Tíz éves a fogyatékossággal élőkről szóló ENSZ konvenció

2016.12.13. 19:24

Tíz éve, 2006. december 13-án fogadta el az ENSZ közgyűlése a fogyatékossággal élő személyekről szóló ENSZ Konvenciót, ami azóta az egyik legnépszerűbb emberi jogi egyezménnyé vált a világon, hiszen több mint 160 ország ratifikálta eddig. Amikor megszületett ez az megállapodás, még számos, ma már természetesnek vett dolog nem is létezett. A dokumentum jelentőségét az adja, hogy csak az Európai Unióban a potenciális érintettek számát 50-80 millió főre becsülik, és egy idősödő társadalomban ez a szám vélhetően növekedni fog. Lovászy László, az ENSZ emberi jogi és foglalkozáspolitikai szakértőjének írása.

Tízedik évforduló: egy szép új világ küszöbén

A 10. évforduló nemcsak a visszatekintésre alkalmas, hanem arra is, hogy elgondolkodjunk a saját jövőnkről, különösen azok, akik ma még közép- és aktív korúak vagyunk. Tíz éve még számos olyan tényezőt nem láthattunk, amelyek azóta gyökeresen átalakították az életünket, illetve olyan perspektívák nyíltak meg, amelyekről még álmodni se mertünk volna korábban.

A világszervezet közgyűlése tíz éve fogadta el a fogyatékossággal élő emberekről szóló konvenciót ( a kép illusztráció)

Forrás: AFP/Eric Feferberg

Vegyük a DNS-sel kapcsolatos tudományos áttöréseket. A MIT Technology Review szerint

az emberi DNS-t sikerrel módosító eljárások elterjedése hihetetlen közelségben vannak,

kiemelve, hogy elérhetővé válik a cisztás fibrózis kezelése, de akár még az Alzheimer is gyógyíthatóvá válik hamarosan.

Hamarosan talán az Alzheimer-kór is gyógyíthatóvá válik

Forrás: AFP/Francois Guillot

Sőt, a genetikai eredetű fogyatékosságok kapcsán van olyan vélemény, miszerint a hibás gének előbb-utóbb oltásszerűen is hatástalaníthatóak lesznek. Jennifer Doudna biológus – aki 2012-ben részt vett a híres, génmódosítási eljárás (CRISPR) kidolgozásában, - mozgalmat indított a Science magazin oldalain azért, hogy pont ennek az eljárásnak az etikai és egyéb következményeit tisztázzák, méghozzá akár a CRISPR ideiglenes betiltásával. (A technológia hatékonysága 2015-ben a majmok esetében megközelítette a bűvös 50%-ot, az emberek esetében pedig már a 20%-ot.)

Fantasztikus áttörések az idei évben

Tíz éve elképzelhetetlen volt, ma már napi valóság: idén áprilisban megszületett az első olyan fiúgyermek,

akinek biológiailag két anyja is van, egy apa mellett.

Az egyik (az „elsődleges") édesanyja olyan öröklődő betegségben szenved, aki miatt a gyermeknek eredetileg esélye sem lett volna az életben maradásra.

Forrás: AFP

Mi több, újabb áttörés történt ugyancsak áprilisban, aminek a következményei szintén beláthatatlanok: a Washingtoni Egyetem és a Microsoft kutatóinak köszönhetően az emberiség ma már arra is képes, hogy 10.000 gigabyte-nyi digitális adatot egyetlen parányi DNS-ben tárolhasson.

Egyre jobbak a mozgás és hallássérült emberek kilátásai

Amikor megszülettem (jelenleg 43 éves vagyok) akkor szinte alig tudták érdemben rehabilitálni az embereket. Emlékszem, hogy nyakban hordható, mobiltelefon-méretű hallásjavító-készülékkel kellett járnom nap mint nap, amin kis lámpák mutatták, hogy aktív a gép. A készülékből ráadásul két, jól látható zsinór vezetett a füleimbe, hogy halljam a szimplán felerősített hangokat. Ma számítógéppel vezérelt, apró, fülmögötti készülékemmel egy Bluetooth-tal összekapcsolt okostelefonon tudok, méghozzá egyénileg beállított hangszínekkel zenét hallgatni és egyre jobban telefonálni. Vagyis egy integrált technológiai környezetben a meglévő fogyatékosságom egyre kevésbé releváns.

Hallássérült biciklis futár

Forrás: Origo

A ma még gyógyíthatatlan fogyatékosságokkal és betegségekkel küzdők is egyre jobban rehabilitálódhatnak például exoskeleton (felvehető robottestváz) és internetes hálózat-alapú (pl. agyhullám-végtagmozgatás) megoldásokkal.

Ma már lépcsőt is tudnának mászni azok, akik 10 éve csak kerekesszékben tudtak létezni.

A 3D-s technológia pedig olyan nyomtatott testrészeket tud majd előállítani, amelyek akár még erősebbek és hatékonyabbak lehetnek, mint az eredetiek.

Egy 3D-s nyomtató. E technológiának már a közeli jövőben is beláthatatlan jelentősége lehet a mozgássérült emberek életlehetőségeinek javításában

Forrás: Origo

A bionikus szem és a virtuális valóság kapcsolata szintén érdekes jövőt tartogathat a sérültek számára. A mesterséges intelligencia pedig a vakok, illetve autista és értelmi sérült emberek számára adhat további forradalmi segítséget az önálló életvitel területén.

Készülőben vannak a jelnyelvfordító avatárok sokasága is a siketek számára,

illetve a nagyothallók részére már egyre több műsorszóró, illetve szolgáltató biztosít automata feliratozó szolgáltatásokat.

Elképzelni is nehéz, mit hoz az eljövendő tíz év

Tíz év múlva tehát nem az lesz a kérdés (tíz éve még csak meg se jelent az első, emblematikus iPhone), hogy az új megoldások és a technológiai-biotechnológiai lehetőségek mennyiben tudják megkönnyíteni a fogyatékkal élő embereket életét, hanem hogy ezen innovációkhoz mennyien és hogyan férhetnek hozzá úgy, hogy magát az innovációt ne korlátozzuk, illetve minél több fogyatékkal élő ember egyre önállóbban és - mondjuk ki a lényeget - versenyképesebben élhessen.

Egy évtizeden belül ma még nehezen elképzelhető fejlődés valószínű, a fogyatékkal élő emberek helyzetének javításában

Forrás: Dreamstime

Egy fenntartható társadalmon belül a sérült emberek befogadása kulcskérdés,

különösen a nyugdíjrendszerek miatt. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy milyen következményekkel járhat a munkaerőpiacon az, ha az „épek" is hozzáférhetnének ezekhez a lehetőségekhez, amelyek ma is már egyre több esetben extraképességeket, így pedig akár behozhatatlan versenyelőnyöket jelenthetnek. Tíz éve kezdett felfutni a plasztikai beavatkozások piaca, hiszen egy külsőleg vonzóbb, előnyösebb kinézetű ember nagyobb eséllyel lép előre a karrierben, mint ahogy ezt a felmérések és statisztikák is jól mutatják.

Új szinter lépnek a fenntartható társadalmak

Ez nem lesz másként a „belső tulajdonságoknál", azaz az upgradelhető képességek és készségek terén sem. Így nemcsak a fogyatékosságügyben általában, hanem a munkavállalói érdekvédelemben és a szociális-esélyegyenlőségi megközelítés és a fenntartható társadalom tekintetében is egy új szintjére lép az emberiség hamarosan.

Forrás: Dreamstime

Ráadásul a földrajzi régiók gazdasági-társadalmi fejlettségbeli különbségei is egyre nagyobbak lehetnek, ami teljesen új nézőpontokat, a társadalmi önérdekek objektívebb meghatározását, valamint hiteles válaszokat és képviseletet igényel, hiszen az nem lehet egy társadalmi cél, hogy az érintett emberek egyetlen opcióval szembesüljenek: „joguk legyen fogyatékosnak maradni".

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra