Vészjósló és bagatellnek tűnő jelek is utalhatnak szívbetegségre

2017.05.22. 04:21

Legtöbben hajlamosak vagyunk bagatellizálni a tüneteinket, de fontos tudnunk, hogy mivel a szív működésének zavarai sokáig észrevétlenek maradhatnak, ezért ha szívtünetünk van, akkor sürgősen ütemezzük be az orvosunk meglátogatását. A szívbetegségeket jelezhetik lassan kialakuló, krónikus tünetek és hirtelen fellépő rendellenességek is.

Általános jelek

Amikor egy tapasztalt orvos találkozik a betegével, már a páciens általános állapota, arcának, bőrének, hajának kinézete is informálhatja őt arról, hogy panaszt még nem okozó szívműködési rendellenesség áll fenn.

Így például a szemhéjon, szemzugban jelentkező sárgás, bőr alatti zsírfelhalmozódás a vér emelkedett koleszterinszintjére utalhat.

A koleszterin az egészségre veszélyt akkor okozhat, ha túl magas a vérben lévő koncentrációja, illetve az összkoleszterinen belül nem megfelelő arányban vannak jelen benne a koleszterin különféle típusai. Az LDL-koleszterin, különösen annak kicsi, sűrű változata (úgynevezett small-dense LDL) felszaporodik a vérben és átjutva a „sérülékennyé" vált érbelhártyán kijut az érfalba, zsíros-meszes plakkokat, lerakódásokat hoz létre az erek falán. Ez okoz aztán bajt.
Ugyanis ez az érelmeszesedés (arterioszklerózis) az alapja több súlyos szív- és érrendszeri betegségnek. Azért olyan veszélyes, mert szűkíti, súlyos esetben el is zárhatja az ereket, rugalmatlanabbá, sérülékenyebbé teszi az érfalakat, és ennek az elváltozásnak a következtében végtagi érszűkület, trombózis, szív- és agyi infarktus, agyvérzés alakulhat ki.

Előfordul, hogy örökletesen magas koleszerinszintje van valakinek, ami korai infarktushoz vezet. Ez okozta vélhetőleg Mona Lisa halálát is.

Az ödémás láb (amikor nyomásra rugalmatlanul megőrzi az ujj okozta bemélyedést) többek között szintén jelezheti a szív elégtelen keringését is, a kéz ujjainak alakváltozása pedig magas tüdővérnyomásra utalhat.

Forrás: Thinkstock

Nemrégiben megjelent tanulmány szerint az öregedés korán jelentkező tünetei, a magasodó homlok, a ritkuló haj, az őszülés is előre jelezheti a szív- és érrendszeri megbetegedéseket.

Vészjósló tünetek

Milyen tünetek esetén menjen a beteg orvoshoz?

A tartós diszkomfort érzés, a rossz közérzet, a fizikai terhelhetőség csökkenése, a fáradékonyság, az általános gyengeség utalhatnak koszorúér-betegségre, különösen, ha időnként fellépő szegycsonttáji fájdalmak, légszomj, nehézlégzés, ingadozó pulzus is kíséri azokat. Általában azonban a koszorúér-betegség sokáig teljesen panaszmentes is maradhat. Az esetek több mint felében rögtön angina pectoris, egynegyedében szívinfarktus, egyötödében pedig hirtelen szívhalál az első és néha sajnos utolsó tünet is, ha a szív- és érrendszeri katasztrófa halálhoz vezet.

Ezért különösen fontos, hogy az öröklött hajlam, korábbi érrendszeri betegségek, az életmódból fakadó kockázati tényezők miatt nagy rizikójú betegek akkor is rendszeresen eljussanak kivizsgálásra, ha panaszmentesek. Minél előbb derül ki a megnövekedett kockázat, annál nagyobb esélye van a megelőzésnek is. Sokat segíthet az életmódváltás, például a dohányzás elhagyása, a túlsúly csökkentése, a vérnyomás, a koleszterin- és a vércukorszint normalizálása, a fizikai aktivitás növelése és a stresszkezelés.

Kivizsgálás, képalkotás

A gyanú felmerülésekor a szakorvosnak a modern készülékek segítenek a diagnózis felállításában. A nyugalmi EKG is jelezheti a gondot, de ennél informatívabb a fizikai aktivitás után végzett terheléses EKG vagy a páciens keringését egy teljes napon keresztül monitorozó 24 órás EKG.

Forrás: PhotoAlto/James Hardy

Képalkotó vizsgálatok pontosíthatják a rendellenesség azonosítását: szívultrahang-vizsgálat, mellkasi röntgen, érfestéses vizsgálat.

Az infarktus előszobája: az angina pectoris tünetei

Az angina pectoris, ez a jellegzetes, rövid ideig tartó, de annál ijesztőbb mellkasi fájdalom erős hideghatás, fizikai, vagy pszichés terhelés, stressz hatására akkor jelentkezik, ha a koszorúereken érszűkület alakult ki. A nyomó-szorító fájdalom a mellkas közepén, a szegycsont tájékon indul és kisugárzik a nyak, a váll, a karok, a kezek irányába is. Ha a kiváltó ok megszűnik, vagy ha a beteg nitroglicerint alkalmaz a csillapítására, hamar abbamarad. Súlyosabb esetben azonban már nem csak terhelésre, hanem nyugalomban is kialakulhat.

A szívinfarktus tünetei hasonlítanak az angináéra, azonban jóval erőteljesebbek és hosszabb ideig tartanak. A „szívbe markoló", görcsös mellkasi fájdalom kisugározhat a nyak, a váll, az állkapocs, a kezek irányába. A fájdalomhoz egyéb, kínzó testi-lelki tünetek is kapcsolódhatnak, például nehézlégzés, légszomj, hányás, erős verejtékezés, nagyfokú nyugtalanság, szorongás, halálfélelem.
Bármely tünetegyüttes jelentkezésekor vegyük fel a kapcsolatot orvossal, hívjunk mentőt.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK