Milyen eljárás a koszorúér tágítás?

2017.06.17. 06:12

Ha a koszorúér beszűkült, akkor az - előbb-utóbb - az innen oxigént kapó szívizom elhalásához vezethet. Muszáj tehát az eret kitágítani, hogy a szívinfarktus elkerülhető legyen. A koszorúér tágításhoz ma már nincs szükség a mellkas megnyitására, ezért lényegesen kíméletesebb eljárás, mint a régi módszer, az úgynevezett nyitott szívműtét. Lényegesen kisebb megterhelést jelent a beteg számára.

Mikor van szükség koszorúér tágításra?

Akkor, ha a szívkatéterezés és érfestés során az orvosok szűkületet tapasztalnak a koszorúér lumenében és tágítással megoldható a probléma. Ilyenkor szóba jöhet a beavatkozás folytatásaként ballonos, katéteres tágítás. Az eljárás során az érfalat kitámasztó fémhálót, sztentet helyeznek be, amely megakadályozza az ér bezáródását.

Amennyiben tágításra és sztent behelyezésére van szükség, akkor a beavatkozást ugyanazon az úton, amelyen a katéter haladt, azonnal el tudják végezni helyben, azonnal, ugyanazon beavatkozás alatt.

Hogyan történik a koszorúér tágítás?

Ha a koszorúérfestés során jelentős szűkületet találtak és az alkalmasnak látszik a katéteres úton történő megoldásra, koszorúér tágítást (PCI- percutan coronaria intervenciót) végeznek. Ekkor a koszorúér festéshez hasonló, de a tágításhoz külön kiképzett vezető katéteren át vékony vezető drótot juttatnak a szűkületen keresztül, és ennek segítségével ballonos katétert vezetnek a szűkületbe. Majd a ballon óvatos felfújásával kitágítják a beszűkült szakaszt. Az esetek többségében a tágítás hatékonyságának fokozására és az elért eredmény tartós megőrzésének érdekében a szűkületbe egy erre a célra kifejlesztett, fémötvözetből készült hálót, úgynevezett sztentet ültetnek be a szűkült szakaszba.

Forrás: SOTE

A sztentet ballon katéterre rögzített (összenyomott) formában vezetik a szűkület helyére, és a ballon felfújásával „kinyitják". Ilyenkor az belülről nyomva befeszül az érfalba, ezáltal kitámasztja - nyitva tartja - az eret.

A ballon felfújásakor (a véráramlás átmeneti megakadása miatt), rövid idejű mellkasi fájdalom jelentkezhet, amely a ballon leengedése után (10-30 mp) múlva megszűnik.
A beavatkozás után a beteget az első napokban kímélni kell, de utána fokozatosan, kontrolláltan emelhető a fizikai aktivitás.

Mi történik a sztenttel a beavatkozás után?

Miután a sztentet az érfalba rögzítették, az a továbbiakban a helyén marad, nem tud elmozdulni és onnan nem vehető ki, be fogja nőni az érbelhártya szövete és beépül az érbe. Mivel speciális fémötvözetből van, nem korrodálódik. A betegnek a beavatkozás után véralvadásgátlót, koleszterin csökkentőt, vérnyomáscsökkentőt kell szednie. Fontos, hogy járjon kardiológiai kontrollra (EKG, szívultrahang, labor és terheléses EKG vizsgálatok). Legújabban megjelentek felszívódó sztentek is, melyek néhány hónap után feloldódnak.

Meddig tart a sztent kedvező hatása?

A szűkületbe beültetett szetentek az esetek többségében tartós megoldást jelentenek, de az esetek 15-25%-ban az érfal szövetének burjánzása következtében visszaszűkülés (restenosis) tapasztalható. Ebben az esetben újabb sztent beültetése, vagy egyéb beavatkozás jöhet szóba. A gyógyszerkibocsátó sztentek esetén a visszaszűkülés jóval ritkább.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Támogatóink
Sandoz
Merck
Egis
Most
Top 12 óra