Nem a tervezett babákra, de szabad jelzés emberi génsebészetnek

2017.02.15. 18:30

A jövőben engedélyezni kellene a génsebészetet az öröklődő betegségek kezelésére vagy kialakulásának megakadályozására, de a módszert nem szabadna alkalmazni „designer" babák előállítására, írja most megjelent állásfoglalásában két egyesült államokbeli tudományos testület.

A génsebészetet – amely lehetővé teszi a DNS pontos vágását és beillesztését – már egy ideje használják az alapkutatásban és azokban a klinikai tanulmányokban, ahol nem átörökítő testi (szomatikus) sejteket vonnak be.

Nem szabad teljesen elzárkózni az emberi génszerkesztéstől

Sok kritikus azonban azt mondta, hogy ezt a hatékony technikát sosem szabadna használni az (ivarsejtekben lévő) örökítő DNS megváltoztatására. Ők azzal érvelnek, hogy egy ilyen lépés csúszós lejtőre vezetné a kutatásokat, amelynek végén ott vannak a tervezett (designer) babák. Náluk olyan kiválasztott tulajdonságokat módosítanának, mint például a szemszín, az intelligencia vagy a fizikai képességek.

A legnagyobb hiba az lehet, ha a génszerkesztés során máshol is beleírhatunk a genomba

Forrás: Flickr / Neeta Lind

Az amerikai tudományos akadémia és az amerikai orvosi akadémia azonban most arra az álláspontra jutott, hogy az emberi csíravonal – öröklődő DNS – génszerkesztését nem szabad áthághatatlan választóvonalnak tekinteni az orvosi kutatásokban.

Még nem elég biztonságos

A két akadémia azonban rámutatott, hogy a technika még nem elég biztonságos ahhoz, hogy indokolná az emberi paciensek öröklődő DNS-én való kipróbálást.

Az Egyesült Államokban és a világ sok országában (így Magyarországon is) jelenleg tilos olyan kísérleteket folytatni, amelyek az emberi embriók öröklött génjeinek módosításával jár. Ez alól egyetlen kivétel van Nagy-Britanniában: az úgynevezett háromszülős baba, amiről az Origo is beszámolt.

Illusztráció

Forrás: C. Bickel / Science

Ez esetben az anyától a gyereknek átadott hibás mitokondriumokat (a sejtek miniatűr erőművei) ki lehet cserélni egy harmadik „szülőtől" származó egészségesekre a mesterséges megtermékenyítés folyamán. Ez azért számít génmódosításnak, mert a mitokondriumokban is található saját DNS. Így a megszületendő utód három szülő génállományával fog rendelkezni. A mitokondriális DNS azonban az utód genetikai állományának csak 0,1 százalékát teszi ki.

Cél a genetikai betegségek kiküszöbölése

Az amerikai intézmények képviseletében megszólaló Alta Charo professzor a következőket mondta:

Az emberi genomszerkesztés hatalmas lehetőségeket rejt magában, hogy megértsük számos végzetes genetikai betegség természetét, kezelni vagy megelőzni tudjuk azokat, és sok más betegség kezelését is javíthatjuk ily módon."

„Kétségtelen azonban, hogy a tulajdonságok vagy képességek átlagos egészségen túli módosítását vagy fokozását célzó génsebészet aggályokat vethet fel azzal kapcsolatban, vajon az előnyök felülmúlják-e a kockázatokat, és etikai problémákat, ha ezek csak egyes kivételezetteknek áll rendelkezésre" – tette hozzá a professzor.

Veszélyt jelent az orvosi turizmus

A két akadémia állásfoglalása tulajdonképpen a realitásokkal való szembenézést tükrözi.

Illusztráció

Forrás: AFP/SPL

„Tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy az orvosi turizmus része a globális életnek" – mondta Charo. Amennyiben a humán génszerkesztés hatékonynak bizonyul, a kevesebb szabállyal korlátozott országokban és potenciálisan kevésbé biztonságos körülmények között dolgozó orvosok elkezdhetik módosítgatni az embriókat és beültetni őket a páciensekbe.

„Biztos, hogy nem szeretnénk hasonlót látni az Egyesült Államokban" – mondta Charo – „és a tiltás csak súlyosbíthatná a problémát."

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra