Elektromos sokk: a defibrillátor feltalálása

2017.10.02. 04:12

A szív leállása esetén néhány percig még jó eséllyel meg lehet menteni a beteget, ha rendelkezésre áll az ehhez szükséges életmentő defibrillátor. De vajon hogyan működik, és hogyan ment életet ez a készülék?

Magyarországon vezető haláloknak számít a hirtelen szívhalál, azaz a szív és a keringés váratlan leállása. Naponta 70 ilyen eset történik.

Bár legtöbbször a szívbetegeket érinti, szinte bárhol, bárkinél, előzetes figyelmeztető jelek nélkül is bekövetkezhet. Extrém esetben fiatal, egészséges embereknél is. Ilyenkor is megtalálható – utólag – a szívbetegség rejtett fennállása. Az esetek döntő részében a súlyos összeomlás hátterében az úgynevezett kamrafibrilláció áll, amikor a szívizomzat elektromos tevékenysége kaotikussá válik, és lehetetlenné teszi a szív normális működését.

A csirkéktől a kórházakig

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan jöttek rá a kutatók a kamrafibrilláció esetén bevethető életmentő eljárásra, több mint 200 évet kell visszamennünk az időben.

1775-ben Peter Abilgaard dán állatorvos fedezte fel, hogy az áramütés miatt elpusztult csirkék szíve egy újabb elektromos kisülés segítségével újraindítható. Azt, hogy ugyanez az elv az emberi kamrafibrilláció esetén is bevethető, csak 1899-ben írták le, az első „éles", emberen végzett defibrillálás pedig 1947-ben történt. A tudományos irodalomba Ross professzor felismerése alapján került a módszer.

Ma már rengeteg helyen hozzáférhető!

Forrás: AFP/Ian Hooton

A defibrillátorok működési elve ma is megegyezik a dán állatorvos által felismertekkel: a készülék segítségével áramot vezetnek a szívbe, és ezzel a sokkolással kioltják a szívizom kaotikus elektromos tevékenységét. Ez az elektromos csend lehetőséget ad rá, hogy a szív normális működése újrainduljon.

Tényleg minden perc számít

Ha viszont a defibrillátor-készülék csak az orvosok számára, kórházakban, rendelőkben és mentőkocsikban hozzáférhető, fennáll a veszélye, hogy egy nyílt utcán bekövetkező hirtelen szívhalál esetén a beteg nem jut időben megfelelő ellátáshoz, aminek tartós, vagy akár végzetes károsodás, halál lehet a következménye. A defibrillációra ugyanis csak kevés idő áll rendelkezésre.

Minden eltelt perccel egyre csökken a beteg túlélési esélye: ha az újraélesztés elkezdődött, akkor percenként 3-4 százalékkal, ha nem, akkor percenként akár 7-10 százalékkal is kevesebb esély van rá, hogy a beteg túléli a szívleállást.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Az egyre súlyosabbá váló oxigénhiány ugyanis károsítja az agyat, 4-5 perc után már maradandó károsodást szenved ez a szerv. Épp ezért gyakran az egyszerű járókelőkön múlik, hogy sikerül-e megmenteni egy ember életét.

A hasznos, érdekes cikkeknek korántsincs itt vége!
Szeretne többet tudni a szív- és érrendszeri betegségek kezeléséről, megelőzéséről, a táplálkozás, a mozgás, a stressz szerepéről? Érdeklik a magas vérnyomással, a magas koleszterinszinttel, elhízással, diabétesszel kapcsolatos legújabb hírek, kutatások? A rovat további cikkeit ide kattintva éri el!

Ha valaki hirtelen szívhalál gyanújára okot adó eseményt észlel, fontos, hogy minél hamarabb kérjen segítséget a környezetében levőktől, és a mentőket is azonnal kihívják. Közben pedig azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést szívmasszázzsal, mellkaskompressziókkal, ezt követően pedig - ha van a közelben elérhető készülék - defibrillálással.

Laikusok is kezelhetik

Ennek elősegítésére egyre több intézményben áll rendelkezésre életmentő defibrillátor-készülék: sok bevásárlóközpontban, irodaházban is találunk ilyet, így ha vészhelyzet következik be, az észlelők egyikének érdemes azonnal megkeresni a legközelebbi készüléket.

Egy defibrillátorral felszerelt sürgősségi drón bemutatója a hollandiai Delft egyetemen - ez a jövö?

Forrás: ANP/AFP/Bas Czerwinski

Mivel az elsősegélynyújtás ilyenkor a defibrillátor kezelésében járatlan laikusok feladata, ezeknek a nyilvánosan hozzáférhető készülékeknek olyanoknak kell lenniük, amelyek indításukkal párhuzamosan szabályosan végigvezetik az elsősegélynyújtót a folyamaton.

Az úgynevezett AED-k, azaz automata külső defibrillátorok képesek erre: az életmentőnek csak az elektródákat kell felhelyeznie a beteg mellkasára a készülék útmutatása szerint. Ezután a készülék elemzi a szívritmust, ha kamrafibrillációt ismer fel, figyelmezteti a használókat arra, hogy elektrosokkra lesz szükség. Ha a készülék erre szólítja fel, bizonyos készüléktípusok esetén a használónak egy gombnyomással engedélyeznie kell az áramütést. Modernebb készülékek automatikusan végzik az elektrosokk leadását.

Ha a beteg korai ellátása ennek megfelelően történik, sokkal nagyobb az esély a károsodások nélküli túlélésre. Amikor a mentő megérkezik, a szakképzett mentőszemélyzet folytatja a beteg intenzív ellátását.

Támogatóink
Sandoz
Merck
Egis
Most
Top 12 óra