Károsíthatja a szívet a holdutazás

2016.07.29. 16:56

A Holdra utazás megnöveli annak kockázatát, hogy az űrhajós szív- és érrendszeri probléma miatt haljon meg.

Michael Delp, a Floridai Állami Egyetem munkatársa és csoportja szerint a jelenséget a Föld mágneses mezején kívüli tartózkodás okozhatja. A mágneses mező tartja távol a Föld felszínétől a kozmikus sugárzás egy részét.

Viszonylag kicsi azon elhunyt asztronauták száma, akik az Apolló-misszióval a Holdra utaztak. Tanulmányuk mindössze hét asztronaután végzett vizsgálatokon alapul, eredményeiket egereken végzett kísérletekkel támasztották alá és bemutatták a Scientific Reports című szaklapban.

Fontos lenne több információt szerezni

Nagyon keveset tudunk arról, milyen hatása van a kozmikus sugárzásnak az emberi egészségre, elsősorban a szív- és érrendszerre, ugyanakkor fontos lenne több információt szerezni a tervezett űrutazások miatt" - mondta Delp.

A NASA missziókat tervez a Hold-körüli pályára, emellett Oroszország, Kína és az Európai Űrügynökség (ESA) is készít elő utakat a Holdra. A SpaceX privát űrutazási vállalkozás a tervek szerint 2026-ban már embereket utaztatna a Marsra.

Forrás: citizenside/(c) copyright citizenside.com/Citizenside/Julian Leek

Olyan vizsgálatokat már korábban is végeztek, amelyek az asztronauták egészségére vonatkozó adatokat hasonlították össze a lakosság átlagával. Az ilyen értékelés azonban problémás, mert az űrhajósok általában jobb testi erővel rendelkeznek és könnyebben hozzáférnek a megfelelő orvosi ellátáshoz - írták a szakértők. Ezért összehasonlították az elhunyt, egykor Hold körüli pályáig jutott hét asztronauta halálának okát azon 35 asztronautáéval, akik csak földközeli pályán keringtek űrutazásuk során, vagy ki sem jutottak a világűrbe. Ebből számították ki a halálozási arányokat.

Az eredmények

A tanulmány értékelésének idejéig elhunyt hét Holdon vagy Hold közelében járt asztronautából hárman - azaz 43 százalékuk - szív- és érrendszeri betegségben haltak meg, miközben a többi asztronautának csak tíz százaléka. A "résztvevők" száma azonban nagyon kicsi, ezért a véletlenek és a kivételes esetek befolyásolhatják a statisztikai eredményeket - fejtették ki a kutatók.

Ezért Delp és kollégái 44 egérrel végzett kísérletekkel támasztották alá eredményeiket. Negyedüknél súlytalanságot szimuláltak, negyedük vas-ionos sugárzást kapott, amely a kemény kozmikus sugárzást reprezentálta. A harmadik csoport a súlytalanság és a kozmikus sugárzás hatásainak is ki volt téve, a negyedik alkotta a kontrollcsoportot.

Forrás: AFP

Hat-hét hónapnyi kezelés után - ami emberi léptékkel számítva 18-20 évnek feleltethető meg - értékelték az állatok eredményeit. A súlytalanságnak semmilyen hatása nem volt az állatok szív-és érrendszerére, de azoknál az egereknél, amelyeket sugárzásnak tettek ki, változások jelentkeztek a véredények belső falán. Ilyen negatív hatások artériás elzáródással járó betegségeket okoznak, ezek közé tartozik a szívinfarktus és az agyvérzés is" - írják tanulmányukban a kutatók.

Óvatosan kell kezelni az eredményeket

Hanns-Christian Gunga, a berlini Charite Egyetemi Klinika űrorvostani központjának vezetője valószínűnek tartja, hogy az űrutazások következtében állandó gyulladás lép fel a véredényekben. Véleménye szerint a kutatás alapos, ám a kevés adat alapján nem következtethető biztosan, hogy a kozmikus sugárzás felelős-e az erekben bekövetkező változásért. A tudós szerint hiányoznak mérvadó adatok, amelyek a földközeli pályán kívüli utazásokból származnak.

Forrás: Nasa

Ronald Evans Apolló-űrhajós 1990-ben, 56 évesen halt meg szívinfarktusban. James Irwin 61 éves volt, amikor 1991-ben egy kerékpárúton megállt a szíve. Azt megelőzően többször szenvedett már szívinfarktust. Neil Armstrong, az első ember a Holdon, 2012-ben egy szívkoszorúér-bypass műtét szövődményei miatt hunyt el 82 éves korában. Az Apolló-14 asztronautája, Edgar Mitchell februárban hunyt el, de mivel halálának okát nem közölték, az ő adatait kizárták a tanulmányból.