Egészségtelenül táplálkozó kismamák, figyelemzavaros gyerekek

kismama
Akár trombofíliás a kismama, akár nem, terhesség során négyszeresére, a gyermekágyban tizennégyszeresére nő a trombózis veszélye, hiszen ilyenkor a szervezetben automatikusan megnő az alvadási faktorok koncentrációja, és csökken a váralvadást gátló fehérjék mennyisége. A női szervezet felkészül, hogy a méhlepény leválását követő hatalmas sebfelületen a vér megalvadjon és szülést követően a vérzés elálljon.
Vágólapra másolva!
A terhesség alatt zsírosan-cukrosan táplálkozó kismamák gyermekei később figyelemzavaros-hiperaktív viselkedési zavarral küzdhetnek – figyelmeztetnek brit kutatók.
Vágólapra másolva!

A londoni King's College és a Bristoli Egyetem kutatói meglepő összefüggést fedeztek fel a kismamák terhesség alatti táplálkozási szokásai és a születendő gyermek későbbi viselkedési problémái között. A statisztika kimutatta, hogy a zsírban és cukorban gazdag, egészségtelen étrenden élő kismamák gyermekei hajlamosabbak lesznek a már korán jelentkező figyelemzavaros-hiperaktív viselkedészavarra.

kismama Forrás: Dreamstime

A jelenség hátterében táplálkozás által befolyásolt epigenetikus jegyeket azonosítottak a Journal of Child Psychology and Psychiatry című folyóirat frissen megjelent cikkének szerzői.

Ki vagy bekapcsolt állapotban szunnyadó gének

Az epigenetika látszólag ellentmond a klasszikus örökléstan törvényeinek, mert képes arra, amire a genetika nem: a szerzett tulajdonságok átörökítésére.

Valójában azonban nincs ellentmondás.

Míg a klasszikus módon öröklődő tulajdonságok a gének különböző „szövegváltozataihoz" (alléljaihoz) köthetők, az epigenetikus öröklés révén a gének aktivitási mintázata – ki- vagy bekapcsolt állapota – adódik tovább. S miközben az utódainknak átadott allélokat az életünk eseményei csakugyan nem tudják befolyásolni, az ivarsejtjeinkkel átadott gének ki- vagy bekapcsolt állapotát módosíthatják a minket ért behatások – nem utolsó sorban az, hogy mit eszünk.

A zsírban és cukorban gazdag étkezés a terhesség ideje alatt káros hatást gyakorolhat a gyerekek későbbi viselkedésére Forrás: AFP

A korai magatartási problémák – pl. hazudozás, verekedés – mellett a figyelemzavaros-hiperaktív viselkedészavar (attention deficit / hyperactivity disorder, ADHD) az egyik leggyakoribb ok, ami miatt gyerekek a pszichológus látókörébe kerülhetnek. Ezek a bajok ráadásul gyakran együtt járnak: a problémás magatartású gyerekek több mint 40 százalékára az ADHD diagnózisa is ráillik.

Forrás: AFP

A kapcsolat nem véletlenszerű, mivel a magatartásproblémás és ADHD-s gyerekek élettörténetében nagyon hasonló mozzanatok azonosíthatók.

Az egészségtelen anyai táplálkozás és a magzati élet során az anya által elszenvedett kedvezőtlen körülmények kulcsfontosságúnak tűnnek e zavarok kialakulásában.

Összefüggés a viselkedési zavarok és az egészségtelen táplálkozás között

A vizsgálat alanyai a „'90-es évek gyermekei" című, Bristolban végzett megfigyeléssorozat résztvevői voltak. A szerzők 83 korai viselkedési problémával küzdő gyerek adatait vetették össze 81, viselkedés szempontjából nem problematikus gyerekével. A központi kérdésük az volt, vajon a kismama táplálkozása hogyan befolyásolta az IGF2 nevű gén metilációját. A génmetiláció az epigenetikus módosítások egyik elterjedt formája, amely az érintett gént kikapcsolt állapotba helyezi.

Forrás: Wikimedia Commons

Az IGF2-ről ismert, hogy az ADHD-ben érintett agyi területek, pl. a kisagy és a hippokampusz magzati fejlődését szabályozza. Korábbi kutatások arra a figyelemre méltó megállapításra jutottak,

hogy a terhesség során éhező anyák gyermekeiben az IGF2 gén metilációs szintje magas,

vagyis az anyai éhezés negatív irányban szabályozza az IGF2 gén kifejeződését. Ezt az összefüggést elsőként a II. világháború során súlyos éhínséget elszenvedett holland anyák gyermekei esetében igazolták.

Forrás: AFP/Photononstop

A jelen vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a túlnyomórészt feldolgozott ételekből álló, magas zsír- és cukortartalmú étrend hasonló hatással bírhat. Az egészségtelenül táplálkozó kismamák gyerekei közül azokban találtak magasabb IGF2-metilációs szintet,

akik viselkedési problémákkal küzdöttek.

Sőt, az ADHD-s csoporton belül is arányosságot mutattak ki a tünetek súlyossága és az IGF2-metiláció mértéke között – igaz, csak a 7-13 éves, korai életkoruktól fogva problémás gyerekek körében.

Egészséges terhesdiétával csökkenthetők a kockázatok

„Eredményünk, miszerint a kismamák rossz táplálkozási szokásai megemelik a gyermekek IGF2-metilációs szintjét, újból rámutat a terhesség alatti helyes táplálkozás fontosságára" – húzta alá Dr. Edward Barker, a King's College London kutatója. – „Egészséges terhesdiétával csökkenthető volna az ADHD és a vele összefüggő magatartási problémák gyakorisága. Ez biztató eredmény, hiszen az étkezés és az általa befolyásolt epigenetikus tényezők módosíthatók."

Forrás: AFP

„A továbbiakban a különböző táplálkozási elemek pontos szerepét kell kivizsgálnunk" – tette hozzá Barker. – „A halakban, dióban és csirkehúsban bőségesen előforduló omega-3 zsírsavakról például már tudjuk, hogy rendkívül fontosak az idegrendszer egészséges fejlődése szempontjából. Azt is tudjuk, hogy a gyermekeknek szánt táplálkozáskiegészítők sikerrel alkalmazhatók az ADHD tüneteinek enyhítésére és a magatartászavarok leküzdésére. Érdekes lesz kideríteni, milyen szerepet játszanak mindebben az epigenetikus változások."