Nemcsak az elmét bódítja, a szívet is kikezdi a marihuána

magyarok feltalálták a pattanás ellenszerét a marihuánában, füves cigi, füvezés, marihuána
A young woman smokes marijuana during the World Day for the Legalization of Marijuana in Medellin, Antioquia department, Colombia on May 3, 2014. AFP PHOTO/Raul ARBOLEDA
Vágólapra másolva!
Az aktív marihuánahasználóknál kétszeres kockázattal alakul ki a szívizom-elégtelenség egyébként ritka formája, a szívrohamszerű tünetekkel jelentkező stressz okozta kardiomiopátia – hangzott el az American Heart Association kongresszusán.
Vágólapra másolva!

A kannabiszt használók körében csaknem kétszer olyan gyakran fordul elő stressz-kardiomiopátia, mint a szerrel nem élő kontrollpopulációban – állapították meg a St. Luke's University (Pennsylvania, Egyesült Államok) kutatói. A szerhasználatra vonatkozó információ vagy a betegek kórtörténetéből, vagy a vizeletvizsgálatuk eredményéből származott.

Most, hogy egyre könnyebb hozzájutni, és egyes államok legalizálták is a használatát, kiemelkedően fontos tájékoztatni az embereket arról, hogy a kannabisz egyes fogyasztókban szív- és érrendszeri károsodást okozhat" – hangsúlyozta a kutatásban részt vevő Amitoj Singh, a St. Luke's kardiológus főorvosa.

Forrás: AFP/Raul Arboleda

Mi az a stresszkardiomiopátia?

A stressz okozta kardiomiopátia a szívizom hirtelen, rendszerint átmeneti jellegű meggyengülése, amely rontja a szív pumpafunkcióját, ezért mellkasi fájdalommal, légszomjjal, szédüléssel, olykor ájulással jelentkezik. Az USA központi fekvőbeteg-nyilvántartása, a Nationwide Inpatient Sample adatai szerint 2003 és 2011 között összesen 33 343 beteg került stressz okozta kardiomiopátiával kórházba az Egyesült Államokban. Közülük 210-en voltak megállapítható módon aktív marihuánahasználók.

Már fiatalkorban kialakul a probléma

A kannabisszal nem élőkhöz képest a szerhasználóknál általában fiatalabb korban alakult ki a probléma. A többségében férfi marihuánafogyasztóknál annak ellenére jelentkezett a kardiomiopátia, hogy alacsonyabb szív- és érrendszeri rizikócsoportba tartoztak, például kisebb arányban fordult elő közöttük magas vérnyomás, diabétesz és magas koleszterinszint.

Sőt, fiatalabb koruk és alacsonyabb rizikóbesorolásuk ellenére nagyobb eséllyel okozott náluk a szívizomgyengeség szívleállást (szerhasználók: 2.4 százalék kontra nem használók: 0.8 százalék), és több esetben volt szükségük a veszélyes szívritmuszavart észlelő és helyreállító defibrillátor beültetésére (2.4 kontra 0.6 százalék).

– fűzte hozzá Sahil Agrawal, aki szintén kardiológus főorvosként vett részt a felmérés elkészítésében.

Forrás: AFP/Martin Bernetti

A marihuánahasználóknál nagyobb arányban álltak fenn vagy szerepeltek a kórtörténetben más egészségügyi problémák is, például depresszió (32.9 kontra 14.5 százalék), pszichózis (11.9 kontra 3.8 százalék), szorongás (28.4 kontra 16.2 százalék), alkoholizmus (13.3 kontra 2.8 százalék), dohányzás (73.3 kontra 28.6 százalék), illetve több drog együttes használata (11.4 kontra 0.3 százalék). Mivel ezek közül néhány szintén fokozhatja a kardiomiopátia kockázatát, a kutatók számításaikban kiküszöbölték ezen ismert rizikófaktorok hatását, hogy megvizsgálhassák a marihuána és a stressz okozta kardiomiopátia közötti közvetlen összefüggést.

Óvatosan kell kezelni az eredményeket

A tanulmány érvényességét korlátozza, hogy az adatgyűjtés retrospektív módon történt, ezért a kutatóknak a szerhasználat gyakoriságát illetően, valamint a szerhasználat és a kardiomiopátia kialakulása között eltelt időre vonatkozóan nem állt rendelkezésükre adat. Továbbá, mivel a megfigyelő jellegű tanulmányok nem alkalmasak az ok-okozati viszonyok feltárására, továbbra is nyitott a kérdés, hogy a kannabisz használata vajon közvetlen oka-e a szívizomgyengeség kialakulásának.

Végezetül, mivel az adatok regisztrálása nem államokra lebontva történt, a tanulmányból az sem derül ki, hogy az esetlegesen a marihuánához kapcsolható szívproblémák ott váltak-e gyakoribbá, ahol a szert korábban legalizálták.