Vágólapra másolva!
A magas koleszterinszint nem fáj, ezért jellemzően későn veszik észre, amikor már kialakult az érelmeszesedés. Az érelmeszesedés azonban lassítható, vagy akár meg is állítható.
Vágólapra másolva!

A cukorbetegséghez hasonlóan a magas koleszterinszintet is nevezhetjük néma kórnak, ugyanis önmagában nem jár fájdalommal, nem okoz tüneteket. Bajt közvetve vált ki, a hosszú évek során kialakuló érelmeszesedés, érszűkület, valamint a szív- és érrendszeri betegségek formájában.

A magas koleszterinszint lehet genetikai eredetű, okozhatja az egészségtelen életmód, de kialakulhat bizonyos betegségek kísérő tüneteként is: például pajzsmirigy-alulműködés, cukorbetegség vagy a máj elzsírosodása miatt, illetve okozhatja bizonyos gyógyszerek hosszú távú szedése is.

Ez utóbbi esetben az alapbetegség gyógyítása után általában a koleszterinszint is rendeződik. A táplálkozási eredetű magas vérzsírszint helyes étrenddel befolyásolható, a genetikai eredetű zavar esetén pedig a diéta mellett gyógyszeres kezelésre is szükség van.

Hogyan kerül a vérbe a koleszterin?

Koleszterint nem csak étellel veszünk magunkhoz, májunk is termeli, és e kettő együtteseként alakul ki a koleszterinszintünk, amely egy meghatározott értékig kifejezetten hasznos. A koleszterin ugyanis fontos építőanyaga a szervezet sejthártyáinak, bizonyos hormonok, vitaminok alkotórésze, ezen kívül megtalálható az epesavakban is. Továbbá az idegsejtek is koleszterinben gazdag burokba ágyazódnak, amit a vér juttat el a sejtekhez.

Gond akkor van, ha a vér koleszterinszintje magasabb, mint az optimális működéshez szükséges mennyiség. Ilyenkor megemelkedik a szérum-koleszterinszint, a felesleg pedig lerakódik az érfalakon, hosszútávon ateroszklerózis, azaz érelmeszesedés kialakulását eredményezi, amely számos további állapot, például a szívinfarktus és a stroke (szélütés) fellépésének kockázatát növeli jelentős mértékben.

Háromféle koleszterint különböztetnek meg: két "károst" és egy "jót". A káros koleszterinek az LDL és a VLDL, a jó pedig a HDL. Laboratóriumi vizsgálattal számszerűleg külön-külön is meghatározhatók az egyes összetevők, gond akkor van, ha a jó (HDL) koleszterinszintje alacsony, illetve ha az összkoleszterinszint magas.

Az érelmeszesedés folyamatában az LDL-(„rossz”) koleszterin játssza a főszerepet. A folyamat akár már huszonéves korban elkezdődhet: húszas éveikben elhunyt fiatalok (elsősorban férfiak) boncolása során nem ritkaság, hogy előrehaladott plakk-képződésre derül fény. Ám szerencsére azért széleskörben nem jellemző a nagyfokú lerakódás ilyen korban: az érelmeszesedés következtében kialakuló koronáriás szívbetegségek megjelenése férfiak esetében inkább 50 év fölött, nőknél 60 éves kor körül és a fölött jellemző.

Forrás: AFP

Mi történik a koleszterinnel az erekben?

A magas koleszterinszint következtében károsodik az erek belső falán elhelyezkedő egyrétegű laphám, az úgynevezett endotélium . A sérült endotél sejtek szabadgyököket termelnek, amelyek oxidálják a környezetükben lévő molekulákat, köztük az LDL-koleszterint is, ami tovább rongálja az érfalat. Minél nagyobb mennyiségű LDL-koleszterin van jelen a vérben, annál jelentősebb mértékű károsodás léphet fel.

Az ér hámsérülését gyulladásos reakció követi. Az érelmeszesedés folyamata akkor kezdődik, amikor az érfalon keletkezett sebhez fehérvérsejtek áramlanak, amelyek habos sejtekké alakulnak, és akkumulálják a koleszterint, más anyagok, például kalcium társaságában. Ezzel megkezdődik az ateroszklerotikuslerakódások, plakkok képződése.

A plakkok egyre vastagodnak, ezáltal egyre merevebbé teszik az érfalat, valamint szűkítik az ereket, szélsőséges esetben pedig el is állják a véráram útját. A plakk le is válhat az ér faláról és vérrög képződését is eredményezheti, amely stroke-ot vagy szívinfarktust idézhet elő.

A HDL-(„jó”) koleszterin viszont éppen az erek segítségére siet: a károsodott artériák gyulladásának csökkentése mellett az LDL-koleszterin oxidálódását is csökkenti, sőt, azt is feltételezik a szakemberek, hogy képes az LDL-koleszterint kivonni az artéria falának sejtjeiből, amely így a májba jutva lebomolhat.

Az optimális az, ha az összkoleszterinszint és a HDL-koleszterin egymáshoz viszonyított aránya 5:1. Például, ha valakinek 6 mmol/l a koleszterinszintje, akkor a HDL szintnek 1,2-1,4 körüli értéke csökkenti a kockázatot. A HDL mennyiségét a szervezetben növeli az egészséges táplálkozás, az optimális testsúly, de legfőképpen a rendszeres testmozgás.

Az esetek többségében túl későn fedezik fel az érelmeszesedést

A legtöbben akkor találkoznak az érelmeszesedés diagnózisával, amikor már túl késő. Érdemes már húszéves kor felett felmérni az érelmeszesedés kockázatát, 40 éves korig háromévente, 40 fölött évente ellenőrző laborvizsgálatra járni.

Az érelmeszesedés szempontjából a magas LDL-koleszterinszint mellett növeli a kockázatot a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, a telített zsírsavakban, transzzsírokban gazdag étrend, és a sok előre feldolgozott élelmiszer fogyasztása. A mozgásszegény életmód és a dohányzás szintén súlyosbítják az érelmeszesedést.

Állítsa meg az érelmeszesedést!

Az érelmeszesedés elleni küzdelem fontos eszköze az étrend átalakítása. Érdemes kerülni a telített zsírsavakban és transzzsírokban gazdag élelmiszereket, elsősorban a felvágottakat és a feldolgozott húsféléket, vagy legalább csökkenteni ezek fogyasztásának gyakoriságát. A tejtermékek közül érdemes az alacsony zsírtartalmúakat választani, és lehetőség szerint kiiktatni az étrendből a bő zsiradékban sült ételeket, a magas cukortartalmú élelmiszereket.

Az oldható rostok gyakori fogyasztása is létfontosságú: a többek között babban, zabpehelyben, almában megtalálható rostok segítenek az LDL-koleszterin szintjének csökkentésében. A gyümölcsök, zöldségek általában gazdagok szabadgyök-megkötő molekulákban, ezért fogyasztásuk kedvezően befolyásolja a koleszterinszintet.

Az italok közül hasonló tulajdonsága van a vörösbornak is, ezért napi 1 deciliter fogyasztása jó hatással lehet az erek állapotára. Ez a jó hatás viszont nagyobb mennyiség fogyasztásával nem nő, hanem csökken, sőt a mértéktelen alkoholfogyasztás más kompenzáló folyamatok beindulása miatt az érfalra (is) ártalmas.

A túlsúlytól való megszabadulás és a rendszeres testmozgás is igen fontos a koleszterinszint csökkentésében, az erek karbantartásában. A testmozgáshoz - különösen idősebb korban - már akár napi félóra gyors tempójú gyaloglás is elegendő, a hangsúly a rendszerességen van.

Az érelmeszesedés viszonylag lassan alakul ki, de a folyamat megfordítása is hosszú időt vesz igénybe. Kellő odafigyeléssel, megfelelő étrenddel, rendszeres fizikai aktivitással, a vérzsírok időszakos ellenőrzésével az érelmeszesedés kialakulása még az arra hajlamosaknál is lassítható, és a további meszesedés gátolható.