összessége pedig hozzájárulnak ahhoz, hogy elhízottaknál gyakran fordul elő szív- és érrendszeri betegség, agyvérzés, de az is kiderült, hogy a daganatos betegségre is hajlamosabbak az elhízottak, különösen a bélrendszer, illetve a vastagbél területén. De az epekő is gyakoribb az elhízottaknál. Előbb-utóbb a szervezet majdnem minden betegségét rosszabbul viselik.