Szívbetegen is lehet sportolni?

2017.11.16. 04:16

A szívbetegeket régen kifejezetten eltiltották a mozgástól, az utóbbi évtizedekben azonban sorra igazolták a kutatások azt a tényt, hogy a rendszeres testmozgás a már kialakult szívbetegségre is jó hatással van. De vajon hogyan fogjon bele a mozgásba az, aki szívproblémákkal él?

A rendszeres mozgás még az infarktuson átesettek esetében is képes javítani a szívizom funkcióját. Az ideális testsúly elérését és megtartását is lehetővé teszi, csökkenti a koleszterinszintet és a vérnyomást, ráadásul oldja a stresszt és javítja a hangulatot,épp ezért a szív- és érrendszeri betegségekkel küzdők rehabilitációjának is fontos eszköze.

Azt azonban mindenképp érdemes tudni, hogy akinek szívproblémái voltak vagy vannak, annak semmiképpen nem ajánlatos itt-ott olvasott edzéstervek alapján a saját szakállára belevágni a sportolásba. Mindenképp részletes orvosi vizsgálatra van szükség ahhoz, hogy az orvossal megbeszélve megtervezzék a személyre szabott sportprogramot.
A kardiológus EKG, terheléses vizsgálat, szívultrahang vagy a veszélyes szívritmuszavarok kiszűrésére alkalmas Holter-vizsgálat alapján dönt arról, milyen határértéken belül, milyen pulzusszámmal, milyen időtartamban mozoghat a beteg.

Az orvos által előírt mennyiségű mozgás kifejezetten jót tesz infarktus után!

Forrás: Pixabay.com

Esetenként arra is szükség lehet, hogy a mozgásprogramra intézményben, gyógytornász vagy orvos felügyeletével kerüljön sor. Ennek eldöntése minden esetben a kardiológus feladata, az egyéni paraméterek ismeretében.

Az állapottól függ

A szívbillentyűhibákkal, koszorúér-betegséggel élő, vagy szívinfarktuson átesett, ám panaszmentes betegek számára - ha a terheléses vizsgálat sem igazol problémákat - általában engedélyezni szokták a szabadidős mozgást.
Persze a fokozatosságra itt is szükség van, különösen, ha a beteg korábban nem sportolt. A javaslat általában heti 3-5 alkalommal 10-30 percnyi mozgás, a maximális pulzusszám 40-50 százalékán, kezdésnek kiváló a séta, a gyorsabb tempójú gyaloglás, laza torna, lassú szobakerékpározás.
Ha a páciens mozgásszegény életmódról szeretne sportosabbra váltani, érdemes a lehető legkisebb időtartammal és intenzitással kezdenie, majd fokozatosan emelnie az alkalmak számát, az intenzitást és az időtartamot, szigorúan odafigyelve az esetleges kellemetlen tünetekre.

A Szívderítő rovat további cikkei
Szeretne többet tudni a szív- és érrendszeri betegségek kezeléséről, megelőzéséről, a táplálkozás, a mozgás, a stressz szerepéről? Érdeklik a magas vérnyomással, a magas koleszterinszinttel, elhízással, diabétesszel kapcsolatos legújabb hírek, kutatások? A rovat további cikkeit ide kattintva éri el!

Akinek az állapota miatt a fizikai aktivitás fokozott kockázattal jár, annak különösen fontos, hogy az edzésprogramot orvos állítsa össze, és a rehabilitációs program rendszeres orvosi ellenőrzés, pl. vérnyomásmérés és EKG ellenőrzések mellett folyjon. Amíg az önállóan végzett mozgást az illető állapota nem teszi lehetővé, intézetben, szervezett körülmények között, gyógytornász vagy orvos felügyeletével lehet sportolni.

Van, amikor tilos

Az egészséges embereknek is, de a szívbetegeknek különösen szigorúan tilos a sport heveny, lázas betegség esetén.
Aki olyan szívbetegséggel él (pl. szívelégtelenség, gyakori szívritmuszavar, angina), amelynél az orvos külön felhívja a figyelmet a sportolás ellenjavallatára, ne írja felül kezelőorvosa döntését. Akinek orvosa engedélyezte a sportolást, az se lépje túl a teljesítőképessége határait, ha pedig erős fulladást, szédülést, az ájuláshoz hasonló érzéseket tapasztal, azonnal függessze fel a sportolást, és orvos segítségével tisztázza a tünetek hátterét.

Merck
Sandoz
Egis
Most
Top 12 óra