Itt a magyarázat: világszínvonalú az ellátás, mégis nagy a keringési betegségek halálozása

2017.05.23. 04:13

Kevesebb, mint fele annyi beteget veszítünk el szívinfarktusban, mint 15 évvel ezelőtt, vannak a szívgyógyászatban területek, amiben előrébb járunk, mint Anglia, Belgium vagy Franciaország. Például Magyarországon működik Európa második legtöbb szívátültetést végző szívgyógyászati klinikája. Ugyan szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságában világviszonylatban szinte a legrosszabbak vagyunk, annak kezelésében, gyógyításában a világ élvonalához tartozunk. A Magyar Kardiológusok Társasága éppen ezért hívja fel a lakosság figyelmét: ha időben fordulnának szakemberekhez, felére lehetne csökkenteni a tragédiák számát.

Miközben az egészségügy sok sebből vérzik és leginkább annak nehéz helyzetéről szólnak a hírek,

a szívgyógyászat világszínvonalú eredményeket produkál. Az elmúlt 15 évben 60 százalékkal csökkent a szívinfarktusok miatti halálozások száma. Míg egykor évente 15 ezer embert veszítettünk el, ma ez a szám 6 ezer.

Ehhez döntő mértékben hozzájárult például az a szívkatéteres centrum-hálózat, ami ma az ország minden térségében elérhető a nap 24 órájában. Igaz, továbbra is gondot jelent a lakosság egészségügyi ismereteinek hiányossága: átlagosan négy órát várnak, mire orvoshoz fordulnak a súlyos, akár infarktust is jelző panaszaikkal. Pedig itt az idő létfontosságú.
„Megvan a szakmai háttér, a segítség, mégis kivárnak a betegek, ha észlelik a tüneteket. Nálunk ez a várakozás átlagosan négy óra, míg mondjuk Ausztriában 70 perc. A szakmai feltételek viszont ugyanolyanok itt is, mint a szomszédos országban. Ha az érintettek időben lépnének, szinte károsodás nélkül vészelnék át az életveszélyes betegséget.

Budapest, 2009. június 8. Szívós Márton, a magyar vízilabda-válogatott játékosa medicinlabdákkal gyakorol a férfiválogatott edzésén a margitszigeti Széchy-uszodában, ahol a csapat megkezdte a felkészülését a római világbajnokságra. MTI Fotó: Illyés Tibor

Forrás: MTI/Illyés Tibor

Kézzelfogható példa erre Szívós Márton vízilabdázó esete, aki mérkőzés közben észlelte, hogy baj van. Azonnal szívkatéteres centrumba került, ahol egy felszívódó értágítót helyeztek be, hat hét múlva már edzett, majd három hónappal később az ezüstérmes válogatottban játszott, nem is akárhogy" – mondja Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ elnöke.

„Ami a magyar kardiológiában az elmúlt negyed évszázadban történt, az igazi sikertörténet. Hihetetlenül gyorsan jutottunk az érelzáródások gyógyszeres feloldásától a katéterezésig, ehhez pedig mára egy egész országot lefedő hálózat is létesült. Emellett az egész kardiológia átalakult a minimál invazív, vagyis minél kisebb műtéti beavatkozást igénylő ellátások felé. Ma már a szívritmus- vagy szívbillentyű betegségek egy részét is képesek vagyunk katéterrel orvosolni. Ilyenkor nincs szükség a teljes mellkas feltárására, sokkal kíméletesebb megoldásokkal dolgozunk. De a beültethető defibrillátorok terén is Európa élvonalához tartozunk. A legnagyobb siker talán a szívátültetések története hazánk számára, csak itt, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán évente több mint 50 transzplantáció történik. Ezzel Európában a második legnagyobb centrum vagyunk, 30 orvos és 60 szakdolgozó foglalkozik ezzel, külön intenzív osztályt is fenntartunk erre a célra. Van egy komplex szívtranszplantációs program, ehhez csatlakozik az a műszíves eszközterápia is, amely azonnali beavatkozást tesz lehetővé, ha a donorszervre még várni kell" – sorolja a professzor, aki szerint, ha a döntéshozók látják az eredményeket, adnak forrásokat.

Prof. Dr. Merkely Méla kardiológus, a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ elnöke

Fotó: Magócsi Márton - Origo

„Nemcsak kérünk, hanem dolgozunk is. December elsején elindult a Nemzeti Szívprogram, ehhez 3,6 milliárdot biztosított a kormány, ami sokat segíthet majd a lakosság felvilágosításában is. Nálunk sajnos hagyományosan nagyon sok a szívbeteg, a halálozások felét ma is a szív- és érrendszeri betegségek teszik ki, éppen ezért nagyon fontosak a hiteles információk. A másik kiemelt terület a szakemberek itthon tartása, ehhez pedig azt gondolom, jó példa a szívgyógyászat. Az itteni kórházi-klinikai mikrokörnyezet ehhez nagyban hozzájárul, rengeteg a kutatás, az innováció, amibe a fiatalok be tudnak kapcsolódni. Hiszem, hogy az anyagiakon kívül – mert sokkal több pénzt mi sem tudunk adni – a szakmai fejlődés lehetősége az, ami itt tudja tartani az ifjú szakembereket.

Forrás: AFP/RIA Novosti/Igor Zarembo

Van lehetőségük tanulni, fejlődni, kutatni, ami egy pályakezdő szempontjából a legvonzóbb. És persze azt is vállalva, hogy itt egy orvos az tényleg a nap 24 órájában orvos" – tette még hozzá Merkely Béla.

Figyelmeztető jelek, amikor azonnal lépni kell!

- Mellkasi fájdalom az első számú tünet, amire általában felfigyelnek. Ám nem minden szívroham okoz mellkasi fájdalmat, illetve a mellkasi fájdalom eredhet olyan betegségből is, melynek semmi köze a szívhez. A szívvel kapcsolatos mellkasi fájdalom gyakran középre, a szegycsontra irányul, esetleg attól kicsit balra. A fájdalmat leginkább úgy jellemzik, mintha elefánt ülne a mellkasán, de ez lehet kellemetlen nyomás vagy teltségérzés is. Nem szokatlan az sem, hogy a nők elbagatellizálják a fájdalmat. Az ő esetükben gyakoribb, hogy mellkasi nyomás helyett inkább égő érzést tapasztalnak a mellkasban, amiről általában azt hiszik, gyomorégés okozza.

- Szorongás – a szívroham erős szorongást vagy halálfélelmet okozhat.

- Köhögés – tartós köhögés vagy sípoló légzés is lehet szívbetegség tünete, melyet a tüdőben felhalmozódó folyadék okozhat. Egyes esetekben a szívelégtelenségben szenvedők vért köhöghetnek fel.

- Szédülés – a szívroham okozhat szédülést és eszméletvesztést. Ugyanez a helyzet a potenciálisan veszélyes szívritmuszavarral, melyet aritmiának is neveznek.

- Fáradtság, gyengeség — különösen a nők körében gyakori, hogy szokatlan, hirtelen fellépő fáradtságot, gyengeséget tapasztalnak szívroham alatt, vagy a szívrohamot megelőző napokban és hetekben. Az állandó fáradtság szívelégtelenség tünete is lehet. Természetesen érezheti magát fáradtnak más okból is.

- Hányinger, gyomortáji fájdalom – nem ritka, hogy szívroham közben gyomorpanaszokat tapasztal. A hasi puffadás, melyet szívelégtelenség is okozhat, az étvágyra is hatással van.

- Fájdalom a test egyéb területein – számos szívroham esetén a fájdalom a mellkasban kezdődik, átterjed a vállakra, karokra, könyökre, hátra, nyakra, állkapocsra vagy hasüregre. De néha nem jelentkezik mellkasi fájdalom, csak a fent említett egyéb területek fájdalmát tapasztalja a beteg.

- Gyors vagy szabálytalan szívverés – a gyors, vagy szabálytalan pulzus, különösen, ha gyengeséggel, szédüléssel vagy légszomjjal társul, szívelégtelenség, szívroham vagy szívritmuszavar jele lehet. Kezelés nélkül a szívritmuszavar stroke-hoz vagy hirtelen halálhoz vezethet.

- Légszomj – azok, akik pihenés, vagy minimális erőfeszítés mellett kifulladnak, valószínűleg asztmában, vagy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvednek. De a légszomj jelezhet szívrohamot vagy szívelégtelenséget is. Időnként szívroham alatt mellkasi szorítás nélküli fulladást, légszomjat érez a beteg.

- Izzadás – a hideg verejték gyakori tünete a szívrohamnak.

- Ödéma, vizenyő – a szívelégtelenség okozhatja a folyadék felhalmozódását a szervezetben. Ez gyakran okozhat duzzanatot a bokákban, hasüregben, valamint hirtelen súlygyarapodást, és néha étvágyvesztést.

Ha nem múló, szorító, nyomó mellkasi fájdalmat érez, hívjon mentőt! Lehet, hogy infarktusa van!

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK