Súlyos betegség kezelésében hozhat áttörést a magyar kutatónő

2016.10.26. 16:43

A gyulladásos bélbetegségekben szenvedők eredményesebb kezelését kutató Farkas Klaudia belgyógyász és a koraszülött gyerekek agykárosodásának megelőzését kutató Jeney Viktória vegyész kapta a L'Oréal és az UNESCO „A nőkért és a tudományért" elnevezésű ösztöndíját. Az idén 14. alkalommal odaítélt kitüntetést a Magyar Tudományos Akadémián tartott ünnepségen vehették át a díjazottak. Az elismeréssel járó 2-2 millió forintos ösztöndíjat a két kutató szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon felhasználhatja.

A világ kutatóinak csupán 30 százaléka nő

Tomás Hruska, a L'Oréal Magyarország, Csehország, Szlovákia ügyvezető igazgatója a díjátadón felhívta a figyelmet arra, hogy a tudomány világát még mindig a férfiak uralják. Globális viszonylatban egy nőnek ma harmadannyi esélye van arra, hogy doktori címet szerezzen, mint egy férfinak, és

a világ kutatóinak csupán 30 százaléka nő.

Hazai viszonylatban sem jobb a helyzet, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai között a nők mindössze tíz százalékot képviselnek.

Tomás HruskaForrás: MTI/Balogh Zoltán

A következő másfél évtized fenntartható fejlesztési tevékenységét meghatározó ENSZ keretrendszert, az Agenda 2030-at ebben az évben fogadta el az UNESCO. A benne megfogalmazott 12 pont célja, hogy felszabadítsák az emberiséget a szegénység és nélkülözés zsarnoksága alól, és megóvják a Földet. Ennek megvalósításához elengedhetetlen, hogy a nők kihasználják azokat a képességeiket, amelyeknek birtokában vannak. A tudós nők megváltoztathatják a világot" – mondta az ünnepségen Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke.

Két díjazott volt idén

Két kategóriában lehetett pályázni az ösztöndíjra. Az egyik díjat a 35 évnél fiatalabb, a másik díjat a 45 évnél fiatalabb tudós nők kaphatják meg.

A fiatal kategória díjazottja, Farkas Klaudia, a Szegedi Tudományegyetem munkatársa, kutatási területének középpontjában a krónikus progresszív gyulladásos bélbetegségek, illetve Crohn-betegségek állnak. 2007-ben diplomázott a Szegedi Orvostudományi Egyetemen.

A szenior kategória díjazottja Jeney Viktória, a debreceni egyetem kutatólaboratóriumának tudományos főmunkatársa a vörösvérsejtekben lévő hemoglobin gyulladáskeltő hatását vizsgálja. 1995-ben szerzett vegyész és kémia szakos diplomát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen.

Jeney Viktória vegyészForrás: MTI/Balogh Zoltán

A díjazottak közül dr. Farkas Klaudiát kérdeztük az általa kutatott betegségről és terápiás lehetőségekről, valamint arról, milyen irányba vihető tovább a tudományos munka.

Kutatónő a rejtélyes hatásvesztés nyomában

Dr. Farkas Klaudia 2004 óta foglalkozik a gyulladásos bélbetegségek kutatásával. Döntését jelentősen befolyásolta, hogy édesanyját 2000-ben diagnosztizálták Crohn-betegséggel, ami a gyulladásos bélbetegségek egyik fő típusa.

20-30 éves kor körül jelentkeznek az első tünetek
Magyarországon évente mintegy 1000 új beteget diagnosztizálnak gyulladásos bélbetegséggel, amelynek két fő típusa a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás. Az első tünetek többnyire 20-30 éves kor között jelentkeznek. Mindkét betegség súlyos tünetekkel járhat; hasmenéssel, véres székletürítéssel, hasi fájdalommal, kezelésük pedig legtöbbször élethosszig tart. A tünetek miatt egy rövid utazás, vagy akár egy bevásárlás is nagy nehézséget jelenthet a betegnek, ez pedig fizikai rosszulléteken túl szociális elszigetelődéshez is vezet.

A gyulladásos bélbetegségek kialakulásának pontos okai mind a mai napig nem ismertek. Nagyon sok elmélet született, a jelenleg legelfogadottabb teória, hogy genetikai fogékonyság szükséges az állapot kialakulásához. Ennek talaján egy külső környezeti tényező hatására a bél a saját flóráját idegennek tekinti, és ez által elindít egy gyulladásos választ, ami később sem szűnik meg" – magyarázta az Origónak dr. Farkas Klaudia. Az említett külső környezeti tényező mibenléte nem ismert, de a szakértő úgy véli, a táplálkozási szokásoknak kulcsszerepe lehet a kóros állapot kialakulásában. „A betegség gyakorisága növekszik, ebben pedig a kedvezőtlen életmódbeli változások és táplálkozás feltehetően szerepet játszanak" – tette hozzá.

Farkas Klaudia belgyógyászForrás: MTI/Balogh Zoltán

A betegség diagnosztizálása a következőképpen történik: amikor a klinikai tünetek alapján felmerül a kóros állapot és kizárják, hogy azt fertőzés okozná, az orvosok különböző képalkotói vizsgálatokat végeznek. Ebbe beletartozik a vastagbéltükrözés, tünetektől függően a gyomortükrözés, és a vékonybél röntgen- vagy CT-vizsgálata. A diagnózist az orvosok végül a szövettani analízis után, az összes vizsgálati eredmény ismeretében állítják fel.

Szerencsére több olyan gyógyszer is rendelkezésre áll, amelyekkel a betegeket tünetmentessé lehet tenni és el lehet érni, hogy a fekélyes bélnyálkahártya meggyógyuljon. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a készítmények egyike sem a betegség okát szünteti meg, hanem a gyulladásos folyamatba avatkozik bele. Éppen ezért sajnos gyakran előfordul, hogy a betegség kiújul. A nem kívánt esemény bekövetkezhet a kezelés leállítása után és a terápia közben egyaránt.

Farkas Klaudia belgyógyászForrás: MTI/Balogh Zoltán

Dr. Farkas Klaudia szerint a terápiás lehetőségek közül a leghatékonyabb az úgynevezett biológiai terápia, kutatómunkája során is elsősorban erre a területre összpontosít. Röviden megfogalmazva ez a kezelés a gyulladásos folyamat kialakulásában fontos szerepet betöltő egyik fehérje ellen irányul, annak működését gátolja. „Ha egy terápiás piramist képzelünk el, e kezelés a piramis csúcsán helyezkedik el, nem sok egyéb lehetőségünk van már ezen kívül. A betegek 40 százalékánál azonban terápia közben egyfajta hatásvesztés lép fel, és újra megjelennek a tünetek annak ellenére, hogy szervezetük kezdetben jól reagált a kezelésre. A munkánk során – más külföldi kutatócsoportokkal párhuzamosan – azt keressük, hogy konkrétan mi okozza ezt a hatásvesztést" – magyarázta dr. Farkas Klaudia.

Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke (b), Farkas Klaudia belgyógyász, aki a L'Oréal és az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű ösztöndíját vette át (b2), Tomás Hruska, a L'Oréal Magarország, Csehország, Szlovákia ügyvezető igazgatója (j2) és Ádám Veronika akadémikus, a zsűri elnöke az ösztöndíj átadóünnepségén Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) FelolvasótermébenForrás: MTI/Balogh Zoltán

A kutatónő távlati tervei között szerepel egy olyan „betegségmodell" létrehozása, amellyel in vitro (élő szervezeten kívüli) módszerekkel lehet vizsgálni a betegség egyéb kialakulási útvonalait. Ezek ismeretében lehet más terápiás célpontokat találni. „Több külföldi kollégával dolgozunk együtt, van kapcsolatunk Kínával, Csehországgal, Németországgal. Ezek a nemzetközi összeköttetések nagyban segítik a tudományos munkát" – mondta dr. Farkas Klaudia.

A hemoglobin gyulladáskeltő hatása
Dr. Jeney Viktória a vörösvérsejtekből kikerülő hemoglobin gyulladáskeltő hatását vizsgálja. A szív- és érrendszeri betegségeknél és a maláriás fertőzéseknél előfordul, hogy a vörösvérsejtek szétesnek, és a felszabaduló hemoglobin a szövetekbe kerülve gyulladást idéz elő. A fejletlen érrendszerrel születő koraszülött babák például fokozottan ki vannak téve ennek a kockázatnak, amely akár értelmi fogyatékosság kialakulásához is vezethet náluk. A gyulladási folyamat pontos feltérképezése hozzájárulhat újfajta gyógymódok felfedezéséhez.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKK