Léteznek emberek, akiknek nem dobog a szívük

2017.05.27. 08:57

A szívelégtelenség legsúlyosabb, végső stádiumában lévő betegeken segíthet a szívtranszplantáció, a szívátültetés. Magyarországon 2016-ben 58 ember kapott új szívet, ám sajnos ennek többszörösére lenne szükség. A szívátültetés története még fél évszázados sincs: az első ilyen műtétet a dél-afrikai Fokvárosban Christian Barnard sebészprofesszor végezte 1967. december 3-án. Úttörő beavatkozása még csak 18 nappal hosszabbította meg a páciense életét, de azóta egyre több az olyan beteg, aki több évtizedet is élt az életmentő műtét után.

Emberi szívdonor

Szívizombetegség, koszorúér-, szívbillentyű-betegség, veleszületett szívrendellenesség és életveszélyes szívritmuszavar vezethet odáig, hogy az előrehaladott, visszafordíthatatlan szívelégtelenségben szenvedő páciens számára már minden gyógyszeres és eszközös terápiás lehetőség bevetése után az életmentő szívátültetés válik szükségessé.

A szívtranszplantáció allograft (humán donorral történő), orthotopikus eljárása a gyakoribb: ilyenkor egy (többnyire baleset következtében) agyhalott donor szívét ültetik az eltávolított beteg szív helyére. Ritkábban, de előfordul az ún. heterotóp eljárás is, amikor a beteg szívet is a helyén hagyják a beteg mellkasában, hogy az is segítse az új szerv munkáját.

A transzplantáció több orvosteam rendkívül pontosan összehangolt munkáját igényli, hiszen alapvető fontosságú, hogy a donorszív kivétele és annak beültetése között négy óránál több nem telhet el. Mint minden nagyműtét, a szívtranszplantáció esetében is fennáll a műtéti szövődmények (fertőzés, vérzés) kockázata.

Szívátültetés, szervtranszplantáció, műtét

Forrás: AFP/Martin Bureau

Mivel a befogadó szervezet immunrendszere felléphet az idegen testként azonosított új szív ellen, ezért a műtét után immunszuppresszív, vagyis az immunreakciót csökkentő kezelésre van szükség, hogy megakadályozzák a legsúlyosabb komplikációt, az új szerv kilökődését.Először a Prednisolon kortikoszteroid és az Immurán elnevezésű immunszuppresszáns állt rendelkezésre a műtét utáni kezeléshez. Az 1980-as évektől kezdve a kilökődés veszélye sokat csökkent a ciklosporin bevezetésével, nőtt a túlélés esélye. Ma már az újszívesek mintegy 80 százaléka él a műtét után legalább 3-5 évig. A világon összesen mintegy 3500 szívátültetést végeznek évente, az USA-ban a legtöbbet, több mint kétezer esetben.

Vannak olyan társbetegségek, amelyek jelentősen növelik a transzplantáció kockázatát, például a súlyos vese-, tüdő-, májbetegség, vagy az inzulinfüggő, szervi szövődményeket is okozó cukorbetegség.

Kísérletek gépszívvel

Milliónyi ember hal meg évente szívelégtelenségben, miközben néhány ezren kapnak új szívet, és igen hosszú a donorszívre várók listája. Ezért van nagy jelentősége azoknak a próbálkozásoknak, amelyekben mesterséges készülék helyettesíti a donorszervet.
Ezek a kísérletek is a hatvanas években kezdődtek. Az első műszívek külső, szekrényméretű, vezetékekkel a beteghez kötött berendezések voltak, amelyek semmiféle mobilitást nem engedtek az ágyban fekvő betegnek és a vezetékek bemeneti nyílásai nagy fertőzésveszélyt jelentettek.
A méret csökkentése és a nyílás nélküli beültethetőség tehát kulcskérdés volt.

Illusztráció

Forrás: Thinkstock

Kentuckyban 2001. július 2-án az amerikai AbioMed vállalat kutatóorvosai végezték az első mesterséges szív beültetését. Ez a szerkezet, az AbioCor volt az első teljesen belső működésű és komplett mesterséges szív, amelytől joggal remélhettek hosszabb túlélési időt. Így is lett, a leghosszabb idő, amelyet ezzel a készülékkel élhetett meg viselője, 215 nap volt. Az AbioCor lehetőséget adott a betegnek bizonyos fokú önállóságra, mivel csak az energiaellátása zajlott kívülről, és akkumulátorokkal bizonyos ideig függetleníthették az energiaforrástól.

Akinek műszíve van, annak nincs pulzusa, nem hallani a mellkasában szívdobogást, maximum halk suságás hallatszódik - a keringés ugyanis folyamatos.

A mesterséges szív további fejlesztése elkerülhetetlen, és nagy reményeket fűznek hozzá a kutatók. Egyrészt azért, mert a donorszívek száma korlátozott,

és sokan nem is élik meg az esetleges műtétet, másrészt azért is, mert a mesterséges szív beültetése jóval olcsóbb, többeknek elérhető, mint a donorszív beültetése.

3D-ben nyomtatható szív, habszivacs szív - számos újítás várható a következő években.

Ma már végleges, beültethető műszív is van, mely Magyarországon is több beteg életét mentette már meg. Az első sikeres itthoni beavatkozást egy 51 éves betegen 2012-ben végezték el a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján.

A műszív tulajdonképpen egy miniatűr pumpa, ezt ültették a testébe, ez áramoltatja a vért, támogatja a jelentősen legyengült szíve működését. A pumpa maga körülbelül fél kilós és kisebb mint 10 centiméter. A férfinek gyakorlatilag nincs pulzusa, mert a pumpa folyamatosan biztosítja a keringést. A szerkezet elektromos árammal működik, és a bőrön keresztül egy vékony kábellel kapcsolódik az akkumulátorokhoz. Az elemeket egy övön lehet hordani, ezáltal a beteg nincs ágyhoz kötve, képes mindennapi teendőit ellátni.

Ezzel és a gyógyszeres kezelés megfelelő beállításával több súlyos szívelégtelen beteg juthat el a szívtranszplantációig, de akár végleges, tartós terápiaként is szolgálhat - olvasható a Semmelweis Egyetem összefoglalójában.